Deszka Fesztivál

A Debrecenben zajló, március 8-ig tartó egy hetes Deszka Fesztivál a végéhez közeledik. A Csokonai Színház honlapján napi fotósorozatok révén követhetõek nyomon az események. 

Idén egyébként 8 nagyszínpadi és 18 stúdió-, illetve kamaraszínházi produkciót mutatnak be a seregszemlén, amelyen hat budapesti, hat vidéki, valamint négy határon túli - két szabadkai, egy nagyváradi és egy aradi társulat - mutatkozik be. A debreceni Csokonai Színháznak négy saját produkcióját láthatja a közönség.

Ajánlatok a következő  4 napra:

• Búss Gábor Olivér - Hársing Hilda - Rudolf Péter: Keleti pu.
2009. március 05., 19.30

Egy darab sín, amelyről még senki nem tudja biztosan, hová vezet. És körülötte egy egész ország... Állunk a peronon, várunk, a vonat persze késik, és a mindennapi rohanást hirtelen megszakító rövid szünetben kénytelenek vagyunk körül nézni ebben a XIX. század végén épült gyönyörű csarnokban.
Hatalmas káosz tárul a szemünk elé. Fülsiketítő a zaj, szemünket vakító színes fények szennyezik, kevés a hely, nagy a tülekedés, elcsípünk egy-egy kihallatszó rövid beszélgetésfoszlányt, de a bennük felvillanó komikus vagy tragikus történetek, melyek egy óriási mozaik apró darabkái csupán, rendszerint töredékek is maradnak, de úgyis sejtjük mindnek a végét... És ha szerencsénk van, a gomolygó tömegben nem lopják el a pénztárcánkat, nem lejmol le erőszakosan egy kolduló embertársunk, próbára téve szociális érzékenységünket, nem borul ki váratlanul a bőröndünk, és tartalma nem keveredik el a mindent elborító, egyre növekvő mocsokkal és szemétrengeteggel...


Jelenet az előadásból
Fotó: Kassai Róbert


Az évszakok közben össze-vissza múlnak. Nyárra tél, télre ősz következik, és a tavasz is mindössze egyetlen nap. Nyilván a klímaváltozás miatt. És akkor még nem beszéltünk a globalizációról, meg az üvegházhatásról... Mi meg csak állunk nem törődve semmivel a peronon, és kivételesen tisztán érzékeljük az idő múlását. Egyre nyugtalanabbul figyeljük a fejünk fölött lebegő óra mutatóinak billenését, és nemcsak az hasít belénk, hogy el fogunk késni valahonnan, talán már el is késtünk, hanem hogy elszalasztottuk életünk fontos pillanatait, hogy nem időben figyeltünk oda valamire, nem csókoltunk meg valakit, akit szerettünk volna, hogy nem vettük észre, és a nagy sietségben teljesen rossz vágányra kerültünk, és közben kitört a nyár, és ránk melegedett a téli kabát... És már a váróterem is megtelt, úgyhogy nem tehetünk mást, minthogy igénybe vegyük az állomás számunkra egyetlen elérhető szolgáltatását, és csomagjainkkal együtt bezárjuk magunkat is a csomagmegőrző egyik apró cellájába, és várjunk türelmesen, amíg egy másik, ismeretlen cél felé induló vonatra végre talán felszállhatunk.


• Tolnai Ottó: Könyökkanyar - A SZabadkai Kosztolányi Dezső Színház előadása
2009. március 06., 20.00

"Számomra Urbán András rendezésének igazi "üzenete" a bácskai életet, s ezen belül a kisebbségi létet jellemző örökös elkésettségnek, bizonytalanságnak és az építés-rombolás állandó körforgásának hatásos színpadi megfogalmazásában rejlik." /Gerold László/


Jelenet az előadásból
Fotó: Molnár Edvárd

"Urbán a titói Jugoszlávia széthullásának olyan vetületét tárja elénk örökké megújuló, ám mégis oly jellemző motívumokkal teli előadásában, hogy nem esik át a ló másik oldalára, vagyis a Tolnai-szövegek színpadra alkalmazásánál nagy veszélyekkel járó "olyangroteszkhogymártúlzás" tartományába, hanem a líra, a szépség, a tragikomédia és a dráma elemeit felhasználva élő, remek interpretációt készít..." /Bicskei Flóra/


• SZAKMAI PROGRAM - Kitekintés
- orosz, román, lengyel, szlovák gondolatok a mai magyar drámáról
2009. március 07. 10.00

A beszélgetést vezeti: Király Nina és Kulcsár Edit
Beszélgetőtársak: Marina Davidova, Alice Georgescu, Romana Maliti


• Olasz Renátó-Pogány Gábor: Alter(ego)
Az Ady Gimnázium dráma tagozatos diákjainak kísérleti előadása
2009. március 08., 11.00

Forrás: Csokonai Színház, Debrecen

süti beállítások módosítása