Szeptemberben a Csárdáskirálynő című nagyoperettel, majd októberben egy prózai darabbal, Sütő András Egy lócsiszár virágvasárnapja című színmű premierjével kezdi az új évadot a Győri Nemzeti Színház.
Kálmán Imre
Az operett-statisztikusok szerint nincs egyetlen perc, amikor a Föld valamelyik pontján föl ne csendülne - színházban, koncerten, filmen, tévében vagy rádióban - Kálmán Imre valamelyik népszerű melódiája. S kétségtelen, legtöbbször a Csárdáskirálynő dallamai hangzanak fel, mellyel a zeneszerző kiérdemelte az első helyet kora vezető operett-komponistái között! Nem véletlenül játszották az 1915-ös premier helyszínén, Bécsben 533 estén át, majd söpört végig a mű Európán: az I. világháború ellenére azonnal bemutatták Svédországban, Finnországban, Lengyelországban, Oroszországban, Olaszországban, majd Budapesten 1916. novemberében, s végül eljutott egy esztendővel később a New York-i Broadway-re is.
A történet egy reménytelennek látszó szerelemről szól. Edvin herceg rajong Szilviáért, a pesti orfeumcsillagért, de arisztokrata családja ellenzi ezt a rangon aluli kapcsolatot. A szülők mindent elkövetnek, hogy fiukat visszacsalják Bécsbe, hogy ott a neki megfelelő leányzót, Stázi komteszt válassza élettársául - ezért Vereczky Szilviának, a sanzonettnek párizsi szerződést intéznek. Ám a szerelmesek érdekében szövetkezik a kedves, bolondos Bóni gróf, az orfeum főpincére, Miska, valamint Feri bácsi, Bóni orfeumi barátja. Főképpen ő mozgatja a szálakat: a pár jövőjének érdekében még egykori szerelmét, Edvin édesanyját is hajlandó leleplezni...
Kálmán Imre: Csárdáskirálynő
Rendező: Nagy Viktor
Premier: 2009. szeptember 26. 19.00
***
A tizenhatodik század dereka táján élt a Havel partján egy Kohlhaas Mihály nevű lócsiszár, egy tanítónak a fia, aki a maga korában a legjóravalóbb s egyúttal a legszörnyűbb emberek közé tartozott. Erre a rendkívüli férfiúra élete negyvenedik évéig akár úgy nézhetett volna az ember, mint a jó állampolgár mintaképére. Gazdasága volt egy faluban, amely még most is az ő nevét viseli, s itt nyugton éldegélt mesterségéből; a gyermeket, akivel felesége megajándékozta, istenfélelemben nevelte szorgalomra és tisztességre; egy sem akadt szomszédai között, aki ne élvezte volna jótékonyságát vagy igazságszeretetét; egyszóval, a világnak áldania kellett volna emlékezetét, ha egyik erénye nem hatalmasodik el fölötte. Jogérzete azonban rablóvá és gyilkossá tette.
Sütő András: Egy lócsiszár virágvasárnapja
- színmű két részben -
( Heinrich von Kleist krónikája nyomán )
Kolhaas Mihály, lócsiszár: Csankó Zoltán
Lisbeth, a felesége: Botos Éva
Nagelschmidt: Horváth Lajos Ottó
Mária: Gyöngyössy Katalin
Müller Ferenc: Rupnik Károly
Luther Márton: Maszlay István
Vámos: Szikra József
Herse: Sárközi József
Tronkai Vencel Báró: Török András
Várnagy: Venczel-Kovács Zoltán
Henrik, Kolhaas hat év körüli fia: Márkus Krisztián
Günther Báró: Posonyi Takács László
Antónia nővér: Bartha Alexandra
Mann: Jáger András
Eibenmeyer, ügyész: Timkó János
Hinz: Pörneczi Attila
Kunz: Kszel Attila
Kallheim: Nagy Lóránt
Zauner, ügyész: Pingiczer Csaba
Továbbá: poroszlók, jobbágyok, polgárok, asszonyok.
Ács Jánosnak a Kleist kisregényéből vett kiegészítéseivel.
Díszlet: Menczel Róbert Jelmez: Gyarmathy Ágnes
Zene: Kaposi Gergely Mozgás: Gyöngyösi Tamás
Súgó:Vlasics Rita Ügyelő: Pásztor Gábor
Rendezőasszisztens: Kszel Attila
Rendező: ÁCS JÁNOS
Bemutató: 2009. október 17. 19.00
Forrás: Győri Nemzeti Színház