Élőkép Társulat: Kazár szótár

Az Élőkép Társulat új bemutatója "színházba és táncba ágyazott összművészeti kísérlet", vagy "összművészeti kísérletbe ágyazott színház és tánc". Kántor Kata rendezésének fő inspirációt adó műve Milorad Pavic: Kazár szótár című fikciós regénye, mely 1984-ben jelent meg Belgrádban. Azóta számtalan nyelvre lefordították az amerikai kontinenstől Ázsiáig, s napjaink irodalmának egyik legolvasottabb műve.

Nyitott, posztmodern alkotás: szócikkek, adatok és történetek gyűjteménye, melyeket az Olvasónak magának kell összerendeznie. A feladatot megnehezíti, hogy ugyanarról a népről hárman - keresztény, iszlám és héber források alapján - háromféleképpen emlékeznek meg, azzal együtt, hogy rengeteg a metszéspont. Így aztán a kazár nép történetének kusza rengetegében kedvére bolyonghat az olvasó, és az emlékhalmazok, leírások sokaságából alkothat magának egy saját képet.

„Perspektívája a sebes és lassú tükör általi láttatás, melyben ott lapul egy gondolat: két szempillantás közötti nyomtalan eltűnés. Ateh hercegnő halálához hasonlatos nemzethalál, mely a múlt és a jövő betűitől egyidejűleg megsebződve következik be. Hol lelhető fel az így eltűnt nemzet? Hogyan rekonstruálható egy véglegesen eltűnt nemzettudat? Aki elveszett, az történelmi emlékezetét és önnön történelméhez való jogát is elveszítette. A nem létező már csak interpretációként van jelen. Az idők során véglegesen eltűnt nemzetek, világok felől közelítve Pavić regénybeli fikciójának világépítése értelmezhető akár egyszerű, tragikus történelemszemléletként is. Egy teremtett világ megismerése felől kell közelítenünk, ahol a megismerés tárgyának megalkotásában teremti újra a szerző a történelemben eltűntet." (Varga Anikó)Az előadás célja nem feltétlenül az irodalmi mű adaptálása, de tény, hogy a könyv alapproblematikája, azaz a fent említett közös, ám egymásnak ellentmondó emlékezet jelenségének megragadása, mindenképp az a motívum, ami az egész darab alapját, kiindulópontját képezi. A Kazár szótár olyan, mintha egy szilánkrengetegre lelnénk. A remény, hogy az összetört cserepet vagy annak darabjait össze lehet rakni, néha nagyon is felcsillan, de aztán pillanatok alatt bizonytalanodhatunk el abban, hogy az általunk megfelelőnek vélt helyre illesztett darab valóban a helyén van-e.

Ahogy a szótár maga is több műfajt, kifejezésformát olvaszt magába, - a dokumentarista leírástól kezdve a lírai, elbeszélő részeken át a rajzos megjelenítésig -, úgy az előadás is különböző nyelveket, kifejezésformákat használ, s így három rétegből formálódik komplex egésszé. Installációkkal, szöveges, táncos és zenei megnyilvánulásokkal kísérli meg a kazár hitvita különleges rekonstrukcióját. Főszereplője az ember, aki az őt körülvevő világ impulzusaiból próbálja megtalálni a számára helyes utat, s identifikálni önmagát.

Az előadás helyszíne 2009. tavaszán a Kiscelli Múzeum Romtemploma, mely hangulatát, atmoszféráját tekintve ideális helyszín a téma kibontásához.
Az installációk inspiráló alapkövei a Kazár szótár szócikkei. Azok a fent említett szilánkdarabok, melyek egy valaha létezett nép nyomai. A könyv jellege adta azt az alapötletet, hogy egy szótár tematikájú kiállítás-előadást hozzunk létre. A látszólag egymástól független jelenségek, történések, képek halmaza ugyanis egy egészet alkot, ha figyelmesen szemlélődünk.

„A sebes és lassú tükör", a múlt és a jövő mutatói, a „szemhéjakra írt betűk", a „Történet a tojásról és vonóról", mely a végzet napját jósolja, a titokban termesztett növény, melynek levelét az álomvadászok mindig magukkal viszik, s amelynek „toboz alakú és halat formázó" gyümölcse van, a „KÚ", a „Nagy Pergamen", azaz a történelmet a bőrén hordozó ember, a „kulcs", melyet álmából felébredve az ember önnön szájában lel meg, a „furcsa érthetetlen nyelven beszélő papagáj", „a csengettyűs tevenyereg", „az embereknek való ketrec", a freskókat festő „írnok, aki maga a Sátán", a „hatujjú álomdémon", „Ateh hercegnő, mindig más és más kazár arca", „az egyik halálból, másikba zuhanó, gyermekei halálát újra és újra élő ember", a „pergameneket gyűjtő megszállott tudós", „az egymást álmodó alakok"... és még sorolhatnánk - gazdag sokasága a fantázia szárnyalását és gazdag vizuális élményteremtési lehetőségét kínál. (Kántor Kata)

ÉLŐKÉP / Kántor Katalin, Terebessy Tóbiás:
KAZÁR SZÓTÁR

szöveges, táncos kiállítás-színház Milorad Pavic: Kazár szótár című fikciós lexikonregénye nyomán, Brasnyó István fordítása alapján

Előadók:
Muzulmán álommagyarázó: Nagypál Gábor
Keresztény álommagyarázó: Horváth Lajos Ottó
Zsidó álommagyarázó: Tóth József
Az ördög: Menszátor Héresz Attila
Behemót: Szász Dániel
Álomvadász: Téri Gáspár
A hat Ateh: Bársony Júlia, Virág Melinda, Gold Bea, Nina Umniakova, Dombi Katalin, Deák Emese
Egymást álmodók (Samuel Koen és Avram Brankovics): ifj. Zsuráfszky Zoltán, Csaba Zsolt
Az író és a kisfiú szerepében: Bársony Júlia
Festő: Menyhárt Tamás
Averkije Skila, a vívómester: Mindák Gergő
Térképember: Zambrycicky Ádám
Kazár férfi a vesszőrengetegben: Harsay Gábor Zsiráf
Zene: Rimóczi István, Varga Merse, Dombi Kati

Munkatársak:
Installáció-ötletek: Kántor Katalin
Látványterv, díszletkivitelezés irányítás: Terebessy Tóbiás
Installációk készítői:
Terebessy Tóbiás, Szarka Fedor Guido, Deák Emese, Mindák Gergő, Téri Gáspár, Bársony Júlia, Bérczi Zsófia, Tóth Andor, Galambos Péter, Menyhárt Tamás, Gévai Csilla, Terebessy L. Föld
Jelmeztervező: Fodor Viola
Jelmezkészítő: Szabó Márta
Fénytervező: Kovács Gerzson Péter
Fény: Pápai István
Produkciós asszisztens: Kovács Andrea
Technikai munkatárs: Tesfay Áron

Rendező-koreográfus: Kántor Katalin

Támogatók: Nemzeti Kulturális Alap, Fővárosi Közgyűlés Kulturális Bizottsága, Tűzraktér, AKKU, Ethnosound, Cartaphilus Könyvkiadó, Moholy-Nagy Művészeti Egyetem, Budapest Art Stúdió Alapítvány, Élőkép Egyesület