A János vitéz az elsõ magyaros témájú zenés színpadi játék, amelynek 1904-es bemutatása a magyar öntudat ápolására való igényt elégítette ki, amit a pesti polgár akkorra már a színháztól is elvárt. Dalárdák, óvodák, iskolák, színkörök azóta játsszák; nótáit énekeljük, ha sírunk, ha vígadunk. Ezúttal Alföldi Róbert állítja színpadra két szereposztásban a Nemzeti Színházban a Magyarországon legtöbbet játszott daljátékot.
|
"Van egy szegény kis árva lány... Kék tó, tiszta tó... Egy rózsaszál szebben beszél..."
"Ki is az a Kacsoh Pongrácz? - kérdezte Beöthy László, a Király Színház igazgatója Bakonyit, a librettistáját.
- Számtan- és fizikatanár a Tavaszmező utcai gimnáziumban.
- Írt már valamit?
- Hogyne - felelte Bakonyi. - Tudományos könyvet az elektromos rezgésekről, a konszonanciákról és a disszonanciákról.
- Ne viccelj! - Beöthy kulcsait csörgette. - Ég a házam, és te tréfálsz. Mit tud az az ember?
- Mindent. Délután felhozom hozzád és elzongorázza a daljátékot.
Amikor Beöthy a muzsikát hallotta, elfehéredett.
- Jól van! Ez lesz az első darabunk. Az első és talán az utolsó. Mert ezzel a darabbal - mi is a címe? János vitéz? nem is rossz - állunk vagy bukunk."
NEMZETI SZINHÁZ
JÁNOS VITÉZ
daljáték három felvonásban
Zenéjét - HELTAI JENŐ verseire - szerzette: KACSOH PONGRÁCZ
Írta: BAKONYI KÁROLY
Hangszerelte: BOGÁR ISTVÁN
| JÁNOS VITÉZ I | JÁNOS VITÉZ II. | |
| STOHL ANDRÁS | Kukorica Jancsi | MÁTYÁSSY BENCE |
| SÖPTEI ANDREA | Iluska | TOMPOS KÁTYA |
| UDVAROS DOROTTYA | A gonosz mostoha | CSOMA JUDIT |
| MARTON RÓBERT | Strázsamester | SZABÓ KIMMEL TAMÁS |
| BODROGI GYULA | A francia király | SPINDLER BÉLA |
| RADNAY CSILLA m.v. | A francia királykisasszony | RADNAY CSILLA m.v. |
| SZARVAS JÓZSEF | Bagó | HEVÉR GÁBOR |
| ÚJVÁRI ZOLTÁN | A falu csősze, Bartoló | ÚJVÁRI ZOLTÁN |
Huszárok, leányok, udvaroncok, udvarhölgyek:
Balogh Orsolya, Bernáth Bernadett, Dénes Zsolt, Eller Gusztáv, Farkas Zsuzsa, Fosztó András, Gáspár Kata, Halápi Zsanett, Hollai Anna, Horváth Nóra, Kecskeméti Attila, Mészáros Zizi, Mezei Lajos, Nagy András, Révész Bálint, Siklós Edina, Szabó Zoltán, Szilas Miklós
Közreműködik az MR Szimfonikusok és az MR Énekkar
Karmester: Silló István / Reményi József
Díszlettervező: Daróczi Sándor
Jelmeztervező: Gyarmathy Ágnes
Dramaturg: Vörös Róbert, Keszthelyi Kinga
Koreográfus: Gergye Krisztián
Zenei munkatárs: Komlósi Zsuzsa
A rendező munkatársa: Herpai Rita, Kolics Ágota
RENDEZŐ: ALFÖLDI RÓBERT
Bemutató: Nagyszínpad, 2009. január 16. és 17.
Az előadást 13 éven felüli nézőinknek ajánljuk!
A Petőfi-mű ihletettségében készült daljáték már az ősbemutatón óriási sikert aratott, és egymás után százhatvanötször játszották el. Erre a magyar színházi életben korábban nem volt példa. Alig fél szezon alatt kétszázezer néző látta az előadást, a zenés játék kottájából félmillió, szövegéből egymillió példány fogyott el. Néhány hónapon belül huszonkilenc vidéki színház vette meg a darab előadási jogát. A bemutató után sokféle árucikk jelent meg "János vitéz" néven: vászontípus, kalap, szivarka és fénymáz (de azóta lett belőle mézeskalács, képeskönyv, diafilm, rajzfilm és t-shirt is).
Heltai Jenő részbeni örököseinek az engedélyét a Hofra Kft. közvetítette.
Plakát: Szabó Ádám
Forrás: Nemzeti Színház
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.