Isten hozta önöket Annie Wilkes házában! A hegyvidéki kertes kuckóban a kiszolgáltatott otthonra talál, a vendéglátás csillagos ötös, a feszült nyugalommal átitatott atmoszféra, gyógyulásra alkalmas. Gondolná a laikus néző...aki még nem látta a Tortúra című Rob Reiner mozit, vagy a 80-as években nem akadt kezébe az írott változat.
Stephen King neve ordít a borzongásért, így a főként a film alapján létrejött produkcióra csak az erős idegzetűek váltsanak belépőt. A Bakelit Multi Art Center emeleti szobája tökéletes teret biztosít a díszlettervező számára, aki álmait megvalósítva megrendezte és eljátszotta a szerencsétlenül járt népszerű író, Paul Sheldon szerepét. Iványi Árpád nem gondolt hosszú utat az előadásnak, de valahogy gyűlnek az érdeklődők. A Magyar Képzõművészeti Egyetem Látványtervezõ szakán diplomát szerző Iványi már rengeteg produkcióban dolgozott, a Tortúra jelmezéért és díszletéért is ő a felelős, az már csak hab a tortán, hogy ezúttal új oldalát ismerhetjük meg, színészként is szerepel. Ő a főhős, az autóbalesetet szenvedő férfi.
A megmentő „szerencseangyal", Annie akkor lehet hiteles, ha már a darab elején érezhető az a furcsa vibrálás, mely megcsillantja az őrültség szikráját. A nőt alakító Jakab Mária a szemek játékával sugallja a belső gyengeséget. A szakképzett ápoló pillantása elég ahhoz, hogy az alapmű hiányát hamar behozza a néző és sejtse, apró mozaikokból áll majd össze az elme kirobbanásáig vezető út. Előnyös, ha a történet vége nem ismert. A két felvonásos pszicho thriller filmszerűen tárja fel a véget nem érő ápolás állomásait. A gyors váltások, a fejezeteket egymástól elválasztó fényjáték nem engedik fellélegezni a nézőt, a szerencsésen megválasztott dialógusok elkerülik, hogy unalmassá váljon a két ember küzdelme.
A középkorú nő rajong Sheldon regényhőséért, Miseryért. Jó színben feltüntetett énje azonban nem sokáig marad véka alatt. Rajongása őrületbe csap át, és miután az író pechjére rossz befejezést választ új könyve végének - megöli Miseryt - a kegyetlen terror szépen beindul. A filmben megvalósított képek előjönnek, a zárva tartott szoba, a baltával közelítő Annie látványa, a zenei aláfestés mind a szorongást fokozzák. A pattanásig feszült állapotot fel kell oldani, a pisztolylövésnél nem is lehetne jobb választás.
A honi palettán horror, vagy hasonló műfajú produkciók ritkán szerepelnek, pedig igény lenne rájuk. Az a fajta lazaság, amivel az ember betér egy moziba a színház keretein belül is megvalósítható. A kísérleti előadás merészségével, kreativitásával és hitelességével mindenképp példaértékű és reméljük lesz a folytatása.
Vass Kata
forrás: Bakelit Multi Art Center
-----
Dzsinn Társulat: Tortúra
Bakelit Multi Art Center
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.