Nem ejtendő a névkezdő p-hang. Írta: Sir Pelham Grenville 1923-ban. Wodehouse angol humorista volt. Mára leginkább csak tömény angolságát élvezzük.Balla Margit festőnő jó ideje a tanév végén színházi ínyenceknek (és családtagoknak) a Javne Színház produkciójában groteszk, humorral telt előadásokkal szolgál. Ez alkalommal a Merlinben.
Berg Judit dramatizálta Wodehouse-t. Szaller Károly videó-vetítésű hátterei előtt, két sámlival berendezett színpadon (balra Tóth Bence végigszaxofonozza a játékot) a rendező jobbról és balról küldi színre szereplőit: Dés Herminát, Esti Laurát, Hidas Dinát, Kozma Gazsit és Zsófit, Lakatos Rachelt, Marsi Dorkát, Merker Verát, Moldován Bendegúzt, Sárdi Hannát, Tóth Sárit és Varga Lászlót. A gyerekek csakis olyan szerepet játszanak, ami nem való nekik. Mégsem válik majomszínházzá az előadás. Balla pazarul érti a gyerekeket és növendékei folyékonyan értik tanárnőjüket. Nem igyekeznek utánozni a színházi színészeket. Mindenki azt testesíti a színpadon, ami a véleménye a játékról, szerepéről, az angol jó modor kényeskedéseiről, a brit flegmáról, megrendíthetetlen hidegvérről. Bonyolult belső csavarokkal angolkodnak. Világosan kiderül komolyan fölfogott játékukból, kiről mi a véleményük. Zordan parodizálják az előkelő világ pöffeszkedését. Az álbűnügyi cselekmény fejtetőre fordult, eszeveszett iramú sületlenségeit. Éles véleményük van az önteltségről, a hiúságról, a hazudozásról, az álfegyelemről.
Balla Margit keze alatt az iskolás gyerekekről kiderül, mennyi az emberismeretük, milyen metsző véleményük van a felnőttekről.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.