Mihail Bulgakov
1871-1940
A regény sajátossága, hogy jó és rossz örök küzdelmét, a rend helyreállítását az Ördög szemszögéből mutatja be, az Ördög itt valójában olyan különös mágusként mutatkozik be, aki „örökké rosszra tör, s örökké jót művel".
A regény első részében a korabeli Moszkva társadalmi és kulturális életéről kapunk rendkívül szórakoztató, szatirikus rajzot, a második rész a szerelmesek, a Mester és Margarita sorsának alakulását, feloldását meséli el. A regény gyújtópontjában egy feledhetetlenül ábrázolt, mesteri és lebilincselő szürrealista freskó, a Sátán bálja áll, egy valóságos huszadik századi boszorkányszombat, melynek során Margarita kiállja a bátorság, az alázat és a felebaráti szeretet próbáját, így méltóvá válik arra, hogy szerelmesével együtt elnyerje a végső megnyugvást.
A Mester és Margarita sorsa legalább oly különös, mint szereplőié: negyedszázaddal írója halála után adták ki először, és rögtön irodalmi bestseller lett, a huszadik századi világirodalom egyik legnagyobb, emblematikus alkotása. Nálunk is rendkívül népszerű olvasmány, bekerült a Nagy Könyv olvasói játék legnépszerűbb alkotásai közé.
Boszorkányszombat v. Walpurgis-éj
A mágikus (boszorkányos) hagyományok szerint a Walpurgis-éj a legnagyobb, leghíresebb boszorkányszombat. Hagyományosan május elsejének előestéje, éjszakája, amikor a különböző tündérek, boszorkányok seprűkön, vagy egyéb különös szerszámokon lovagolva a Blocks hegyére repülnek, állati szolgáik (hollók, farkasok, medvék kíséretében), ahol különböző varázslatokat űznek, szeretkeznek, fajtalankodnak. A boszorkányszombat olyan időszak, amikor a rendes idő a visszájára fordul, kilépve a rend és hagyomány által ellenőrzött hétköznapokból minden lehetséges, minden szabadosság megengedett. Rituáléitól elválaszthatatlan a tűz, az állatokká változás, az Ördög és a Boszorkány szövetsége, a kárhozott lelkek tánca, a meztelenség, az erotika, a szellemek lovaglása. A Mester és Margaritában szereplő Sátán bálja a Walpurgis-éj hagyományának költői-szürreális parafrázisa, melynek során Margarita lemeztelenítése, testének a maga pőre valóságában való megmutatása az odaadó nőiség megtisztulásának, az önként vállalt áldozatnak és az újjászületésnek a kifejeződése. Hiszen Margarita a Sátán bálja után valójában - míg addigi élete, halandóságával együtt megsemmisül - új életre kel szeretett mesterével együtt az elnyert halhatatlanságban.
Mihail Bulgakov:
A MESTER ÉS MARGARITA
- groteszk legenda két részben -
Leszták Tibor emlékére
A szövegkönyvet Szőllősy Klára fordításának és Babarczy László színpadi változatának felhasználásával írta Ari-Nagy Barbara és Keszég László
Mester: FAZEKAS ISTVÁN
Margarita: SZALMA NOÉMI
Woland: GÁSPÁR TIBOR
Korovjov: PUSKÁS TIVADAR
Azazello: TÓTH KÁROLY
Behemót: NAGYIDAI GERGŐ
Hella: JENEI JUDIT
Pilátus/Sztravinszkij doktor: HORVÁTH LÁSZLÓ ATTILA
Hontalan Iván/Lévi Máté: VICEI ZSOLT
Berlioz/Kajafás: PETNEHÁZY ATTILA
Afranius/Arcsibald Arcsibaldovics: TÓTH ZOLTÁN LÁSZLÓ
Jesua: FELLINGER DOMONKOS
Rjuhin/Júdás: OLT TAMÁS
Patkányölő/Szemplejarov: BALOGH GÁBOR
Lihogyejev/Gestas: ILLYÉS ÁKOSBengalszkij/Dismas: PÁSZTOR PÁL
Nyikanor Ivanovics Boszoj/Bar-Rabban: AVASS ATTILA
Szokova: PREGITZER FRUZSINA
Praszkovja Fjodorovna: MOLNÁR MARIANN
Titkár: KOBLICSKA KÁLMÁN
Nisza/Szemplejarov felesége: KUTHY PATRÍCIA
Komszomolista lány/Szemplejarov rokona/Frida: GERLE ANDREA
valamint: katonák, írók, vendégek
Díszlet: ÁRVAI GYÖRGY
Jelmez: SZŰCS EDIT
Zene: MÁRKOS ALBERT
Dramaturg: ARI-NAGY BARBARA
Súgó: NAGY ERZSÉBET
Ügyelő: DANKÓ ISTVÁN
Rendezőasszisztens: APJOK RODICA
Rendező: KESZÉG LÁSZLÓ
Bemutató: 2009. május 9. 19h - Nagyszínpad
A harmincas évek Moszkvájában megjelenik az Ördög - kiömlik egy üveg napraforgóolaj, és egy jeles irodalmi személyiség elveszíti a fejét; lakások omlanak össze, színházi bemutatók szakadnak félbe, emberek tűnnek el rejtélyes módon, és mindeme téboly csúcsán a Sátán felejthetetlen bált ad... Újraértelmeződik egy régi történet, Jézus és Poncius Pilátus sorsdöntő találkozása, összefonódva az őket megálmodó Mester és szerelme, Margarita személyes sorsával, mindez egy olyan világban, amelynek legegyszerűbb hétköznapjait is fantasztikus, groteszk események tarkítják, két világrend határán, nagy földmozgások alatt és előtt, teljes szellemi és erkölcsi zűrzavarban. Bulgakov magával ragadó, zseniális regényében magányos idealisták küzdenek az embertelen, arctalan, számító hatalommal, körülöttük nyüzsögnek egy tébolyult nagyváros pokolian mulatságos és lenyűgözően pokoli figurái és furcsamód épp az Ördög siet segítségükre, hogy a végén minden elrendeződjön.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.