Chimo: Lila története

Február 28-án mutatja be a titokzatos szerzõ kéziratából származó, Nyugat-Európában nagy sikerrel játszott ifjúsági elõadás adaptációját a Kolibri Gyermek- és Ifjúsági Színház.  A Legyek ura, az Iskola a határon és a Pál utcai fiúk színpadra állításával ismertté vált Vidovszky György a Pesti Mûsor által a tavalyi évad legjobb tíz színházi elõadásának egyikeként értékelt, a Gyermek és Ifjúsági Színházak IV. Biennáléján fõdíjas Kócsag (Herons) után ezúttal a fiatalkori szexualitásról rendez színdarabot a Jókai téri teátrumban.

"Szeretem nézegetni magamat a tükörben, amikor leszopok valakit, vagy amikor dugnak, asszem, már mondtam neked, de az a lány a tükörben, az nem érez semmit, csak oda van festve arra az üveglapra, hideg, mintha nem is én volnék, úgyhogy inkább letakarom valamivel a pasi fejét, ha ad egy lepedőt vagy ilyesmit, hogy csak annyit lássak belőle, amennyire szükségem van. Bizony, ilyen tökkelütöttek a pasik... Nem ártana egy kis friss levegő az agyukba, de hát nincs nekik. Ezért is akarok segíteni annak, akit majd megszeretek, hogy meg is értsen valamit. Lenne néhány képem a számára, tartalékban, egy egész táska fotó, vagy pláne egy film, azt mindig megnézhetné, amikor csak akarja, és azonnal felállna neki, és mindig, de mindig úgy elélvezne, hogy az volna aztán az ajándék!" 

Chimo Párizs külvárosában él. Ott találkozik Lilával, a tizenhat éves vöröses-szőke, angyal-arcú lánnyal, aki szókimondó történeteivel, és kendőzetlen viselkedésével azonnal elcsavarja fejét. Lila arcpirító nyíltsággal osztja meg  a fiúval szexuális élményeit, vágyait és "szolgáltatásait“. A félelemmel, torz előítéletekkel keveredő viszony lassan mély kapcsolattá válik. A titokzatos lány küldetése azonban hamar véget ér: a környékbeli srácok erőszakának esik áldozatul. Chimo, aki érzékenységével és tehetségével kitűnik céltalan haverjai közül, megírja Lila történetét.

Chimo: Lila története
Fordította: Kovács Kristóf
(16 éves kortól!)

Lila - Simon Lea
Chimo - Horváth Zoltán
Jo - Dér Zsolt
Petit - Bárdi Gergő
Mou - Bene-Urai Arnold  
 Színpadra alkalmazta: Daniel Wahl
Zene: Monori András
Díszlet, jelmez: Mészáros Gábor
Mozgás: Gyevi-Bíró Eszter

Rendező: Vidovszky György

 
Bemutató: 2009. február 28. 19 óra, Kolibri Pince
(Andrássy út 77.)

Szex és Budapest

Miközben az elmúlt évek - pornó Oscar gálájának is nevezett - AVN Adult Movie Awards Show-k díjkiosztói után sorra jelennek meg a szalagcímek, hogy hazánk immáron szex-nagyhatalommá nőtte ki magát, mások vészharangokat kongatnak. Az interneten bárki számára hozzáférhető pornográf tartalmak, valamint a média által a szexről kialakított és közvetített, a valóságtól egyre inkább elrugaszkodó kép folyományaként drámaian változott a fiatalok szexuális kultúrája Magyarországon.

Egy felmérés például azt mutatja, a 10-13 éves gyerekek több mint ötöde már belekóstolt a szexbe, egy másik pedig, hogy a 15-18 évesek fele él szexuális életet. A témával foglalkozó szakemberek szerint nem meglepő, hogy a tinédzserek azt hiszik, a szextől lesznek felnőttek, modernek és szabadok, hiszen a reklámok, a filmek, a divat nyíltan vagy burkoltan, de jórészt ezt sugallják.

Még veszélyesebb jelenségként említik azonban, hogy az írott- és elektronikus tömegmédiumok jó része a tabuktól és intimitástól megfosztván, olyan képet sugároz a szexualitásról, ami sokaknál önértékelési zavarokat okozva, labilissá teszi a párkapcsolatokat. Ezzel párhuzamosan növekszik a szinglik aránya, akik a mára szexpartner-közvetítőként funkcionáló internetes társkeresőkön élik mindennapjaikat. A tizenévesek pedig fogékonynak látszanak e trendre.    

Színház (és) az egész világ

A Lila története kézirata 1996-ban jutott el egy párizsi kiadóhoz. Az egyes szám első személyben fogalmazott visszaemlékezés egy magát Chimonak nevező, arab származású tinédzser szemén át mutatja be a tizenhat éves Lila tragédiáját. A szókimondó nyelvezetű szöveg sokkoló őszinteséggel festi le azt a brutális külvárosi közeget, amelyben a tinédzser lányok prostitualizálódása, csoportos megerőszakolása mindennapos jelenség. A máig ismeretlen szerző könyvének sikerét jelzi, hogy több nyugat-európai országban is díjnyertes színházi adaptáció készült belőle.    

A Kolibri Gyermek- és Ifjúsági Színház évek óta a kamaszokat foglalkoztató problémákról, az őket érintő jelenségekről írt előadásokat válogat ifjúsági színházi repertoárjába. A színdarabokhoz kapcsolódó színházpedagógiai foglalkozásokon - játékos módon - lehetőség nyílik a témák megvitatására. A tizenévesek empátia-, kommunikáció- és konfliktuskezelő készségeinek fejlesztésére kialakított program résztvevői több szempontból is megvizsgálják, értékelik az előadásban látott problémát, így gondolkodásuk differenciálódik, felelősebbé válik annak kapcsán.        

"Ez egy pedagógiailag nagyon fontos téma, hiszen olyan kérdésről van szó, amiről csak akkor beszélünk, ha már tényleg nagy a baj - magyarázza Novák János." A Kolibri igazgatója a berlini gyermek- és ifjúsági színházi fesztiválon, az Augenblickmal!-on találkozott a színdarabbal, itthon pedig felvetette Vidovszky Györgynek az adaptáció ötletét. "Az ő társulatában az a lefegyverzően hiteles, hogy miközben egytől egyig tehetséges színjátszók, ugyanolyan hétköznapi kamaszok, mint azok, akiknek az előadás szól." 

A párizsi szűz

"A Lila történetéből könnyen lehetne öncélú, közönségpukkasztó színdarabot készíteni, de engem ez a szempont nem érdekel - hangsúlyozza Vidovszky. - Ahogy a történetben Lila is a fiúk fantáziájára bízza, hiszik-e a sztorijait vagy sem, ezek a részletek a mi előadásunkban sem kelnek életre." A rendező úgy véli, szövege miatt a darab ilyen akciók nélkül is elég provokatív ahhoz, hogy utána a fiatal közönséggel beszélgetést lehessen kezdeményezni az általa bemutatott jelenségről: szabadossá váló szexuális kultúránkban a saját tapasztalatokkal nem, vagy csak alig rendelkező kamaszok az interneten könnyen hozzáférhető pornográf tartalmakból veszik szexualitásuk mintáit. A fiúk egyre inkább úgy tekintenek a lányokra, mint a pornófilmekben szereplő nőkre.

"Értelmezésem szerint Lila azért találja ki ezeket a történeteket, és általuk azért játssza el ezt a koravén, leereszkedő, ugyanakkor titokzatos szerepet, hogy abban az erőszakos közegben, ahol él, a fiúknak inkább legyen néhány fantáziaképük, amivel levezethetik iránta támadt felajzottságukat, mintsem egyszer őt is megtámadják." Vidovszky az Orléans-i szűz, Jeanne d'Arc küldetéstudattal vívott harcához és végzetéhez hasonlítja Lila szomorú és veszélyes játékát, amely Chimo esetében el is éri célját, végül azonban - törvényszerűen - tragédiába torkollik.

Forrás: Kolibri Színház