„Szerelmese" mindenkinek!

A Miskolci Nemzeti Színház 2009/2010-es évad első premierje Szilágyi Andor Leánder és Lenszirom című mesejátéka. A darab bemutatója szeptember 18-án 17 órakor látható a  Kamaraszínházában. Ezt a művet a Csongor és Tünde óta írt legszebb magyar tündérmeseként emlegetik, talán nem véletlenül. A Szentivánéji álom hangulatát idéző "szerelmese" Seres Ildikó rendezésében került színre.

Keresztesi László, Jancsó Dóra

„Szerelmese" mindenkinek!
Seres Ildikó rendező írása

A tavasz nemcsak a természet újjászületését jelenti számomra, hanem többnyire a kutatómunkát is. Ilyenkor kezdjük keresgélni a következő évad gyermekdarabját. A Leánder és Lenszirom már korábban is volt „dobogós" helyezett, de mivel elsősorban zenés játékokban gondolkodtunk, eddig nem lett „aranyérmes". Szilágyi Andor tündérmeséje ugyanis prózai mű, nincsenek benne dalbetétek. De olyan szépséges, míves, költői színdarab, hogy vétek lett volna, ha gyermekközönségünk nem találkozik vele!

Kiválasztásában az is fontos szempont volt, hogy az emberi jellemet a tündér-, az állat- és a növényvilág lényeivel összemosó figurák karakterei remek alakítások lehetőségét nyújtják! A mese hősei közt van elátkozott csúf erdei kobold, feledékeny király (pontosabban „kerál"), szépséges kerállány, nőbolond bögöl(y) herceg, elhanyagoltan hervadó kerálné, kibírhatatlan keráli anyós, veszedelmes bájtündér (illetve „töndér"), csíntalan manó, cserfes szolgálólány, ostoba katona, raccsoló kakadu, vihogó bőregér, hiú béka, gyönyörű éjszakai pillangó...

Szaksz Gabriella, Keresztesi László

Nem kis örömmel figyeltem a próbafolyamat során, hogy színészkollégáim csakugyan önfeledten lubickolnak a jobbnál jobb szerepekben! Ennél talán csak az okozott nagyobb örömöt, hogy a túlzások lehetőségét nyújtó jellemek mégsem váltak öncélú szóló produkciókká. Azaz nem vált fontosabbá egyikük számára sem a személyes siker, mint a szituációk igazsága. A színpadon igazi ellenfelek küzdenek, és mindennek tétje van.

Ez a történet igazi romantikus szerelmes mese, azaz „szerelmese", de arról is szól, hogy nem jó, ha a belső szépséggel szemben a túlbecsüljük a külsőségeket. Igaz, a mi Leánderünk nem ijesztően rút, csupán púpos-görnyedt, önbizalom-hiányos, frusztrált lény. Leánder és Lenszirom egymástól függetlenül küzdenek saját magukkal és érzéseikkel. Nagy lelki és fizikai utat tesznek meg mindketten. A gyönyörű Lenszirom megtanul a szívével látni, s így kiszabadul a felületes látszatok és alaptalan félelmek rabságából.

Szilágyi Andor mesejátékát a Csongor és Tünde óta írt legszebb magyar tündérmeseként szokás emlegetni. De talán nem leszek egyedül, ha nem csupán egy-két konkrét shakespeare-i utalás miatt jut róla eszembe a Szentivánéji álom világa is. A Leánder és Lenszirom varázslatos hangulata, bájos és ellenállhatatlan humora, több szálon futó izgalmas cselekménye, költői nyelvezete miatt a felnőtt közönség számára is tiszta szívvel ajánlható! A Szép Ernő-díjas Szilágyi Andor írói fantáziáját Benedek Elek Csudafa című meséje ihlette meg. Az ősbemutató 1993-ban volt Szolnokon. Azóta játszották Kolozsváron, Komáromban, Nyíregyházán, Budapesten, Pécsett, legutóbb a Színművészeti Egyetem vizsgaelőadásaként Alföldi Róbert rendezésében.

A miskolci előadás alkotói gárdája az előző évek mesejátékaihoz hasonló. Az Ágacska, a Hamupipőke, a Mumus és a Pinokkió után a díszlet- és jelmezterveket most is a lehetetlent nem ismerő, szárnyaló fantáziájú Juhász Katalin álmodta meg. A koreográfus pedig ismét Kozma Attila volt.

Ramocsa Emese, Molnár Sándor Tamás, Simonfi Adrienn

A Leánder és Lenszirom bár prózai mű, mégsem nélkülözi a muzsikát! A legkiválóbb romantikus és impresszionista zeneszerzők műveiből válogattam a kísérőzenét. A szövegkönyv végleges megformálása után heteket töltöttem Bizet, Brahms, Csajkovszkij, Debussy, Erkel, Grieg, Massenet, Meldelssohn, Musszorgszkij, Ponchielli, Puccini, Ravel, Rimszkij-Korszakov, Saint-Saens, Schumann, Verdi és Wagner zseniális műveit hallgatva. Az ő szenvedélyes, fájdalmas, lírai és persze humoros dallamaik csendülnek fel az előadás jelenetei között, illetve kúsznak be egy-egy kép „alá". A felhangzó zenei idézetek vágásában (melyek egy része tananyag a zenei tagozatos iskolákban!) Kriston Szabolcs kollégám volt felbecsülhetetlen segítségem.

Még tombolt a nyár, amikor augusztus végén elindult a próbafolyamat - a „Mumus tábor" óta immár hagyományosan - Mályiban, a színházi üdülőben. Ott elemeztük a darabot, próbaszünetben pedig - míg a mesebeli két ellenfél, a kerál és kobold békésen főzték bográcsban a csapat ebédjét -, „füredőztünk" a langyos tóban. Aztán pár „bemelegítő" nap után beköltöztünk a Kamaraszínház színpadára, és szinte ki se jöttünk onnan három hétig. Remek hangulatú, nagyszerű munka volt, igazán sajnálom, hogy ennek számomra a szeptember 18-i bemutatóval vége szakad! Köszönöm mindenki odaadását!

Kívánom, hogy játszónak és nézőnek egyaránt sok öröme teljék ebben az előadásban! Szóljon ez a „szerelmese" mindenkinek!

Kincses Károly, Kerekes Valéria, Jancsó Dóra, Varga Andrea

LEÁNDER, a kobold: KERESZTESI LÁSZLÓ
LENSZIROM: JANCSÓ DÓRA
II. BÖLÖMBÉR KERÁL: KINCSES KÁROLY
BÖLÖMBÉR KERÁLNÉ: KEREKES VALÉRIA
BOGYÓ: MOLNÁR SÁNDOR TAMÁS
CSIBECSŐR: VARGA ANDREA
MAR-SZÚR HERCEG: MOLNÁR ERIK
TÜNDÉR NEGÉD: MOLNÁR ANNA
BÖLÖMBÉR KERÁL ANYÓSA: PÉVA IBOLYA
VAKNADÁLY: SOMLÓ ISTVÁN
UNKA FIÚ, KÁRÓKATONA II.: OSVÁTH TIBOR
BONG-DONG, KÁRÓKATONA I.: IRLANDA GERGELY
BŐREGÉR I., KAKADU I., UNKALÁNY: RAMOCSA EMESE
BŐREGÉR II., KAKADU II., VARJÚ: SIMONFI ADRIENN
SZÖVŐLEPKE: SZAKSZ GABRIELLA
LEÁNDER ERDEJÉNEK FÁI: LIPTÁK ÁGNES, TIBREA GYÖRGY

Díszlet- jelmeztervező: JUHÁSZ KATALIN
Mozgás: KOZMA ATTILA
Technikai munkatárs:  KRISTON SZABOLCS
Színpadmester: SZOBONYA FERDINÁND
Ügyelő: LICHTENSTEIN PÁL
Súgó: BALÁZS ÉVA
Rendezőasszisztens: RADNAI ERIKA

A kísérőzenét Bizet, Brahms, Csajkovszkij, Debussy, Erkel, Grieg, Massenet, Meldelssohn, Musszorgszkij, Ponchielli, Puccini, Ravel, Rimszkij-Korszakov, Saint-Saens, Schumann, Verdi, Wagner műveinek felhasználásával szerkesztette: Seres Ildikó

Rendező: SERES ILDIKÓ

Bemutató: 2009. szeptember 18. - Kamaraszínház

Jancsó Dóra, Keresztesi László