Sör és cigi

Bartus Gyula a Jókai Színház színművésze kortárs íróként lépett a közönség elé. Sör és cigi című drámáját egy lerobbant épületben - a Jókai Ro(o)mszínházban adta elő az Újvidéki, és a Temesvári Csiky Gergely Színházból is verbuvált társulat. A Jókai Színház jövő évadában folytatni fogja a határokon is átívelő együttműködést a műhelyekkel.

Színészek hajléktalanokat alakítanak. Tőmondatban így lehetne összefoglalni a Jókai Ro(o)mszínházban látott premiert. Az előadás tere egy állítólag galériának indult félkész, de félig már le is rombolt udvari fekvésű földszinti szoba. A játéktér funkcionális, minden sallangtól mentes, valódi menekültszállást idéz. Ide érkezik a mintegy harmincfőnyi közönség, majd a rendezőasszisztens kimegy a térből, egy hajléktalan gitározgatni kezd (a Metallica, One című opuszának bevezető intróját próbálgatja újra és újra) - az előadás elkezdődött.

A következő hatvan percben megismerünk sorsokat, viszonyokat, a bonyodalom egy láthatatlan szereplő halálából adódik, majd a maffia, a rendőrség, a „kínaiak" és mindenki belekavarodik a levesbe, bár ezt Merő Béla rendező szebben, irodalmi stílusban is megfogalmazta: „Bartus Gyula drámája XXI. századi magyar „éjjeli menedékhely". Az itt összegyűlt alakok - tipikus és jellegzetes figurái mai életünknek. Abban reménykednek, hogy lepusztult életterükre senki sem tart igényt, s hisznek abban, hogy ez az a hely, ahol még valóságos emberi kapcsolatok határozhatják meg életüket. Ám kiderül, nem lehet elmenekülni a „kinti" társadalmi viszonyok elől; közéjük is betör a korrupció, az árulás, az önzés..."

Az előadás érdemei közé kell sorolnunk, hogy fiatal feltörekvő színészeknek adott bizonyítási lehetőséget. A legjobban ezzel a lehetőséggel talán a Szépfiút alakító Varga Tamás (Újvidéki Színház) és Büdös szerepében Mátyás Zsolt Imre (Temesvári Csiky Gergely Színház) éltek. A békéscsabai színekben jóval nagyobb a szórás. Ha csak a korosztályos végpontokat említjük, a nagy öreg Jancsik Ferenc ezúttal Kisöreget alakít, míg a színjátszást éppen csak kóstolgató Színitanházas hallgatók közül Auth Gábor birkózik a dadogó Kocsonya szerepével. A hölgyek részéről Fehér Tímea kitűnően oldja meg félig néma szerepét, Mátray Edith (Temesvári Csiky Gergely Színház) gonosz akcentussal teszi teljessé a meghatározhatatlan nemzetiségű kurtizán alakját.

A Jókai Színház részéről bevallottan kísérlet ennek a darabnak a színre állítása, éppen ezért méltánytalan lenne a szereplőket egy és azonos mércével mérni. Huszonegynéhány évesen aligha várható el reálisan valakitől, hogy megtörten - hitelesen - egy élet súlyát cipelje a színpadon, éppen ezért nem állíthatjuk, hogy az előadás tökéletesen alámerítene bennünket a hajléktalan lét üres poklába. Ehhez a szinthez talán a szerző, Bartus Gyula jár legközelebb Tanár úrként. Ugyanakkor a bátor vállalkozás újra megmutatta, hogy a délkeleti megyeszékhelyen komolyan gondolják a színház folyamatos megújítását, a külső impulzusok keresését, iskolák- módszerek ötvözését. Úgy tűnik ehhez magyar-magyar koprodukcióban, már komoly alkotótársakra lelt a Békés megyei teátrum.

Holló Hedvig

Ősbemutató
Bartus Gyula:
SÖR ÉS CIGI
Kriminális történet

Vandál: Gajdacsi Pál
Büdös: Mátyás Zsolt Imre (Temesvári Csiky Gergely Színház)
Kutyás: Németh Attila (Újvidéki Színház)
Tanár úr: Bartus Gyula
Szépfiú: Varga Tamás (Újvidéki Színház)
Kocsonya: Auth Gábor szh.
Kálmánka: Vadász Gábor
Kisöreg: Jancsik Ferenc
Netti: Fehér Tímea
Hadnagy: Szabó Lajos
Őrmester: Molnár Viktor szh.
Merci: Mátray Edith (Temesvári Csiky Gergely Színház)
Mártika: Drubina Orsolya szh.
Szilvi: Perei Zsuzsa szh.

Súgó: Szalay Petra szh.
Zene: Király Péter
Dramaturg: Zalán Tibor
Játéktér, ruha: Molnár Ágnes szh., Kovács Tibor szh.
Ügyelő - Rendezőasszisztens: Fábián Beáta szh.