Vadméz Egerben

Magyarországon elõször az egri Gárdonyi Géza Színház mutatja be március 6-án a Vadméz címû komédiát. A darabot Morcsányi Géza fordította, az elõadás rendezõje Radoslav Milenkoviæ. Vad méz. "Vad mézzel összekent hónap" - mondja egy szereplõ a darabban eltelt idõrõl. "Egyszerre jut eszembe róla a tiltott szexuális vonzalom önfejû édessége, és a darabot átható intenzív nyárérzés." - írja a szerzõ darabja címérõl

Safranek Károly, Szabó Emília, Nagy András, Rácz János

Radoslav Milenković: Csehov Platonov című drámáját 1881-ben írta, de nem fejezte be. Halála után 25 év múlva találtak rá. Ebből írt Michael Frayn komédiát, Vadméz címmel. Bár teljesen önálló és független darab született belőle, próba közben is folyamatosan beszélünk Csehovról, hiszen meg kell értenünk az eredeti művet, Csehov sajátos világát. Csehov sokrétű, egymás mellett találunk igazi banalitást és mély érzéseket. Itt mindenki gyenge, gonosz, becstelen, lelketlen és kegyetlen. Frayn így mutatja be a nő-férfi viszonyt, ezzel válik komikussá. Milyen jó lenne, ha az életben is tudnánk nevetni ezen.

Szabó Emília, Mészáros Máté

- Ez tetszett meg a darabban? 

Radoslav Milenković:  A darabban sok igazság van, kegyetlen tükröt mutat a világunkról. Ezt szeretném megmutatni a színpadon is. Tragikomikus, hogy igazából nem változott az ember és a kapcsolatok sem, így volt ez száz évvel ezelőtt, és így van ez ma is. Ugyanakkor 16 remek karakter szerep van az előadásban, átszőve humorral, miközben komoly témákat feszeget. 

- Talán vígjátékot nehezebb rendezni... Több egri munkád is arról árulkodik, hogy szereted ezt a műfajt.

Radoslav Milenković: Igen, mert sokszor olyan butaság komolyan venni magunkat, az életünket. Természetesen tragikus, hogy meghalunk vagy, ha nem szeretnek bennünket. De mégis kell tudnunk nevetni a gyengeségeinken, a hibáinkon. Ilyen az életünk, hát legyen ilyen az előadás is.

Safranek Károly, Bozó Andrea, Rácz János

Frayn Michael
Vadméz
- komédia két részben -
A.P. Csehov cím nélküli drámája nyomán
Magyarországi bemutató

Anna Petrovna: Bozó Andrea
Vojnicev: Vajda Milán
Sofia: Szabó Emília
Trileckij, az öreg: Safranek Károly
Dr. Trileckij: Nagy András
Szasa, a felesége: Nádasy Erika
Platonov: Mészáros Máté
Galagoljev: Rácz János
Geraszim Kuzmics: Venczel Valentin
Grekova: Mészáros Sára
Oszip, rabló: Blaskó Balázs
Marko, öreg szolga: Sata Árpád
Jakov, szolga: Balogh András
Vasziljev, szolga: Fehér István

Díszlettervező: Juraj Fabry
Jelmeztervező: Szűcs Edit
Dramaturg: Horváth Barbara
Fordító: Morcsányi Géza
ügyelő: Bajusz Orsolya
Súgó: Horváth Éva
Rendezőasszisztens: Lázár Rita

Rendező: Radoslav Milenkovic

Bemutató: 2009.03.06.

Bozó Andrea, Mészáros Máté

Álmos falusi birtok Oroszországban, a 19. század végén, ahol mindenki kicsit többet iszik a normálisnál, az orvostól a nyugalmazott ezredesen át a birtok szép özvegyéig. De mindenki szerelmes valakibe, mert nyár van.
Természetesen minden félresiklott egzisztencia a szép özvegybe. Ő meg természetesen az egyetlen épkézláb férfiba a környéken, aki járt egyetemre, szellemességben verhetetlen, és még jóképű is. De a szép özvegyen kívül az összes többi női szereplő is a falusi donjuan után epekedik, a feleségével együtt legalább négyen. Mert hogy szívtiprónk nős, és kábé olyan határozottan tud döntést hozni, mint egy óvodás a cukorkaboltban - csak hogy minden meglegyen a már-már bohózati kalamajkához. Mindenki menekül és üldöz egyszerre, egymást érik a kínosan komikus helyzetek.

Venczel Valentin, Rácz János

Pedig a lényeg nem tűnik bonyolultnak: "Egy nő szeret téged, te szereted a nőt, gyönyörű nyár van. Mi lehet ennél egyszerűbb?" - mondja az egyik hősnő. De vajon a szerelem az-e, aminek látszik? A birtokot körülveszi egy misztikus, sötét, csalogató erdő, ahol mindenki keres valakit, ahol el lehet bújni, de el is lehet tévedni. Az ösztönök erdeje ez, a túlfűtött és csalóka erotikáé, ami könnyen válhat fojtogató dzsungellé.

Mészáros Sára, Vajda Milán, Mészáros Máté

Fotók: Gál Gábor
Forrás: Gárdonyi Géza Színház