"Szerelmi melodráma parabolába ágyazva"
Friedrich Dürrenmatt: Az öreg hölgy látogatása
József Attila Színház, Budapest
Az öreg hölgy látogatása utáni közönségtalálkozón Alice Georgescu azzal a felvezetővel kezdte, hogy látott néhány éve a Bulandra Színházban egy Getting Horny című magyar-finn-görög előadást, aminek egy nonkonformista fiatal rendező, bizonyos Zsótér Sándor volt a rendezője. Az öreg hölgy látogatásában azonban mintha egy teljesen új rendezőt ismert volna meg. Alice Georgescu fontosnak tartotta hangsúlyozni, hogy bár ez az első személyes találkozása Zsótér Sándorral, kutakodva utána, kiderült számára, hogy egy sokoldalú alkotóval áll szemben, aki szövegkönyveket ír, több filmszerepet is eljátszott, rendez, tanít.
Zsótér Sándortól megtudtuk, hogy a sokadik egyeztetés után ez volt az első munkája a József Attila Színházban. A darab megrendezésére Léner Péter igazgató kérte fel, aki úgy látja, hogy a darab nagyon erősen szól azokról az identitásproblémáról, amelyek a magyarországi társadalomban rejtőznek. Bűnösség és ártatlanság, áldozatok és igazságtevők között úgy tűnik, végképp elmosódtak a határok, s ez vezetett ahhoz az identitás-válsághoz, mely a mai magyar társadalmat jellemzi.
Ezért lehet időszerű az 1956-ban írt dráma, amit Zsótér Sándor Ungár Júliával újrafordíttatott, mert úgy érezte, hogy a korábbi fordítás nem elég nyers, nem elég húsbavágó. Az alkotó csapathoz a rendező állandó munkatársa, Ambrus Mária díszlettervező mellett Tallér Zsófia zeneszerző is csatlakozott. A próbafolyamat a kölcsönös kíváncsiság és tisztelet jegyében zajlott, és külön kihívás volt a társulatnak a címszerepet alakító Ladányi Andrea táncosnővel dolgozni. Ladányi Andrea számára nagyon nagy feladat volt eljátszani a szerepet, mert életében először vett részt prózai előadásban, most beszélt először a színpadon. Zsótér Sándor hozzáfűzte, hogy Ladányi nagyon nagy alázattal és komolysággal csinálta végig a próbafolyamatot. A szerep megformálásának sikerét mi sem példázza jobban mint az, hogy 2008-ban Ladányi Andrea megkapta a Legjobb női főszereplő díját a magyarországi kritikusoktól.
Léner Péter a József Attila Színház igazgatója fontosnak tartotta hangsúlyozni, hogy olyan előadás született, melyet a közönségük és a szakma egyaránt elismer (Pécsi Országos Színházi Találkozó 2008, Legjobb előadás díja). Bár a József Attila Színháznak 1953-ban, amikor alakult, egy ipari városrészt kellett kiszolgálnia, ezért inkább a népszínház funkcióját töltötte be, mára valamelyest megváltozott a színház profilja, és a közönség igénye is. Az elmúlt ötven év alatt sokat változott a József Attila Színház körüli környezet szociológiája, a gyárak helyét irodák vették át, s a tömegközlekedés kibővítés által a színház közelebb került a város központjához. A színház célja hogy a változatos műfajú repertoárt nyitottabbá tegye, beengedjék az újszerű megoldásokat, ezért is hívta az igazgató Zsótér Sándort a József Attila Színházba rendezni. Léner Péter első perctől bízott Zsótér Sándor tehetségében és víziójában, de az eredményes munka és a társulat elkötelezettsége az előadás iránt, csak alátámasztja a döntését.