2009. április 7-ig látható a Centre national de la danse de Pantin-ben a "Fekete tánc/ fehér Amerika" címû kiállítás, amely a jazz berobbanása azaz 1910-es évek óta mutatja be a fekete tánc legkiemelkedõbb alkotóit és elõadásaikat egészen napjaink hip-hop táncáig.
|
Bár szerény a kiállítás, mégis átfogó és tanulságos képet ad a témáról fotók, videók bemutatásával.
A nézőt meglepi, hogy milyen változatos stílusú előadások születtek a francia közönség számára nagyobbrészt ismeretlen alkotóktól. 1947-ben Talley Beatty a Southern Landscape című előadásában például felidézi a Ku Klux Kalnt.
|
Az 1990-es évek elején Bill T. Jones produkcióiban nyíltan szól a homoszexualitás és az AIDS problémájáról. A kiállítás tehát azt is bemutatja, hogy az amerikai fekete tánc milyen alapvető szerepet játszott a XX. század társadalmi és kulturális változásaiban. A legtöbb társasági tánc mint pl. a ragtime vagy a hip-hop a fekete kisebbségnél született, hogy azután beépüljön a fehér többségi társadalom kultúrájába. A tánc sokat köszönhet fekete sztepp-táncosoknak, de az 1950-es évek sztárjának, Katherine Dunhamnek vagy később Alvin Ailey-nek is.
A XX. század eleji szegregáció a fekete közösség művészei számára nem biztosított a fehérekéhez hasonló munkakörülményeket, nem is utazhattak, tehát a világ nem ismerhette meg őket. Az olyan fekete posztmodern művészek talán nagyobb ismertségre tehetnek szert, mint amilyen Reggie Wilson, aki egyesíti az afrikai diaszpóra hagyományait a kortárs művészeti formákkal.
Forrás: ITI Magyar Központ
|
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.