William Christie 1987-ben az Arts florissants karmestereként, az akkori "cinkosaival", Jean-Marie Villégier rendezõvel és Francine Lancelot koreográfussal vitték színre Lully: Atys címû operáját, kirobbanó sikerrel. Ez az elõadás lett a barokk újrafelfedezésének nyitánya.
|
William Christie eddig már több Lully operát vitt sikerre, többek között 2005-ben a Comédie-Française-ben Moliere és Lully darabját, A szerelem mint orvos-t. Christie szerint Lully nagyszerű humanista volt, művei egyáltalán nem koptak meg, a bennük megjelenített érzelmek valóságosak. Úgy gondolja, hogy Lully felszabadítja Philippe Quinault szövegének zeneiségét. Az Armide a tizenegyedik és egyben az utolsó közös alkotása Quinault-val, és ez a legremekebb, amelyben a zenekar nagyszerűen integrálódik a cselekménybe.
Forrás: ITI Magyar Központ
|
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.