A darab története a jelenkori Chilében játszódik. Bár játszódhatna bármely más országban, ahol hosszú évekig tartó diktatúra után demokratikus kormány került hatalomra. Ám hiába tervezi az új kormány, hogy az egykori bûnösöket demokratikus módon, jogszerûen ítélje el. Az új állam egyik frissen kinevezett képviselõjének felesége, Paulina máig emlékszik a 15 évvel ezelõtt átélt megpróbáltatásokra, és férje jótevõjében, dr. Mirandában egykori kínzóját véli felfedezni.
| 
Korognai Károly
| |
Azt az embert, aki Schubert A halál és a lánykacímű vonósnégyesére többször is megerőszakolta. A szerepek felcserélődnek, az egykori kínzóból áldozat lesz, az egykori kínzottból pedig hóhér.
| 
Szirbik Bernadett, Szatmári György
| |
A nő ugyanolyan módszerrel hallgatja ki az orvost, mint amit rajta alkalmaztak másfél évtizede. De vajon tényleg Miranda volt Paulina kínzója? Megbocsátható-e mindaz, ami a nővel történt? Jogos-e Paulina bosszúja?
| 
Szirbik Bernadett, Szatmári György, Korognai Károly
| |
Ariel Dorfman: A HALÁL ÉS A LÁNYKA
- színmű -
Fordította: Prekop Gabriella
Paulina Salas: SZIRBIK BERNADETT
Gerardo Escobar, a férje, ügyvéd: KOROGNAI KÁROLY
ROBERTO Miranda, orvos: SZATMÁRI GYÖRGY
Díszlet- jelmeztervező: BOZÓKI MARA
Dramaturg: VÁRI-NAGY NÓRA
Színpadmester: SZOBONYA FERDINÁND
Súgó: SIMONFI ADRIENN
Rendezőasszisztens-Ügyelő: KRISTON SZABOLCS
A rendező munkatársa: PATRICIA VIEREGG
Rendező: Dr. Rolf P. Parchwitz
Bemutató előadás: 2009. március 6. 19 óra
Miskolci Nemzeti Színház, Játékszín
| 
Szirbik Bernadett
| |
Ariel Dorfman számos esszét írt a katonai diktatúra témájában, és erről szól egyik legismertebb műve, A halál és a lányka is, amelynek filmváltozatát Roman Polanski készítette el 1994-ben. A háromszereplős, egyhelyszínes, feszültséggel teli politikai melodráma igazi világsiker lett. Ezt jelzi, hogy Németországban 1993-ban egyidejűleg ötven különböző változata volt műsoron; a New York-i bemutatón pedig olyan ismert színészek közreműködésével mutatták be a darabot, mint Glenn Close, Richard Dreyfuss és Gene Hackman.
| 
Szirbik Bernadett, Szatmári György
| |
Múlt és jövő
Dr. Rolf P. Parchwitz rendező
Dorfman maga azt írja, hogy a történet bárhol játszódhat, ahol véget ért egy diktatúra, és egy új világ, egy új rendszer építésébe fognak a polgárok. A szerző számára Chile - ahol élt - csak a modell, csak a dráma ügyéül szolgáló kiindulópont. Tapasztalataink személyesek. Amikor 1989/90- ben leomlott a vasfüggöny, azt hittük, végre eljött az ideje, hogy jó irányt vegyenek a dolgok a világban. Hogy ez nem így lett, bizonyítja mindaz a sok-sok konfliktus és háború, ami a világban sorra szedi áldozatait, és bizonyítja az a sok-sok csalódás, ami a volt szocialista országokban érte az embereket a demokrácia felé vezető úton. Dorfman műve tehát igen aktuális. Aktuális a chileiek, a bulgárok, a románok, a magyarok - mindenki számára. És érdekes nekem is, aki német vagyok: különösen alakult ugyanis a történelem Németországban: 1945 után seregnyi náci töltött be magas posztokat is a közéletben, 1989 után pedig a demokratikus Németország egyesült az ország másik, diktatórikus berendezkedésű felével.
| 
Dr. Rolf P. Parchwitz
(Fotó: Bócsi Krisztián)
| |
A halál és a lányka első látásra olyan, mint egy krimi, igazi lélektani krimi. A neves jogvédő harcos, Gerardo Escobar felesége, aki szintén harcolt a mozgalomban, meggyanúsít egy embert: ő az a férfi, aki egykor vallatta és megerőszakolta, és eközben folyvást Schubert A halál és a lányka című zeneművét hallgatta. A perverz orvos ártatlannak vallja magát, az aszszony bosszút akar állni, a férj pedig - aki az új rendszerben azt az elnöki megbízást kapja, hogy derítsék fel a korábbi bűnöket - a jogszerű eljárás mellett érvel. Az orvos az életét akarja megmenteni, amikor vallomást tesz, de később azt állítja, hogy csak kitalálta az egészet. A nő jogosan követel elégtételt a meggyalázása miatt, de ha megöli egykori kínzóját, akkor önkényesen ítélkezne felette, és ugyanarra szintre süllyedne, mint az egykori tettesek. A férj, ha megöli felesége megerőszakolóját, hiteltelenné teszi a múlttal való jogszerű leszámolásra tett kísérletet. Kinek van igaza? És miben? Egyszerűnek tűnő kérdések. Amelyekre nagyon nehéz választ adni. Dorfman nem ítéli el a megalázott nő indulatát. De - már csak saját múltja miatt is - a jogszerűség mellett teszi le a voksot. Roman Polanski világhírű filmjében egyértelmű, hogy a utolsó jelenetben szabadlábon megjelenő orvos figurájáról tudjuk: ő volt a tettes. Dorfman darabjában azonban ebben nem lehetünk 100, csak 98 százalékosan bizonyosak. Nekünk is választ kell adnunk a darab által feltett kérdésre, el kell gondolkoznunk a magunk életén és azon, hogy nálunk milyen válaszok születnek a kérdésre: mit tegyünk a múltunkkal, hogyan ítéljük meg a bűnösöket?
Lejegyezte:
Kornya István
| 
Szatmári György, Korognai Károly
| |
Fotók: Bócsi Krisztián
Forrás: Miskolci Nemzeti Színház
