Újvidéki Színház

Március 16-án, 17-én és 18-án három elõadását mutatja be az idén 35 éves Újvidéki Színház a Tháliában. Elsõ este a délvidéki teátrum egyik legfrissebb bemutatója, Gyarmati Kata Hét nap a világ címû játéka látható Puskás Zoltán rendezésében. Ezt követõen a Magyarországon is gyakran dolgozó Radoslav Milenkovic színre állításában tekinthetõ meg Lorca asszonydrámákat feldolgozó tragédiaciklusának utolsó darabja, a Bernarda Alba háza. A vajdasági társulat utolsó este Egressy Zoltán méltán népszerû darabját, a Portugált mutatja be a színház igazgatójának, László Sándornak a rendezésében.

• Gyarmati Kata: HÉT NAP A VILÁG (Ősbemutató) - játék -
Rendező: Puskás Zoltán
2009. március 16. hétfő 19 óra - Thália Színház

Két részből áll a történet, az első felvonás korunk problémáit felvonultató kérdésekkel foglalkozik, a társtalansággal, a magánnyal, az egymás közötti kommunikáció lehetetlenségével. Három harmincas éveiben járó nő köré szerveződik látszólag a történet, bővelkedik a helyzet- és szövegkomikumban, de a későbbiekben egy-egy új szereplő színrelépésével kitágulni látszik a világ.

A második rész egy képzeletbeli vonaton játszódik, ahol a szereplők ugyanazok, mint az első felvonásban, de nem ismerik fel egymást, mégis érezni, hogy ezzel az utazással rendbe tudnak hozni valamit, amit valahol, valamikor elrontottak.
 

• Federico García Lorca: BERNARDA ALBA HÁZA
Rendező: Radoslav Milenković m. v.
2009. március 17. kedd 19 óra - Thália Színház

"Ebbe a sorba tartozik, sőt, talán éppen a legjelentősebb műve az asszonyok drámája Spanyolország falvaiban alcímet viselő Bernarda Alba háza, Lorca tragédiaciklusának utolsó darabja, melyet két hónappal halála előtt fejezett be. Lorca ezekben a darabokban a női lélekről ír, legkivált, ha ez így kimondható, a Bernarda Alba házában, melynek szereplői kizárólag nők. Ahány nő, annyi női lélek. Egyetlen család hét nőtagja, a nyolcvantól a húszévesekig lazán számítva három nemzedék él együtt bezárva, ahogy a férj és az apa halála után a ház és család ura s parancsolója, a nyolcéves gyászt meghatározó hatvanéves Bernarda rendelkezik. (...) Minden adott ahhoz, hogy tragédiává fokozódjon ez a drámai szituáció. Egy embertelen kényszerhelyzet, amit egy eszelős eszme irányít, s öt életre, szerelemre vágyó nő, akiknek semmi esélyük nincs arra, hogy reményeik valóra váljanak. A lázadás elkerülhetetlen, törvényszerű.
 (...) A Lorca-bemutató színészi alakítások tekintetében is az utóbbi évek egyik legjobb, mindenképpen legegyenletesebb színvonalú előadása."
Gerold László: Drámák különféle anyagokból (Híd, 2008. április)
 

• Egressy Zoltán: PORTUGÁL
Rendező: László Sándor
2009. március 18. szerda 19.30 óra - Thália Színház Új Stúdió

"A szerző tragikomédiaként határozta meg a művét, amelyben egyensúlyban vannak a tragikus és a komikus elemek. Mégis, sokkal többet mosolygunk. És még annál is többet nevetünk.
(...) Kacagunk, miközben érezzük, átlátjuk az emberi sorsok tragédiáját, sötétségét, szomorúságát.
A falu élete, mintha a társadalom bizarr tükörképe lenne. Senki sem csinál semmit, mindenki csak beszél, de főleg iszik. Sört, bort, fröccsöt, unicumot, ami jön. Szimpatikus a szereplők emberségessége, elvágyódása, jobb utáni sóvárgása. Hiszen ismerjük őket.
Csipeszt és Jucikát, a folytonosan, de kedvesen civakodó házaspárt, a kocsmárost, aki férjhez szeretné adni a lányát, Masnit. A lányt, aki "már" huszonöt éves, ami egy faluban soknak számít. Tudja, nem igazán válogathat a férjjelöltek között, mégis szerelemből kötné össze valakivel az életét. Retek, a kirúgott rendőr áhítozik utána, az apja már-már adná, de aztán megjelenik Bece, a pesti fiú, aki Portugáliába készül.
Ami lehetne bármi más is. Nem az a fontos, hogy hova, inkább csak az, hogy el. Valahova. Bárhova. Máshova. A portugál ebben az esetben jelző lehet, egy érzés jelzője. Hogy sokan "heppiendet" vártak? Á, az nem lehet. Az nem életszerű." /Karácsonyi Lili: Mindenki Portugálja/

Forrás: Égtájak Iroda