A három művészeti kart ötvöző Honvéd Együttes idén ünnepli fennállásának 60. évfordulóját. A Honvéd Együttes 2007. szeptemberében történt átalakulása következtében a korábban önálló szervezeti egységként működő két hivatásos tánckar - a Honvéd Táncszínház és a Budapest Táncegyüttes - megőrizve a korábbi repertoárt, egyben kísérletező, új utakat keresve Honvéd Táncszínház néven egyesült, művészeti vezetője Novák Ferencet követően Zsuráfszky Zoltán koreográfus lett.
A már korábban is a Honvéd Táncszínház nevet viselő társulat a bartóki-kodályi szellemiség jegyében 1982-ben született. Ahogyan Bartók Béla és Kodály Zoltán kiemelte a népzenét a maga autentikus megjelenéséből és bevezette a koncertdobogóra, ugyanúgy tett e táncszínház létrehozója, Novák Ferenc koreográfus-rendező: a néptánc mozgásanyagából szuverén színpadi drámákat teremtett. Táncszínházi dramatikus műveivel Novák valóságos iskolát hozott létre, köré sajátos alkotóműhely is szerveződött, ahol sok fiatal, pályakezdő koreográfus kap bemutatkozási lehetőséget. A tanítványok közül többen is merész kísérletekre vállalkoznak az autentikus mozgásanyagból már expresszív formavilágot vagy akár szürreális tánckölteményeket alkotva.
A Honvéd Táncszínház az utóbbi évtizedekben világjáró együttessé vált. A magyar kultúra reprezentánsaként a táncosok adták a sevillai és a lisszaboni világkiállítás nemzeti programját, bemutatkoztak a világ legkülönbözőbb fesztiváljain Montpellier-től Mexikóvárosig, Thesszalonikitől Johannesburgig, Pina Bausch, a világhírű táncművész pedig táncszínháza jubileumi születésnapjának nemzetközi megünneplésére a Honvéd Táncszínházat hívta meg Wuppertalba.
Az 1958-ban Molnár István által alapított Budapest Táncegyüttesnek 1991 őszétől Zsuráfszky Zoltán a művészeti vezetője. A Budapest Táncegyüttes 1998-tól a Magyar Állami Népi Együttes táncegyütteseként tevékenykedett. 2001-től szervezetileg a Honvéd Együtteshez tartozott, megőrizve teljes művészi önállóságát és művészi céljait: a népi hagyományok ápolását, újraértelmezését és színpadra alkalmazását. A táncegyüttes szinte küldetésének tekinti az autentikus magyar folklór ápolását, megőrzését, dramatikus produkcióiban is kiemelkedő hangsúlyt kap az eredeti folklór felismerhetősége. Az együttes gyakran vendégeskedik külföldön is. Az utóbbi idők legjelentősebb külföldi szereplései között tartja számon az 1995-ös, és a legfrissebb, 2009-es, hat-hetes japán turnét, a Columbia Artists szervezte 2000-es, egyesült államokbeli „nagy körutazást": hat-hét alatt az USA különböző nagyvárosaiban a Csárdás! - A Kelet tangója című műsorukat 32 ezer néző látta. Ugyancsak emlékezetes a 2003-ban lebonyolított mexikói vendégszereplés: három hét alatt 15 előadásra került sor.
Legújabb darabjukat, A tánczmestert a Budapesti Tavaszi Fesztiválon mutatták be Foltin Jolán és Novák Eszter rendezésében, a Harangozó Gyula-díjas Makovínyi Tiborral a címszerepben. A következő évad nagyszabású produkciója pedig a Tenkes kapitánya lesz.
A világhírű Honvéd Táncszínház „anyanyelve" a Kárpát-medence néptánc-kincse. Ebből a páratlanul gazdag anyagból építkezik a repertoár a nagy formátumú táncdrámáktól a népi vígjátékokig, a klasszikus tragédiáktól a mesedarabokig. A Táncszínház zenekara Árendás Péter vezetésével a parasztzene hagyományainak kutatója-gyűjtője és autentikus megszólaltatója, így repertoárja a Kárpát-medence népzenei gazdagságát, sokszínűségét reprezentálja. Tagjai nem csupán a régi magyarországi és erdélyi dallamokat őrzik, hanem a hajdani falusi zenészek, cigány muzsikusok virtuozitásának és dinamizmusának is átörökítői.
A jubileumi estén a hagyományt és a korszerűséget ötvöző repertoárból válogattak a Honvéd Táncszínház korábbi és jelenlegi alkotói. Valamennyi műsorszám közös jellemzője a rendkívüli dinamika, a táncosok és zenészek virtuozitása és az eredeti népi viseletek színpompás gazdagsága. Az elmúlt 60 év öröksége kötelező erejű. Ez a kivételes alkotói potenciál a Honvéd Táncszínház jövőjének záloga.
------------
60 éves a Honvéd Táncszínház
Jubileumi est
2009. május 22. 19 óra, Nemzeti Táncszínház