Katona premierek

Az évad két utolsó bemutatóját tartja a budapesti Katona József Színház április 24-én és 25-én. Pénteken Bernard Shaw: A hős és a csokoládékatona című zenés komédiáját mutatja be a színház, Várady Szabolcs dalszövegeivel és Monori András balkáni muzsikájával. A Máté Gábor rendezésében készülő produkció főbb szerepeiben Haumann Pétert, Bodnár Erikát, Jordán Adélt és Nagy Ervint láthatja a közönség. Az előadás a dunaújvárosi Bartók Kamaraszínházzal és a Szentendrei Teátrummal közös bemutató, úgyhogy májusban és augusztusban ott is találkozhatnak a nézők Shaw művével.

A Kamrában másnap, Ascher Tamás rendezésében mutatja be a színház Knut Hamsun: Éhség című művét, amelynek színpadi változatát Forgách András írta. A Nobel-díjas író művéből készült előadásban színpadra lép többek között Hajduk Károly, Szirtes Ági, Bezerédi Zoltán és Fullajtár Andrea.

Bernard Shaw: A hős és a csokoládékatona
Fordította: Réz Ádám

Ekaterina Petkova Bodnár Erika
Raina Petkova Jordán Adél
Pavel Petkov, őrnagy Haumann Péter
Szergej Szaranov, őrnagy Nagy Ervin
Bluntschli kapitány Kocsis Gergely
Luka Pálmai Anna
Nikola Bán János
Tiszt Dankó István

Díszlet Cziegler Balázs m.v.
Jelmez Füzér Anni m.v.
Dramaturg Várady Zsuzsa
Zene Monori András m.v.
Dalszövegek Várady Szabolcs m.v.
Tánc Zsuráfszky Zoltán m.v.
A rendező munkatársa Tiwald György
Zenészek
Kerek István, Knipf Tamás, Pusztai Gábor, Rózsa István,
Szalkai Dávid

Rendező: Máté Gábor

Knut Hamsun: Éhség

Fordította: Hajdu Henrik
Színpadra alkalmazta: Forgách András

Bezerédi Zoltán
Elek Ferenc
Fullajtár Andrea
Hajduk Károly
Keresztes Tamás
Kun Vilmos
Mészáros Béla
Szirtes Ági
Tenki Réka
Czakó Klára

Díszlet: Khell Zsolt m.v.
Jelmez: Szakács Györgyi m.v.
Dramaturg: Török Tamara
Rendező munkatársa: Tóth Judit

Rendező: Ascher Tamás

„Knut Hamsun regénye, az Éhség 1890-ben jelent meg. Egyetlen hatalmas monológ az egész könyv: egy ember fejébe zárva, mindent az ő éhségtől és a folyamatos művészi kudarctól szenvedő teste és lelke torzító tükrében látunk. Látjuk, ahogy bolyong Oslo (régi nevén Kristiania) utcáin, közterein, parkjaiban, temetőiben, bazársorain, kikötőjében, pályaudvarán, nyomorúságos padlásszobákban, zálogházakból ki és be, ül a rakodópart alsó kövén, éli egy félig-meddig hajléktalan, ide-oda sodródó ember életét, és mindeközben bámulatos érzékenységgel rögzíti folyamatos éhezéstől meggyötört idegrendszerének minden egyes rezzenését.

Ibsen, Strindberg és Csehov kortársaként Hamsun (aki sok színdarabot írt később) egy egész leendő évszázad hajléktalanjait, kivetettjeit, kivándorlóit és bevándorlóit, idegenjeit tudta megírni jövőbe látó erővel. A regényt színpadra író drámaírónak nem kisebb a feladata (és a rendezőnek, és a színésznek), hogy megőrizze ezt a szubjektív hangnemet, a már-már paranoid és rögeszmékkel teli egyes szám első személyt, és ugyanakkor élvezetes, színes, abszurd, katasztrofálisan tréfás jelenetekben mutassa be egy nem csak kenyérre, hanem sikerre is éhező fiatalember odüsszeiáját hazája fővárosában, Kristianiában, és a saját megsebzett lelkében."    (Forgách András)

 

Forrás: Katona József Színház
Fotók: Lehotka Judit Zolka