Szentivánéji álom

Szerelem, álom, varázs, kétkezi munkások és tündérek találkozása egy titokzatos nyári éjszakán - így lehetne röviden összefoglalni a Szentivánéji álom című darabot. Shakespeare közismert vígjátékát május 5-én, kedden este 19 órától mutatja be a sepsiszentgyörgyi színház társulata Török Viola rendezésében.

sztiv-0143

Géher István írja a Szentivánéji álomról: „Folytatása és egyben paródiája is a Romeo és Júliának. Ugyanazt mutatja be, de máshogy: kifordítva és megsokszorozva." Oberon tündérkirály egy különös varázsszerrel és koboldja, Robin pajtás segítségével meg akarja leckéztetni Titánia tündérkirálynét; két fiatal pár furcsa szerelmes kalandba keveredik az athéni erdőben; egy csapat műkedvelő mesterember (a jelen előadásban mesterasszony) pedig színjátékot készül előadni Theseus, Athén hős hercege, és Hippolyta amazon királynő mennyegzőjének tiszteletére. A cselekmény Szentiván éjjelén játszódik, amikor a néphit szerint valóban életre kelnek a tündérek, manók, az álomvilág csodalényei, hogy megtréfálják az embereket. Álom és valóság között megszűnik a határ ezen az éjszakán.

 

sztiv-0156


Hogy miért egy elvarázsolt tündérmese keretében mutatja be a szerző a párkeresés és a szerelem misztériumát? Talán azért, mert két lélek találkozása valóban olyan titok, melyet igen nehezen lehetne konkrétan megmagyarázni. A Tamási Áron Színház társulata mégis kísérletet tesz arra, hogy a lehető legemberibb, legegyszerűbb formába öntse a történetet, rámutatva arra, hogy az álmok sokszor tisztábbak és őszintébbek a valóságnál, hogy a tündérek sokszor csak más, távoli kultúrák idegen szellemiségének képviselői, hogy vágyaink valóra válásának igazi varázseszköze sokszor csak a hit ereje.

sztiv-0177


William Shakespeare: Szentivánéji álom
- vígjáték -
Jánosházy György és Arany János fordításai alapján

THESEUS, Athén hercege: Diószegi Attila
HIPPOLYTA, amazon királynő, Theseus jegyese: Szalma Hajnalka
EGEUS, Hermia apja: Nemes Levente
PHILOSTRATOS, ünnepélyrendező Theseusnál: Debreczi Kálmán

LYSANDER, Hermia szerelmese: Kolcsár József
DEMETRIUS, Hermia kérője: Nagy Alfréd
HERMIA, Egeus lánya, szerelmes Lysanderbe: Magyarosi Imola
HELÉNA, szerelmes Demetriusba: Fekete Mária

OBERON, tündérkirály: Váta Loránd
TITANIA, tündérkirályné: Kicsid Gizella
PUCK, avagy ROBIN PAJTÁS: Mátray László
TÜNDÉR: Márton Lóránt
TÜNDÉR TITI, az indiai gyermek: Majlát Titi

VACKOR Petra, ács (Prológus, Moly): D. Albu Annamária
ZUBOLY Miklós, takács (Pyramus): Erdei Gábor
DUDÁS Franciska, lakatos (Thisbe, Babvirág) : Pál-Ferenczi Gyöngyi
ORRONDI Tamara, kőműves (Fal, Pókháló): Sebestyén Melinda

GYALU Aranka, asztalos (Oroszlán, Mustármag): Gajzágó Zsuzsa
ÉHKOPP Éva, szabó (Hold, Porszem): Bicskei Zsuzsa

 

Díszlet- és jelmeztervező: Bartha József
Koreográfus: Fatma Mohamed és Könczei Árpád
Zene: R. Schumann, Könczei Árpád
Dramaturg: Sebastian-Vlad Popa és Nagy B. Sándor
Szcenikus, produkciós vezető: Deák Barna
Ügyelő: Veress Zsóka
Súgó: Gazda Szende

Rendező: Török Viola

Bemutató: 2009. május 5-én, kedden este 7 órától  - Nagyterem
További előadások:
május 6-án (szerdán) este 7 órától
május 18-án (hétfőn) este 6 órától
május 19-én (kedden) este 6 órától
május 26-án (kedden) este 6 órától
május 27-én (szerdán) este 6 órától
május 28-án (csütörtökön) este 7 órától

 

sztiv-0094

 

Fotók: Barabás Zsolt
Forrás: Sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház

 

süti beállítások módosítása