H.Marschner: A vámpír

A franciaországi premiert követõen november 15-én látható a Szegedi Nemzeti Színházban A vámpír címû opera Balázs Zoltán rendezésében. A Mezzo Televízió által rendezett Operaverseny és Fesztivál magyarországi döntõjének záró elõadása a Marschner opera.

A Rennes-i Opera produkciója
Heinrich Marschner: A vámpír

Versenyszerepek:
Janthe/Emmy: Helen Kearns
Malwina: Vanessa Le Charles
Aubry: Marc Haffner
Ruthven: Nabil Suliman
Közreműködik: a Pannon Filharmonikusok
Vezényel: Olari Elts

Rendező: Balázs Zoltán

A Szegedi Nemzeti Színházban az egy éven át tartó, több fordulós verseny döntőjén két hét alatt, öt ország meghatározó Operaháza mutatja be előadásait  november 2-17-ig.

Előadások:
• Francesco Cilea: Adriana Lecouvreur
Előadások: 2008. november 3., 4
• Kunze-Kingsley: Raoul - ősbemutató
Előadások: 2008. november 6., 7. 
• Robert Ward: A salemi boszorkányok - Európai bemutató
Előadások: 2008. november 9., 10. 
• Benjamin Britten: Lukrécia meggyalázása - Magyarországi bemutató
Előadások: 2008. november 12., 13. 
• Heinrich Marschner: A vámpír - Magyarországi bemutató
Előadások: 2008. november 15., 16.

-------------

Balázs Zoltán a Vámpírról

Balázs Zoltán

"H. Marschner: A vámpír című operájának irodalmi alapjául szolgáló azonos c. novellája Dr. John W. Polidori tollából már erősen magán viseli a Frankeinsteinek éjszakája gótikus légkörét. Polidori doktor ugyanis Mary Shellyék bizarr társaságában alkotta meg rémnovelláját azon a svájci éjszakán, amikor különösebbnél különösebb teremtmények szabadultak ki elméjükből. A novella egyedi légkörét csak fokozza Marschner gazdagon áradó, rendkívül érzékeny zenéje, amely vadregényes módon öleli körül a történet főszereplőjét Lord Ruthven, a vámpírt. Az élők és a holtak világán kívül rekedt lény, helyét, idejét és legfőképpen önmagát keresi áldozatiban. Ezért elkerülhetetlen számára a teljes azonosulás a viktimológiai szerepkörrel, aminek egyenes következménye a totális önmegsemmisítés. Így lesz áldozóból végső áldozat.
Ennek az önmagát elpusztító és újrateremtő életerőnek iker-reflexeként Aubry, Lord Ruthven régi barátja, a tökéletes kiegészítője. Olyanok ők ketten a történet szempontjából, mint Dr. Jekyll és Hyde, akik egyfajta skizofrén szimbiózis elválaszthatatlan párosaként vonultak be a kollektív tudatalatti misztikus szakirodalmába. Ennek a jelképekkel és gyöngéd jelekkel szegélyezett operának a főszeplői csak magányos bolygói az élet és halál megállíthatatlan körforgásában. Az egyetlen lehetséges gát a halálvágy sodrásában, a szerelem lehetősége...Eros és Thanatos kényes egyensúlya."