Az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet kiállítást rendez 'Tudósa éppúgy, mint gyakorlója mûvészetének' címmel a 200 éve született Egressy Gábor tiszteletére. A tárlat megnyitója 2008. november 14-én, pénteken 16 órakor kezdõdik a Bajor Gizi Színészmúzeumban.
Egressy Gábor (Sajólászlófalva, 1808. nov. 3. - Pest, 1866. júl. 30.)
| |
Egressy Gábor 1826-ban állt színésznek, bár családja református papnak szánta. 1829-1834 között Kassán és Kolozsvárott, 1835-1837-ben a budai Várszínházban játszott. 1837-ben volt első bécsi tanulmányútja. 1837-1866 között megszakításokkal a Pesti Magyar Színház, majd a Nemzeti Színház tagja, 1845-től rendezője is. 1843-1844-ben németországi és párizsi tanulmányútra ment. Aktív szerepet vállalt a forradalomban majd a szabadságharcban. 1848. március 15-én a félbeszakított Bánk bán előadáson ő szavalta el a Nemzeti dalt. A szabadságharc idején nemzetőr, majd Kossuth Szeged kormánybiztosává nevezte ki. Két hónapos megbízatása után szabadcsapat-vezér lett. 1849-ben Törökországba emigrált, ahonnan informátori szolgálatok fejében térhetett haza.
1851-1854 között a Nemzeti Színház operarendezője, játékjogát csak 1855-ben kapta vissza. 1863-tól a Kisfaludy Társaság tagja. 1865-1866-ban a Színi Tanoda, a színiakadémia elődjének színészmesterség-tanára. A magyar romantika legtudatosabb színésze volt, aki gyengébb fizikai adottságait állandó önképzéssel pótolta. A klasszikus és kortárs drámákban - átlényegülő színész lévén - a bonyolult lélekrajzi feladatokat kereste. Repertoárja 358 szerepből állt. Jelentős részt vállalt a francia romantika meghonosításában, Shakespeare műveinek és a kortárs magyar írók bemutatásában. Foglalkozott a színészet elméleti és gyakorlati kérdéseivel. Szakmai vitákat vívott Bajza Józseffel és Gyulai Pállal. 1860-ban szerkesztette és kiadta a Magyar Színházi Lapot. Lefordította Goethe Clavigoját, Shakespeare-től a Macbethet, A makrancos hölgyet, a Coriolanust, a IV. Henrik első részét, a Tévedések vígjátékát (az utóbbi hármat társfordítóként), átdolgozott több Shakespeare- és Schiller-fordítást.
Színpadon érte a halál. 1866-ban egyik legendás szerepe, Obernyik Károly: Brankovics György című drámájának előadása közben kapott szélütést, és aznap elhunyt.
Egressy halálával a Nemzeti Színház első nagy művész nemzedékének utolsó tagja távozott el, hogy helyet adjon a későbbi nagy nemzedékek számára. "Nagy mimikus, örökké hangzó accentus a szavalat világában, tudósa éppúgy, mint gyakorlója művészetének, eredeti magyar szellem, a magyar szellem legnagyobbjai, férfi honfitársai közt. Nem jöhet oly időszak a színpadon, mely működését elhomályosítsa" - írja nagy tisztelője és monográfusa Rakodczay Pál.
------------
Kétszáz éve született Egressy Gábor
"Tudósa éppúgy, mint gyakorlója művészetének" c. kiállítás
Megnyitó: 2008. november 14., péntek 16 óra
Helyszín: Bajor Gizi Színészmúzeum (Budapest XII., Stromfeld Aurél utca 16.)
A kiállítást megnyitja: Fábri Anna irodalomtörténész
Közreműködik: Széles Tamás színművész
Forrás: OSZMI