Képzett társítások

Az AEGON Magyarország Zrt. a 2006-ban létrehozott AEGON Művészeti Díjhoz és Társdíjhoz kapcsolódva indította el a Képzett társítások című AEGON-estekeket, a sorozat keretében a hazai művészeti élet kitűnő alkotói és előadói voltak 2006 ősze óta Alföldi Róbert vendégei. Most, a harmadik évad végén pedig már a 23. AEGON-est következik.

Tóth Krisztina, aki március 15-én eddigi költői, írói és műfordítói munkásságáért megkapta a Magyar Köztársaság Babérkoszorúját, éppen húsz évvel ezelőtt jelentkezett önálló kötettel: első könyve 1989-ben jelent meg, Őszi kabátlobogás címmel, s a fiatal költőnő Radnóti Miklós emlékérmet kapott érte. Most, húsz évvel később Magas labda címmel lát napvilágot új kötete, amely a júniusi Ünnepi Könyvhét egyik újdonsága lesz.

A sorozat koncepciója szerint a másik vendég másik művészeti ágat képvisel, éppen a kitekintés, a nyitás, a mások iránti érdeklődés, a kölcsönhatások és az újszerű összhatás jegyében. Most mégis olyan valaki lesz az est másik vendége, aki maga is költő. Igaz, még sok minden más is, bámulatosan sokoldalú, kreatív alkotó és előadó. Müller Péter Sziámi nem egyszerűen költő, író, vagy például a Sziget Fesztivál alapítója, a Bartók+...Miskolci Nemzetközi Operafesztivál létrehozója - ő „A Sziámi".

Életrajzok

Tóth Krisztina

Tóth Krisztina első kötete, amelyet Radnóti Miklós emlékéremmel jutalmaztak, 1989-ban jelent meg Őszi kabátlobogás címmel. 1990-92-ben ösztöndíjasként két évet töltött Párizsban, ezalatt főleg kortárs francia költészetet fordított. 1992-ben megkapta a Soros Alapítvány egy évre szóló irodalmi ösztöndíját. 1994-ben jelent meg A beszélgetés fonala című kötete, majd 1996-ban az általa válogatott és szerkesztett Látogatás című kortárs francia költészeti antológia.

1996-ban Graves-díjat és Déry Tibor jutalmat, valamint műfordításaiért Zoltán Attila-díjat kapott, 2000-ben pedig József Attila-díjat. 1997-es Az árnyékember című kötetét követően 2001-ben Porhó címmel a Magvető Könyvkiadó jelentette meg új és válogatott verseit, amelyet ugyanebben az évben Vas István-díjjal ismertek el. 2002-ben megkapta a Palládium-díjat, s megjelent válogatott kötetének második kiadása. 2003-ban a Csimota könyvkiadó gondozásában látott napvilágot kisgyereknek szóló verseskötete Londoni mackók címmel, ez gyerekkönyv kategóriában elnyerte az Év Könyve elismerést.

2004-ben a Magvető Könyvkiadó adta ki Síró ponyva című kötetét. Szintén 2004-ben jelent meg az EBP Media Kft. gondozásában Csortos Szabó Sándor fotóssal készített közös kötete, a Fény, viszony. 2005-ben a Síró ponyva című kötet a Szépírók Díját kapta, majd ugyanebben az évben Gemini-díjat. 2006-ban a Magvető Könyvkiadónál novelláskötete jelent meg Vonalkód címmel: erre 2007-ben Márai-díjat kapott.

2009. március 15-én eddigi költői, írói és műfordítói munkásságát a Magyar Köztársaság Babérkoszorújával ismerték el.

Müller Péter Sziámi

1951-ben született Budapesten. Az ELTE magyar-francia szakán szerzett tanári diplomát. Már a gimnáziumi évek alatt sorra nyert pár televíziós és rádiós vetélkedőt, így az egyetemi tanulmányaim mellett dolgozhatott a Magyar Televízió szórakoztató osztályán, ahol szerkesztő asszisztens és és forgatókönyvíró volt, s közben tanult az Artistaképző Iskola bohóc osztályában is. Mindeközben verseket írt, amelyeket kamaszkora óta olvasta és bírálta például Weöres Sándor, Vas István és Kormos István.

Az ELTE után film- és televíziórendezői szakra jelentkezett a Színház és Filmművészeti Főiskolára, s ezzel párhuzamosan elvégezte a Magyar Rádió szerkesztő-riporter iskoláját is. Főiskolás korában és utána rendezett a Magyar Televízióban, majd fölvették a MAFILM állományába, de hamarosan Hollandiába költözött, mert itthon az URH és a Kontroll-Csoport, valamint néhány akkori ellenzékihez fűződő barátsága rendőri zaklatások tárgyává tette őt. A két nagyjátékfilmet, amit addigra készített, betiltották.

Hollandiában kulturális producerként és forgatókönyvíróként dolgozott, videoclipeket készített. Olykor hazajött egy-egy koncertre, rövidebb rendezői munkára. Nem adta fel a munkát a Sziámi nevű zenekarral sem. Hol itt, hol ott jöttek össze, elkészítettek három nagylemezt, ebből kettőt betiltottak, egyet kazettán, föld alatt terjesztettek.

1990-ben költözött haza. Előkerültek dobozolt filmjei is: Van-e élet a Földön/ Megváltási kísérletek (szociológiai kutatáson alapuló játékfilm cigány szereplőkkel); Ex-Kódex - (kísérleti nagyjátékfilm a Kontroll tagjaival, Gémes Jánossal, Székely B. Miklóssal, Gaál Erzsébettel és Rubik Ernővel a főbb szerepekben).

Öt évre egy kis zalai faluba költözött, írt, fordított, helybeliekkel újra alakította a Sziámit, rengeteget koncertezett, színházakban lépett fel a Mr. Pornowsky előkerül című zenés játékkal, s elkészült hét nagylemezük.

1992-ben, az először egy évvel korábban megtartott Sziámi Nyaralásból létrejött az általa és két társa által alapított a világegyetemisták Diák Szigete, amely lassacskán a Sziget Fesztivállá nőtte ki magát. Két évvel ezelőtt kilépett a fesztivált szervező cég tulajdonosi köréből. Közben kreatív vezetője volt az első külföldi tulajdonú magyar zenés magántelevíziónak, az A3-nak, alapító igazgatóként harmadmagával létrehozta a Bartók+... Miskolci Nemzetközi Operafesztivált.

Mindeközben verseket írt, amelyek közül néhány megjelent antológiákban, folyóiratokban. Írt és fordított musicaleket, dalokat. Több sikeres zenés darabot írt édesapjával (Müller Pétert tekinti annak) és Tolcsvay Lászlóval, akinek több lemeznyi dalszöveget is írt. Az utóbbi nyolc évet - a nemrég elhunyt zeneszerző-gitárossal - Gasner Jánossal és másokkal töltötte együtt a Sziámi zenekarban, három lemezük készült el ezekben az években.

Meghatározó volt számára a Szakcsi Lakatos Bélával és Kerényi Miklós Gáborral együtt írt zenés játék, amely Shakespeare Szentivánéji álom című darabja alapján készült. Szakcsival létrehozták a műfajteremtőnek szánt Jazzy Chanson duót (a dalforma és a dzsesszimprovizáció sajátos elegyét próbálták megteremteni), amellyel felléptek és fellépnek itthon és külföldön is, de Szakcsival más zenekari projektekben is együtt koncerteznek.

Közben dolgozik a verseskötetén, fordítja a Hitchcock-filmből készült, Rebecca című musicalt. Másfél éve színészként tagja a Baltazár Színháznak.

Szakcsi Lakatos Béla

Klasszikus zenét tanult a Bartók Béla konzervatóriumban, majd magával ragadta a dzsessz. A 60-as években mutatkozott be saját együttesével, az LDL nevű trióval. Itthon a Rákfogó, majd a Saturnus együttessel komoly szerepet játszott abban, hogy elterjedt a fúziós dzsessz. A 70-es évek közepétől 12 éven át tanított a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskolában, a tanítást hosszabb külföldi munkái miatt hagyta abba.

1970-ben a Pege Kvartettel a Montreux-i Dzsesszfesztivál II. díját nyerték el, s ezzel kezdődött Szakcsi Lakatos Béla számára a nemzetközi karrier, hiszen ezek után a magyar zongorista Európa, Észak-Amerika és Ázsia legrangosabb fesztiváljain lépett fel.

Kiemelkednek az ütős George Jindával készített korongok: a Special EFX 11 lemezén szerepelt Szakcsi Lakatos Béla neve szerzőként és zongoristaként. A 80-as évek közepén ennek köszönhetően jött létre a tengerentúli GRP kiadóval az a szerződés, amelynek keretében négy lemez született meg, ezek a következők: Sachi (1988), Mystic Dreams (1989), Eve of Chance (1992), Straight Ahead (1994).

Nemcsak a dzsessz és a klasszikus zene összefonódása izgatta, hanem színpadi művekhez is komponált zenét. Első cigány musicaljét 1975-ben mutatták be, ez volt a Piros karaván. Ezt követte az Egyszer egy cigánylány, majd a Cigánykerék. A Rock Színház felkérésére 1989-ben írt rockoperát Bestia címmel, a Cristoforo című balettjét pedig a Magyar Állami Operaházban mutatták be.

Vukán György zongoristával négykezeseket jelentettek meg, ezek: Conversation for two pianos and orchestra (1998), Das Duell I-II-III. - Vukán-Szakcsi in Göttingen (1998), Conversation Plus (1999), Fourehand (2000). Legutóbbi közös felvételük (Vukán-Szakcsi: The Masters of Piano, a felvétel 2005-ben készült a Thália Színházban, a DVD extrái között archív felvételek is láthatók 1975-ből) 2 korongon, DVD-extrákkal jelent meg.

További fontos dzsesszlemezek: Journey in Time (1998 - Kőszegi Imrével és Jackie Orszáczkyval) és On the Way Back Home (2001 - Bob Mintzerrel és Peter Bersteinnel). 2002-es lemeze (In one breath, Kathy Horváth Lajossal, BMC 2002) jól mutatja, hogy folyamatosan foglalkozik klasszikus zenével is, s igyekszik az eddig megismert műfajokból eredetit teremteni. A BMC gondozásában 2004-ben megjelent Na Dara! című lemeze egyedülálló, stílusteremtő, s ugyanez mondható el a kitűnő cimbalmossal, Lukács Miklóssal közösen készített, 2005-ös albumáról is, amely szintén a BMC-nél jelenet meg, Check it out, Igor címmel

2008-ban a Szegedi Szabadtéri Játékokon, majd a Budapesti Operettszínházban bemutatták Szentivánéji álom című musicaljét.

Szakcsi Lakatos Béla 1987-ben Liszt Ferenc-díjat kapott, 1994-ben Szabó Gábor-díjat, 2002-ben Budapestért díjat vehetett át, ugyanezen esztendő óta érdemes művész. A magyar dzsesszművészek közül elsőként kapott Kossuth-díjat - 2005-ben.

-----------------

Képzett társítások - AEGON-estek a Nemzetiben
2009. május 28-án, csütörtökön 19 órától
a Gobbi Hilda Színpadon

Alföldi Róbert vendége:
Tóth Krisztina
Müller Péter Sziámi
Zene: Szakcsi Lakatos Béla - zongora
Ötletgazda, a sorozat szerkesztője, szervezője: Eszéki Erzsébet