Igazi operaünnep készül a Gyõri Nemzeti Színházban. Nemzeti ünnepünk elõestéjén a társulat Erkel Ferenc: Hunyadi László címû operáját mutatja be Káel Csaba rendezésében. A rendezõ neve nem ismeretlen a gyõri operabarátok körében, hiszen õ rendezte a Bánk bán címû operafilmet illetve Mascagni: Parasztbecsület és Leoncavallo: Bajazzók címû operáját is õ állította színpadra az elmúlt évadban Gyõrött.
|
- Nagyon örültem a lehetőségnek, melyet a színház vezetésétől kaptam. Ennek egyik oka, hogy egy ritkán játszott operáról van szó.
Jövőre ünnepeljük Erkel Ferenc születésének kétszázadik évfordulóját. Magyarországon és a világon ebből a szempontból a győri előadás egyedülálló, hiszen a bicentenáriumra csak itt mutatnak be Erkel művet. Erkel Ferenc művei sajnos külföldön nem túlságosan népszerűek, ennek az oka, hogy nagyon nehéz a szövegét magyarul megtanulni. A Bánk bánt egyébként ennek ellenére német színházak német nyelven játszották, de a Hunyadi Lászlót sohasem. Erkel Ferenc neve a 2003-as Bánk bán film után kezdett ismét megjelenni a világ zenei köztudatában. Több cikk is megjelent, hogy ki is Erkel Ferenc és miért ismeri kevéssé a zenét szerető világ. Ha a mozi forgalmazás nem is, de a DVD-n való terjesztés nagyon sok emberrel ismertette meg Erkel muzsikáját. A győri bemutatónak óriási jelentősége van, hiszen 2010. Erkel évforduló lesz és már most nagyon sokan érdeklődnek az opera iránt itthonról és külföldről egyaránt.
|
- Izgalmas kezdeményezés volt Kaposi Gergely zeneigazgató részéről, hogy a bemutató előtt három alkalommal is behatóbban ismerkedhettek a Hunyadiak korával, Erkel művészetével és találkozhattak a szereplőkkel a zenebarátok. Hogy fogadta ezeket az előadásokat?
- Nagyon fontos, hogy olyan tárgyi dolgokkal is találkozzon a közönség, melyek körülveszik az operát. A magyar történelem fantasztikusan gazdag. A kor, melyben a Hunyadi László játszódik nemcsak a magyar történelemnek, de az európainak is a része. V. László király ugyan nem címszereplő, de a legfontosabb alakja a darabnak. Ő Magyarország második Habsburg királya. Helyi érdekesség, hogy ő az egyetlen Habsburg uralkodó, aki hazánkban Komáromban született, apját pedig Neszmélyben temették el. V. László hihetlen regényes sorsú királyunk. Anyja ellopatta a koronát, mellyel már csecsemőkorában megkoronázták. Ezt nem ismerték el a főnemesek és behívták királynak I. Ulászlót. 1457-ig állandóan gyámság alatt volt. Vagy a német-római császár fogságában sínylődött, vagy pedig Cillei Ulrik "pártfogását" élvezte.
Ez a történet azért is különleges, mert ez olyan történelmi fordulópontokat hordoz magában, ha ezek másképp történtek volna a ma itt élők élete is másképp alakult volna. A történelemben természetesen a "ha" nem értelmezhető mégis úgy gondolom érdekes gondolat kísérleteket kezdhetünk a témában. Az operában is megpróbálom a hatalom struktúráját megmutatni, ami nagyon tanulságos a ma embere számára is.
A hatalom nem olyan egyszerű, ahogy elképzeljük. Egy kiemelt személy nem rendelkezik egy erőtér felett korlátlanul, hogy csak ő profitálhasson a hatalmából. Nagyon sok politikai rendszeren és személyeken keresztül születnek meg döntések, melyek magánéleti összefüggéseket is hordoznak, melyeket azután valamennyien elszenvedünk. A demokrácia legizgalmasabb kérdése, hogy válasszunk olyan képviselőket, hogy minél inkább kiszűrjük a kényszerítő tényezőket és minél inkább a mi érdekeinket és javunkat szolgálják. Természetesen ez ilyen direkt áthallásban nem létezik a Hunyadi László opera és mai életünk kapcsán. Mégis tanulságosak a mi királydrámáink is, hasonlatosan Shakespeare műveihez.
- Milyen rendezői elképzelésekkel látott hozzá a Hunyadi László rendezéséhez? Úgy hírlik modern díszletbe helyezte a történetet...
- Modern vagy nem modern ez nézőpont kérdése. Ez a díszlet azt a dramaturgiát szolgálja, amelynek most az operát alávetjük. Ez a hatalom különböző nézőpontjait vonultatja fel illetve azt, hogy mi honnan nézzük a hatalmat. Ez egy olyan oszloprendszer, melyet leginkább egy erdőhöz tudok hasonlítani, ahol csak a fák törzsét lehet látni. Nem látja a fától az erdőt- ez a mondás különösen illik V.László személyiségére. Az oszlopok lehetnek városzlopok, de beleképzelhetünk középkori lovagtermet vagy akár reneszánsz palotát is. Az ezekben való bolyongás, az oszlopok ritkulása a király tisztánlátását szimbolizálja. Az oszlopok szolgálják a háttér megjelenítését is, és sok lehetőséget kínálnak. Ha úgy vannak berakva, akkor középkori kerengőt mutatnak, ha másképp akkor, pedig akár egy lovagterem oszlopsorát képzelhetjük oda. Arra az elvontabb képzettársításra is lehetőséget kínál, hogy a hatalom anatómiája hogyan tud működni különböző helyzetekben.
- Tavaly a két verista opera kapcsán már megismerkedhetett a Győri Nemzeti Színház operatársulatával és zenekarával. Milyen emlékeket őriz ebbőlaz időből és ez hogyan befolyásolta a szereposztást?
- Nagyon kellemesen összebarátkoztunk a Parasztbecsület és a Bajazzók kapcsán a győri művészekkel és most is kiváló szereposztás alakult ki . Bede Fazekas Csaba, Györgyfi József, Bellai Eszter, Lázin Beatrix, Schwimmer János és Soskó András mellett olyan más hazai kiválóságok szerepelnek, mint Nyári Zoltán, Molnár András, Mukk József, Herczenik Anna és Kertesi Ingrid. Az előadásokat Medveczky Ádám és Kaposi Gergely vezényli.
Szendrényi Éva díszlete rendkívüli módon variálható. Tulajdonképpen az oszlopok, oszlopsorok változása jelenti a díszletet. Az oszlopok színe szürke, mely a késő középkor hangulatát festi le. Ezt ellensúlyozzák a színes jelmezek, amelyek reneszánsz stílusban készültek, de teljesen mai, modern anyagokból. Nagyon lényeges, hogy a jelmezek meghagyják a szereplők karakterét és méltóságát.
Gyakran félünk a dolgok szépségétől, pedig a jelmezek ezt bátran képviselik. Ez pompásan illeszkedik Erkel zenéjének szépségéhez
Erkel Hunyadi László operája rendkívül gazdag zeneileg. Az előző korok muzsikájának gazdag tárháza. Mozarttól kezdve a bel canto-n keresztül egészen a korai Verdiig és a magyar verbunkig keverednek ebben az operában a stílusok.
Pozsgai János
|
Erkel Ferenc: HUNYADI LÁSZLÓ
- Opera 3 felvonásban -
Szövegét Egressy Béni írta
Átdolgozta: Nádasdy Kálmán
V. LÁSZLÓ, magyar király: NYÁRI ZOLTÁN/MUKK JÓZSEF
CILLEY ULRIK gróf, kormányzó: SCHWIMMER JÁNOS
SZILÁGYI ERZSÉBET, Hunyadi János özvegye: BELLAI ESZTER/LÁZIN BEATRIX
LÁSZLÓ: SOSKÓ ANDRÁS/MOLNÁR ANDRÁS
MÁTYÁS: MOLNÁR ÁGNES/DEÁKY DALMA
GARA MIKLÓS, nádor: BEDE FAZEKAS CSABA
GARA MÁRIA, a leánya: HERCZENIK ANNA/KERTESI INGRID
SZILÁGYI MIHÁLY, Erzsébet bátyja: SZABÓ BALÁZS
ROZGONYI, tiszt a király seregében: GYÖRGYFI JÓZSEF
EGY HADNAGY: TAKÁCS ZOLTÁN
EGY NEMES: FORRÓ ATTILA
Közreműködik a Győri Nemzeti Színház zenekara, énekkara, tánckara
Súgó: BEDI ESZTER
Ügyelő: KARÁCSONY SZILVESZTER
Karigazgató: GÁL ANIKÓ
Korrepetítor: MEDVECZKY SZABOLCS
Koreográfus: FEKETE MIKLÓS
Rendezőasszisztens: HORVÁTH MÁRTA
Díszlettervező: SZENDRÉNYI ÉVA
Jelmeztervező: ANDRÉA T. HAAMER
Vezényel: MEDVECZKY ÁDÁM /KAPOSI GERGELY
Rendező: KÁEL CSABA
Bemutató: 2009. március 14.
Az opera Hunyadi János nándorfehérvári győzelem utáni halálától László lefejeztetéséig dolgozza fel a magyar történelem eseményeit. A fiatal és gyenge kezű uralkodó, V. László Czilley Ulrik grófot nevezi ki kormányzónak. Hunyadi László katonái elfogják Czilley követét, akit Brankovics György szerb fejedelemhez küldött a két Hunyadi fiú fejvételének ígéretével. Ennek következtében, amikor Nándorfehérvárra érkezik a király Czilleyvel a vár kulcsainak átvételére, László csak őket engedi be a várba, a kísérő katonaság előtt bezárják a kapukat. V. László ijedségét látva, Czilley teljhatalmat kér a királytól és megszervezi Hunyadi László megöletését. Rozgonyi, Hunyadi László hű híve, felfedi az aljas tervet, ezért Hunyadi hívei szóváltás után felkoncolják Czilleyt. A megrettent király bántatlanságot ígér, sőt temesvári látogatásakor kéri Szilágyi Erzsébetet, Hunyadi János özvegyét, hogy fogadja fiának, és ezzel a két Hunyadi fiú testvérének is. A király az ott adott fogadáson meglátja Máriát, Hunyadi László jegyesét, Gara nádor lányát, és első pillantásra beleszeret. Gara nádor aljas tervet sző, hogy hatalmi törekvéseit megvalósítsa. Pártütéssel vádolja Hunyadit, és lánya kezét V. Lászlónak ígéri, így kényszerítve ki Hunyadi László halálos ítéletét. A fiatal jegyesek budai menyegzőjén fogatja el Gara a király nevében Hunyadit, és börtönbe vetteti. Mária lefizeti az őrt, hogy László menekülni tudjon, de ő ártatlanságán bízva, elutasítja a szökést. A budai Szent György téren felállított vérpadon a hóhér három csapása után is sértetlen maradt Hunyadi, de Gara intésére negyedszer is most már halálos csapással súlyt le a bakó.
Forrás: Győri Nemzeti Színház