A Síp utca és Dob utca sarkán álló SPINOZA megint újabb kulturális merészséggel állt elõ: megrendezi az ország Elsõ Zsidó Zenei Fesztiválját.
|
E zenei esemény az orosz-zsidó dallamvilág bemutatásával kezdődik. Az odesszai zsidó zenei világban kalauzunk Fegya (Jávori Ferenc). S azt, hogy mi történt az ukrajnai Anatevkában, anatevkai idegenvezetőnk, Dunai Tamás énekli el. A három magyar kántor (Fekete László, Tóth Emil és Zucker Immanuel) az imádkozás kétezer éves dallamvilágát hozza elénk egy csodálatos kántorkoncert keretében, amelyet Fekete László magyarázata kísér. A haszidizmus örömzenéjével, a máramarosi haszid zsidó dallamvilággal a Gryllus testvérek ismertetnek meg, Szalóki Ági közreműködésével.
Több neves zsidó-amerikai zeneszerző munkájában keverednek az európai zsidó gyökerek az amerikai hatásokkal, és ebből hajtott ki egy újfajta zene: a jiddis szving. Az amerikai zsidó zene - a jiddis szving, a musicalek világából László Boldizsár, Klein Judit és Rozgonyi János adnak át egy csokorral. A jiddis kultúra gazdag irodalmat, színházat és csodálatos zenei világot hagyott hátra. A jiddis dalokban megszólal a zsidó sors minden öröme, bánata és vágya, a mindenkori jiddis álom, amelybe Gerendás Péter és Klein Judit ringatnak el bennünket.
Az elmúlt kétszáz év folyamán zsidó zenészek gyakran játszottak együtt cigányzenészekkel. Ebből a szempontból társadalmi szerepük valamint hangszereik azonosak voltak. A zsidó- és a cigányzene már csak ezért is hatott egymásra. Sőt, még nyelvileg is volt közük egymáshoz. A fesztivál keretében találkozik egymással a zsidó- és a cigányzene a Spinoza színpadán Báder Mária, Sárközi Lajos és Ökrös Ottó tolmácsolásában.
A klezmer-együtteseknek Magyarországon ma már se szeri, se száma. A "Síppal-dobbal" fesztiválnak olyan együttesre esett a választása, amelyik egy kis mesével megspékelve, és humorral leöntve tálalja a klezmer-csemegét (David Klezmer Quintet). A Spanyolországból kiűzött zsidóság nyelve a ladino, ami tulajdonképpen spanyol dialektus héber szavakkal színezve. Nemzetközi ladino dalfesztiválokat rendszeresen szerveznek a nagyvilágban. A "Síppal-dobbal" fesztivál egy csokor ladino-dallal andalít, s a ladino dalokat latino (dél-amerikai) dalok kísérik - mindez Maria Teresa Uribe és együttese tolmácsolásában. A Spinoza évek óta azon van, hogy régi zsidó kabarédalokon alapuló új produkciókat hozzon létre. Az Első Zsidó Zenei Fesztivál új kabaréja, "Bank és tőzsde kuplékban", Bächer Iván írása, amely némi utalást tesz a mai pénzügyi világ kabarészerűségére.
A "Síppal-dobbal"-fesztivál bátorsága addig terjed, hogy a 21. század zsidó zenéjéből is merészel bemutatni egyet s mást. Számos érték most kerül először bemutatásra. Ilyen például az amszterdami zeneszerző, Henk Nieland: Poppera című operája. A magyar-zsidó pszicho-gururól frissen írt opera több részlete hangzik el, többek között a zsidó lány dala, amelynek szövegében csak úgy hemzsegnek a magyar nyelvben meghonosodott jiddis szavak. A fesztivál azonban nem csak bemutatja a 21. század zsidó zenéjét, de annak létrejöttét ösztönzi és támogatja is. A Spinoza zsidó dalszerző versenyt írt ki, és a győztes darabokat a fesztivál gálaestjén bemutatja!
Külön említést érdemel a fesztivál programfüzete. Az igényesen elkészített kétnyelvű műsorfüzet olyan, mint egy történelemóra.
Számos dolgot elénk tár a zsidó történelemből és zenetörténetből, és elmagyarázza az olyan szavakat és fogalmakat, mint sófár, chazzan, haszid, askenázi zsidó, szefárd zsidó, jiddis, ladino stb. A programfüzetből olyan csemegék is kiderülnek, mint hogy a csárdás, csárdás-verbunkos szülőatyja a magyar-zsidó zeneszerző: Rózsavölgyi (Rosenthal) Márk volt, kinek csárdás-dallamait Liszt Ferenc is kölcsönvette.
A FESZTIVÁL TELJES PROGRAMJA PDF FORMÁTUMBAN
-----------
Síppal-dobbal zenei fesztivál
Igazgató: dr. Sándor Anna
Művészeti tanácsadó: Klein Judit
Szakértők: Fekete László, Jávori Ferenc
Szerkesztő: Kiss Marianne
Technika: Csorba Mátyás
Információ: Véner Orsolya, művészeti titkár
spinozahaz@spinozahaz.hu
413-7488