A Radnóti Színház idei első bemutatója különleges vállalkozásnak számít. Valló Péter ötlete nyomán, Valló Péter rendező, Morcsányi Géza dramaturg és Szálinger Balázs költő három antik görög tragédia feldolgozásával egy új művet hozott létre Oidipusz gyermekei címmel.
Mindhárom eredeti dráma a thébai mondakörhöz tartozó történetet dolgoz fel, melyek a Labdakidákról, Oidipusz családjáról szólnak. Oidipusz tragikus sorsát Szophoklész Oidipusz királyából és az Oidipusz Kolonoszban című művekből ismerhetjük. Azt azonban már kevesebben tudják, hogy a királyt sújtó jóslat szerint szörnyű végzet vár gyermekeire is: két fia - Eteoklész és Polüneikész - és két lánya - Antigoné és Iszméné - hasztalan próbál küzdeni az Istenek akarata ellen. Az Oidipusz gyermekei című mű első fele a két fiú párharcáról szól, és az átírás alapjául Euripidész és Aiszkhülosz egy-egy drámája szolgált. A második rész ismertebb történetre, Szophoklész Antigonéjára épül.
A három szerző eredeti tragédiáit három különböző fordításban ismeri a magyar közönség, de ezeknek a műveknek nemcsak a nyelve, hanem gondolkodásmódja és világképe is eltért egymástól. E három szövegből Szálinger Balázs átírásának köszönhetően mégis egy egységes, új mű született, melyet most első alkalommal a Radnóti színpadán mutatnak be.
Szálinger Balázs: Oidipusz gyermekei
Euripidész, Aiszkhülosz, Szophoklész nyomán
Férfi: GAZSÓ GYÖRGY
Nő: MARTIN MÁRTA
Lány: MENCZEL ANDREA
Szomszéd: SZOMBATHY GYULA
Iokaszté: CSOMÓS MARI
Polüneikész: KLEM VIKTOR
Eteoklész: ADORJÁNI BÁLINT
Hírnök: GYABRONKA JÓZSEF
Teiresziasz: KERES EMIL
Antigoné: PETRIK ANDREA
Iszméné: MARJAI VIRÁG
Kreón: SZERVÉT TIBOR
Oidipusz: BÁLINT ANDRÁS
Haimón: KOVÁCS KRISZTIÁN
Valamint: Mezősi Mika / Nagy Zétény
Dramaturg: Morcsányi Géza
Díszlet: Bagossy Levente
Jelmez: Benedek Mari
A rendező munkatársa: Őri Rózsa
Rendező: VALLÓ PÉTER
Bemutató: 2009. október 18.
Oidipusz két fia között testvérharc dúl Thébában: Eteoklésznek is, Polüneikésznek is szent meggyőződése, hogy neki kell hatalomra kerülnie a sokat szenvedett városban. Csupa elszántság, csupa megingathatatlan bizonyosság mindkét ifjú vezér: hatalmat akarnak, uralkodni akarnak, jót akarnak Thébának.
Oidipusz két lánya - Antigoné és Iszméné - pedig ebben a férfiuralta világban, ebben a hatalmi harcoktól megtépázott városban próbál kiigazodni, és próbál a maga módján megfelelni valamiféle rendnek vagy törvénynek. De Kreón, az új uralkodó, olyan törvényt alkot, amit nem lehet betartani, és olyan rendet teremt, amiben nem lehet létezni.
Szálinger Balázs, a fiatal költőgeneráció egyik legtehetségesebbje újraírta a mitológiai történetet, hogy a mi korunk szavain keresztül, a mi tekintetünk előtt játszódjék le a két és félezer éves tragédia.
Az előadást támogatta: a Nemzeti Kulturális Alap
Jegyek kaphatók:
A Radnóti Színház közönségszolgálatánál: Budapest, VI. ker. Nagymező u. 11. (telefon: 321-0600/119, 322-1071) és a Radnóti Színház pénztárában (telefon: 343-6792, 321-0600/112.)
Szálinger Balázs: Oidipusz gyermekei
Interjú a rendezővel, Valló Péterrel
Valló Péter a kilencvenes évek elején egyszer már készített egy előadást Testvérharc címmel a három antik tragédia szövege alapján, és most újra ehhez a témához, a trójai mondakörhöz nyúlt.
- Miért foglalkoztatta újra ez a téma?
Valló Péter: A történet lényege az, hogy egy családot utolsó szálig kiirt valami eredendő bűn, sors vagy végzet. És ebben a tragikus történetben megtalálható az ember eredendő természete, mely mint egy különös irodalmi CT felvételen, felszeletelve, apró részletekben mutatkozik meg. Látszik minden vágy és ambíció, rokonszenv és ellenszenv.
- A három eredeti tragédiát az köti össze, hogy mindhárom Oidipusz gyermekeinek sorsával foglalkozik?
Valló Péter: Egymás mellett ez a három történet arról szól, hogy egy előző nemzedék - és ezt csináljuk most mi is - ráhagy fiatalemberekre, négy gyerekre - két fiúra és két lányra -, egy teljesen kilátástalan, förtelmes valamit. Egy elhazudott, eltitkolt, nem kiderített, nem végigmagyarázott, nem tiszta múltat. És ott marad négy gyerek, aki megpróbál a maga természete, észjárása és biológiája szerint ebben valahogy tovább élni. Oidipusz az utolsó államférfi ebben a darabban, és már senki nem veszi észre, hogy rettenetes méretű változás van készülőben.
- Az átdolgozás mennyire követi az eredeti tragédiák cselekményét? Mi változott leginkább?
- A Kar szerepén kívül jelentősen módosult a drámák nyelvezete is.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.