Minden Rossz Varieté - Táp Színház

Csak sztorik alapján ismertem a TÁP Színházat, annyit tudtam róluk, hogy formabontó produkciókat csinálnak, valamint nyugtáztam, hogy a site-jukon felsorolt párezer résztvevő nagyjából lefedi az általam ismert itthoni színészeket (mínusz Csonka Pici). A konkrét előadásról pedig ennyi infóm volt az origo programajánlója alapján:

"Ha valaki nem volt még TÁP Színházas előadáson, arra készüljön, hogy sűrűn kell fújoznia, neheztelőn fütyülnie, esetleg kiflivéget dobálnia a színészekre. Nem azért, mintha rosszak lennének, csak Vajdai Vilmos, a társulat vezetője addig nógatja erre a közönséget, hogy még aki a legjobban nevet, az is beadja a derekát, és bődül egyet utálkozva. Improvizációs etűdök két órában."



Igazából annyira nem villanyozott fel a dolog, sőt kicsit tartottam tőle, hogy a formabontás tökéletességre vitele érdekében az előadás zenitjén egy szakállas színész áll majd a félárnyékba borult színpad közepén, meztelen testét mindössze a pöcsére húzott zokni fedi, és egy szobafestőpemzliből vörös festéket spriccel társaira. A valóság végül is nem áll ettől messze: a színpadra ültetett tizenegynéhány színész sorban ad elő abszurd és rossz produkciókat - végül is erről szól ez az este. Ezeket most nem részletezem, bár a pornófilmparódia, az önmagát szétütő Péter Boldizsár és a rúdon kedvetlenül táncoló csaj zseniális. Az estét nekem Vajdai Vili és Roszik Hella vitte: előbbi kiváló a néha rezignált, néha egyszerűen köcsög szpíker szerepében, társával nagyon jól fenntartja az interakciót a közönséggel és a darab döcögősebb részeit is gyorsan kisimítja. A (z általam) Pintér Béláéktól ismert Hella pedig nyilvánvalóan őrült, a Kiakadt Szájú Lány című rossz stand-upján sírok a röhögéstől, és kompakt térbeli kiterjedéséhez képest egyébként is nagyon betelepszi a színpadot a csaj.

Hogy fanyalogjak is, 1. hülye voltam, hogy nem fotóztam/filmeztem, 2. az összhatás azért nem annyira frenetikus, a szinkronos jelenet sem optimálisan működik, na és a pókemberes srác sem győz meg. Azért bármikor beülnék ismét a csoport valamely random konstellációjának kommunális szemetére.