A 20. születésnapját ünneplõ Közép-Európa Táncszínház most elõször tartja bemutatóját a Trafóban. A KET hagyományaihoz híven ezúttal is a kísérletezésnek kíván terepet adni: fiatal alkotókat hív meg társulatához, hogy útkeresésük, már kialakulóban lévõ egyéni hangjuk elmélyítése állomásainak adjon otthont. A most meghívott két alkotó közül a tavaly Lábán díjat nyert Pataky Klári neve ismertebb; Virág Melinda izgalmas, figyelmet keltõ duója után most elsõ alkalommal készít elõadást egy társulat számára.
• Valami történ(e)t
A káosz a megfejtésre váró rend.
A káosz a megfejtésre váró rend?
Valami biztosan történt velem valamikor...
A történet szereplői megszállottan keresik azt a fordulópontot, amikor valaminek történnie kellett. De minek? Van-e egyáltalán ilyen fordulópont?
...és aki hátranéz, sóbálvánnyá válik?
Koreográfus: Pataky Klári
Jelmez: Szeibert Katalin
Fényterv: Szirtes Attila
• Szájbanforgó
Száj éhes szájat etet. Szájsikoly. Átáramló lehelet.
Tátog. Artikulálatlan. rebeg /karattyol/ valamit. Érthetetlent.
Rebeg. Imát. Könyörgést.
Hús után kap.
Ízleli, elnyeli. Megismeri.
A Szájbanforgó abban az értelemben tiszta tánc, miszerint a táncoló test erős fizikai áthatottsága által erős energia közvetítésre képes. Ugyanakkor nem csak tiszta tánc. A tiszta tánc egységessége megtörik, szimbólumokkal dolgozó képekre, jelenség színházra vált. A darab a száj pszichológiai vonatkozásait, a köznapi funkcióit, szexuális és vallásos, rítusos világát, játssza, fűzi, keresztezi.
Ami a szájon áthalad, kívülről befelé, vagy belülről kifelé, akárhogyan is, de a legmélyebb tapasztalásnak útján jár. A hallás, látás, szaglás, tapintás után szájon át megismerni annyit jelent, teljes közvetlenséggel beengedni. Amit a száj megkíván, magába veszi. Amit a számon beengedek, részemmé válik, és ami elhagyja számat, annak részévé válok. Mennél több a kóstolás, ízlelés, annál szélesebben érezhető a valóság.
Leltárba vettem mindent, ami szájon ki- és bejárt.
Koreográfus: Virág Melinda
Konzultáns: Téri Gáspár
Zene: Sőrés Zsolt, Nagy Ágoston
Jelmez: Juhász Dóra
Fényterv: Szirtes Attila
Fotó: Téri Gáspár
Mindkét előadást táncolja:
Asztalos Dóra, Hargitai Mariann, Katonka Zoltán, Kiss Róbert, Major László, Palcsó Nóra
Időpont: 2009. március 3-4. (20.00)
Helyszín: Trafó Kortárs Művészetek Háza
Támogatók: NKA, Új Előadóművészeti Alapítvány, Műhely Alapítvány
|
AZ ALKOTÓK:
• PATAKY KLÁRI
"Pataky Kláriban lehet bízni, nem tartozik az előadásgyárosok közé - az utóbbi években átlagosan évi egy-két bemutatóval állt elő -, mindig kiérlelt és rafinált produkciók születnek a keze alatt. Igen széles skálán mozgó, könnyed, játékos alkotó, bátran váltogatja a stílusokat az ironikus, szellemes Katona történetétől a retrómániás, érzelmi karambolokat felvonultató Hull az elsárgult... című darabon át egészen a minimalista szépségű Boleróig. Vannak egyműves, megszállott koreográfusok, akik minden darabjuknál ugyanannak a lenyűgöző monstrumnak a részeit csiszolgatják, míg mások minden próbafolyamatnál tiszta lappal, kíváncsian és nyitottan ugranak fejest az ismeretlenbe. Pataky Klári egyértelműen az utóbbiak közé tartozik." (Tóth Ágnes Veronika: A királynőt megölni..., Revizor)
"Ha Pataky Kláráról szól az ember, már rutinból szedegeti elő a dicsérő jelzőket, azaz: "jól szerkesztett", "okos", "kigondolt", "finoman ironikus", "egyedi". Aki látott már tőle előadást, bizonyára egyetért az előbbiekkel...
Hogy ki is igazán Pataky Klára, hogy melyik koreográfia rajzolja meg legkarakteresebben alkotói portréját - nehéz erről megfellebbezhetetlen "kinyilatkoztatást" tenni. Az androgün-pár videóanimációval megspékelt-modernizált-trendisített története, az Amikor az idő törni kezdett? Vagy a Lorca-versidézet ihlette, filmszerű vágásokkal komponált érzékeny, “vérnászos" (s ha már magyar: héja-nászos) Lépni sem, nézni sem? A táncszínház jellegű katonatörténet, Sztravinszkij zenéjére? A láthatatlan hegedűkkel való játék ötletére épülő Concerto vagy talán a Bolero újraértelmezése, stílusparódiája?
Fegyelem, intellektuális kalandozás, barokkos női rafináltság - és irónia. Pataky Klára csak igényes, gondosan kivitelezett munkát enged ki a kezei közül. Pontosabban: mutat fel. Csodáljuk a szerkezetét, a jól elhelyezett tónusváltásokat, az ötletes lépéskombinációkat, és nem utolsó sorban a táncosokat." (Szoboszlai Annamária: Intellektualitás barokk-köntösben, parókában - Pataky Klára “kvázi-portré", Ellenfény)
• VIRÁG MELINDA
Virág Melinda előadóművészi érzékenysége által kiemelkedő táncosa a kortárs magyar táncszínházi szakmának. Hangsúlyos, erős színpadi jelenléte mélységről és szakmai komolyságról tanúskodik. Eddigi munkái nyersen fizikai, ugyanakkor filozofikus megközelítései az élet alapvető kérdéseinek. Kezdő alkotóként a végletes, egyszerre szinte tragikus és nyersen komikus látásmód jellemzi. Az ellentétekből, kontrasztokból kiinduló, a kitörő-elfojtódó nevetés között egyensúlyozó groteszk. Személyes és karakteres mozgásvilágának tudatos és folyamatos kibontása egy új, összehasonlíthatatlan, egyéni stílus megszületése felé mutat. (Goda Gábor)
Virág Melinda az tavalyi táncévad felfedezettje. Altera Pars - A Másik érintett fél című első-műve, szelíden gunyoros, friss koreográfiája nemcsak kiváló táncosi képességeiről, intenzív színpadi jelenlétéről, hanem izgalmas alkotói gondolatokról is tanúbizonyságot tett.
2002-ben kezdett tánccal foglalkozni a Budapest Táncművészeti Szakközépiskolában, majd 2005-2006-ban a MU Terminál Ösztöndíj Program nagy energiával rajtoló első évfolyamában tanult, ezt követően az újjászerveződő Közép-Európa Táncszínház hívta meg tagjai közé. Táncosként Duda Éva Arénájának párja karjaiba zuhanó szerelemeseként, és a "T.E.S.T. második epizódja eksztatikusan görcsös, egyszerre drámai és érzéki hátkoreográfiájának médiumaként" emlékezetes. 2006 óta rendszeresen dolgozik neves hazai koreográfusokkal - Goda Gáborral és Gergye Krisztiánnal -, előadóként és alkotótársként egyaránt.
A 20 ÉVES KÖZÉP-EURÓPA TÁNCSZÍNHÁZ
A KET fennállásának 20 éve alatt Szögi Csaba, az alapító-művészeti vezető két kritériumot tart szem előtt, mikor meghívja a társulathoz az alkotókat: újszerűség és minőség. Olyan alkotókban gondolkodik, akik nem klasszikus értelemben vett tiszta tánccal foglalkoznak, hanem munkájuk valamiféleképp a színház felé mutat. A KET 1989-ben, a Népszínház Táncegyüttes jogutódjaként olyan koreográfiai-táncszínházi laboratóriumként, alkotói műhelyként indult, ahol a meghívott koreográfusok a néptánc gyökereiből induló korszerű táncszínházi formák kidolgozásával kísérleteznek. Fennállásának 20 éve alatt a KET megőrizte nyitottságát és sokszínűségét: összesen 36 alkotónak adott otthont. A korszakonként változó alkotók másképp határozták meg az együttes arculatát: Énekes István irányítása alatt a folklór volt a kiinduló pont, Köllő Miklós idejében a színház felé tolódott a hangsúly, Horváth Csaba pedig a folklórból indulva teremtett meg egy egészen más jellegű kortárs színházi formát. 2006-ban generációs váltás zajlott le az együttesnél: egyrészt harminc körüli koreográfusok kaptak meghívást: Gergye Krisztián, Duda Éva, Hámor József és Réti Anna, másrészt a társulat frissen végzett fiatal táncosokkal, elsősorban MU Terminálosokkal bővült.
---------------
A KET 20 ÉVES JUBILEUMI PROGRAMJAI 2009 TAVASZÁN:
- márciusban fotókiállítást és filmvetítések
- áprilisban előadások a Bethlenben (Az Ismeretlen, T.E.S.T. II.)
- májusban újabb bemutató, Duda Éva Karnevál című darabja a Merlin Színházban
Forrás: KET
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.