Ünnepélyes színháznyitás

A Jászai Mari Színház 2006-ban költözött ki épületéből, amelynek felújítására állami támogatást nyert a fenntartó, Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata. Közel három évig tartó átmeneti időszak következett, amely alatt a tatabányai Közművelődés Házában tartották előadásaikat. A rekonstrukció végül 2009 tavaszán fejeződött be, amelynek leglényegesebb újdonsága a mobil nézőtér (így közel hatvan méter hosszú terem alakítható ki a színpad és a nézőtér egy szintbe hozásával), a zsinórpadlás, a kilenc színpadi süllyedő és a külön bejáratú stúdiószínpad. Nyáron költözött vissza a színház stábja, és ezzel csaknem egyidőben egyszerre három produkciót kezdett próbálni az ünnepi évadkezdésre.

Színház- és évadnyitó előadásuk Bertolt Brecht darabja lesz Kaukázusi krétakör - Tatabánya címmel Novák Eszter rendezésében. A főszerepekben Tóth Ildikó és Széles László látható, mellettük pedig Margitai Ági, Chován Gábor, Egyed Attila, Horváth Virgil, Honti György, Kiss Diána Magdolna, Szilágyi Katalin, Rusznák Gábor, Szabó Zola, Herczeg Tamás, Kátai István, Gecse Noémi, Drága Dia és M. Simon Andrea.

A zártkörű díszelőadást 2009. szeptember 25-én tartják. 18 órakor Bencsik János polgármester emléktáblát avat fel a színház előtt, majd a nézőtéren helyet foglaló közönséget a két eddigi és a jelenlegi igazgató, Dr. Éless Béla, Zubornyák Zoltán, illetve Harsányi Sulyom László köszönti. Ünnepi beszédet Szabó István Kossuth-díjas filmrendező mond.

Október 7-én Varró Dániel Túl a Maszat-hegyen című zenés mesejátékát mutatják be a Színház- és Filmművészeti Egyetem III. éves színészosztályával (osztályvezető tanár Máté Gábor), az előadást Tóth András rendezi. Az előadás zenéjét Kákonyi Árpád szerezte. A produkció igyekszik a mobil nézőtér adta lehetőségeket is kihasználni, azaz a színpad síkjával egy szintbe hozott nézőtéren zajlik a játék.

Október 31-én lesz az Olivér! című musical bemutatója, amely a színház eddigi legnagyobb vállalása. A közel 100 tagú szereplőgárdában húsz színész játszik váltott szereposztásban, mellettük 50 gyermek-, 25 felnőtt csoportos szereplő és egy nyolc fős zenekar dolgozik. Fagin szerepében Schlanger András és Egyed Attila, Olivér szerepében két tatabányai kisfiú, Maklári Zoltán és Turza Márton látható majd. Az előadást Harsányi Sulyom László rendezi, a koreográfus Király Attila.

A stúdiószínpadot október 4-én avatják a Szörprájzparti című előadással. A stúdió elnevezésére a színház ötletpályázatot írt ki a városban, és a beérkezett javaslatokból öt tagú zsűri választ majd nevet. A zsűri tagjai Margitai Ági színművésznő, Dr. Bene Magdolna címzetes főjegyző, Dr. Ravasz Éva (Városi Levéltár igazgatója), Pápai Ferenc (A Közművelődés Háza igazgatója) és Harsányi Sulyom László.

A színház amellett, hogy új színházépületét ünnepli, idén tartja fennállásának 20 éves születésnapját is. 1989. október 1-jén költözött az épületbe az akkor már négy éve Komárom Megyei Játékszín néven alakult intézmény, s mint Népház-Játékszín működött tovább, immár állandó, államilag támogatott, hivatásos színházként. A színház 1994-ben vette fel Jászai Mari nevét, így most ennek 15 éves évfordulóját is most ünneplik.

A különlegesszínház- és évadnyitásra a színház kiállítással is készül, amely a rekonstrukció előtti, alatti és utáni épületről készült fotókat mutatja be, de kiadtak egy különleges dísztégla-sorozatot is, illetve készítettek egy egy perces, nyolcvan szereplős kisfilmet is. Ez utóbbi hamarosan a színház honlapján lesz látható.

Bertolt Brecht: Kaukázusi krétakör - Tatabánya
- zenés színmű -

Gruse: Tóth Ildikó
Acdak: Széles László
Énekes, Salva, Idősebb hölgy, Az öregasszony, A kislány: Margiati Ági
Énekes, Juszuf, Irakli: Horváth Virgil
Szimon Csacsava, Vértes 3., Sánta: Chován Gábor
Hájas Herceg, Az őrvezető, Gazda, Sutev, Yyy: Egyed Attila
Első orvos, Menekült, A tulajdonos, Invalidus, Suru, Xxx, Ügyvéd: Honti György
Építőmester, Vértes 2, Lavrenti, A kövér fiú: Kátai István
Kormányzó, Salva, Zzz: Herczeg Tamás
Második orvos, Vértes 1., A paraszt, Andrej,
Zsaroló, Suhi, A barát, Inas: Szabó Zola
Lovas, Istállófiú, Kis róka, Az öreg, Fafej, Orvos, Férfi, Micheil: Rusznák András
Natela Abasvili, Kereskedőnő, Anyós: Kiss Diána Magdolna
Szulika, Inas, Parasztasszony: Szilágyi Katalin
Masa, Fiatalabb hölgy, Ludovika, Anikó: Gecse Noémi
Maro: Drága Dia
mv. : M. Simon Andrea

Zenekar: Szabó Mónika, Babos Károly, Herczeg Tamás, Fórizs Balázs
Fordította: Ungár Júlia
Zene: Paul Dessau
Zenei munkatárs: Selmeczi György, Kiss Ferenc
Dramaturg: Kárpáti Péter
Díszlet-jelmez: Zeke Edit
Világítás: Bányai Tamás
Asszisztens, súgó: Széplaky Petra
Ügyelő: Szrenkó Tamás

Rendező: Novák Eszter

Csak a címében szerepel a Kaukázus, valójában a Zűrzavarban játszódik, azon a tájékon, ahol minden megtörténhet, de az ellenkezője is, vagy a kettő egyszerre - szóval itt, minálunk. Kalandfilmhez hasonlít. Van benne veszély, üldözés, krimiizgalom, elképesztő fordulatok, gonosz humor és gyöngéd humor, szerelem, politikai szatíra - és egy kisbaba, akit a polgárháborús káoszban ott felejtettek a földön. Egy asszony elbotlik benne, és ahelyett, hogy átlépne rajta és menekülne, mint a többiek, fölemeli. Magához veszi, gondoskodik róla, elbújtatja. Gruse nem szent, a legszívesebben otthagyná ezt a kis idegent - a gyűlölt kormányzó ivadékát -, hiszen tudja, hogy a lázadó vértesek halálra keresik, és azt is kardélre hányják, aki a pártját fogja. Gruse nem akar jó lenni, csak azt teszi, amit az ösztönei diktálnak - és persze rajtaveszt: megmenti a gyermeket, de elveszít mindent, még a gyermeket is, akit közben fiának fogadott: elveszi tőle a valódi anya, a kormányzóné.

Nem! Mégsem ez történik. Mert a véletlen Gruse útjába sodor egy fura fickót, akire bírói talárt húzott a Zűrzavar. Acdakon úgy áll az, mint tehénen a gatya, de a botcsinálta bíró gonosz humorérzékkel úgy él vissza a hatalmával, ahogy előtte soha senki: igazságosan ítél.

Ez a szerző egyetlen darabja, amelynek jó a vége és talán ez a legcsodálatosabb.

Forrás: Tatabányai Jászai Mari Színház