Az 1998-ban alakult székelyudvarhelyi színház idén ünnepli 11 éves születésnapját. Ebből az alkalomból 2009. november 12. és 20. között egy változatos előadássorozatra hívja közönségét a Tomcsa Sándor Színház.
A 11 éves Tomcsa Sándor Színház Magyar a Holdon futuring kvíz-showjára invitálja Önöket november 20-án este 7 órára. Ünnepeljenek velünk, hiszen „A tét nem kicsi!!!"(részlet, Tasnádi István: Magyar a Holdon)
Matei Vişniec: És a csellóval mi legyen?
„Számomra a humornak két arca van: az, amelyik nevetésre, és egy rejtett arca, amely sírásra késztet. A darabjaim a szomorú humor feletti szárnyalások." (M. Vişniec)
Egyetlen kérdés marad csupán...
Vannak tapasztalatok, melyekről nem beszél az ember, mégis meghatározóak. A darab elején minden szereplő számára idegen a kitaszítottság gondolata. A szereplők találkozása a váróteremben egy olyan történést eredményez, melyre egyikük sem számít. Mi játszódik le bennük akkor, mikor eljutnak odáig, hogy eldöntsék, már nem elég jó számukra az a zene, ami lélekből jön? A csellós kívül kerül mindenen, már egy apró kötődés sincs, ami visszahozhatná őt a „normális" világba. Olyannyira nincs köze a szereplőkhöz, mint amennyire nincs köze a hétköznapjainknak bármilyen művészethez. A folyamat, ami ezt eredményezi, túlnő önmagán, és előidéz egy önmarcangoló küzdelmet, mely végeláthatatlan kínlódásba torkoll. Hogyan képesek elviselni a szereplők azt, hogy már semmi nem érdekli a „művészt", egyetlen célja csupán: hogy megmaradjon saját közegében. A többiek minden erejükkel azon vannak, hogy közel kerülhessenek hozzá, beleavatkozzanak a játékába, „beférkőzzenek" a bőre alá. Kétségbeesésükben inkább megszüntetnék, minthogy kimaradjanak. A férfi csak játssza a saját dalát, rendíthetetlenül, őrületbe kergetve társait. Már csak az eső csepegését lehet hallani... De mi lesz a csellóval, vajon mit is jelent az a cselló tulajdonképpen...? /Csomós Tünde Timea - irodalmi titkár/
A darab
Matei Vişniec darabját 1989 decemberében írta, miközben tombolt a forradalom. Az abszurd elemekből szerkesztett szöveg egy poszt-becketti alapszituációra épül: a szereplők várakoznak egy váróteremben. Nem tudják, hogy mire várnak, de ez náluk nem egy életpillanat, hanem létforma, az egész életük egy nagy várakozás. Ebben a várakozásban zavarja meg létüket egy csellista, aki állandó zenélésével lassan az őrületbe kergeti őket. Vişniec szövege már a szatirikus abszurd dramaturgiába sorolható, ahol a lefestett világról meglehetősen realista módon kapunk képet. Ha a váróterem az élet, akkor a zene a művészetet szimbolizálja. A darab üzenete tehát a művészet halála, mivel a három szereplő megöli a csellistát. A közemberek vetnek véget a művészetnek, mert idegesíti őket annak jelenvalósága, egyszerűen elviselhetetlenné válik számukra. Vişniec eltorzult szemlélete a Ceaşescu-rendszerben elnyomott művészek segélykiáltása is egyben, de egy állandó bezártsága az emberiségnek a művészettel szemben.
A három szereplő, a jól megszokott poszt-mrozeki hármas egység, a három egymást kiegészítő jellem: az Erős, a Gyenge, és az Érzékeny. A két férfi a két ellenpólus, a nő pedig az összekötő elem közöttük. Csakis egymást biztatva jutnak el a közös, de egyben öntörvényű céljukig, ami nem más, minthogy csendben tudjanak várakozni tovább. Természetesen ez a csend megint csak a bezártsághoz vezet. Az egymás iránti tolerancia, a szabadság, az összeesküvés témáit feszegető darab könnyed humorú szöveggel kezeli a keserű alapszituációt, ami végül is egy szórakoztató előadásnak ad alapanyagot. A várótermen kívül a cselekmény alatt végig tombol a vihar, szél, eső, ami természetesen nem más, mint az oly sok változással kecsegtető forradalom tükörképe. /Zakariás Zalán, rendező/
A Virágot Algernonnak című monodráma Daniel Keyes regényének színpadra alkalmazott változata. Az előadás 2009. november 14-én, szombaton 19 órától az Udvarhelyi Kávéházban tekinthető meg.
Charlie Gordon: Kulcsár - Székely Attila
Rendező: Nagy István
„A puszta intelligencia fabatkát sem ér. Intelligencia és oktatás, amelyet nem fűt át emberszeretet, semmit sem ér." Bármennyire hihetelen, de ez egy értelmi fogyatékos szavai. Illetve egy volt értelmi fogyatékosé - Charlie Gordoné - , aki egy agyműtétnek köszönhetően rendkívüli intelligenciát kap „ajándékba". Miért pont erre a következtetésre jut? Mert egy szellemileg visszamaradottnak csak addig vannak „barátai", amíg azok következmények nélkül visszaélhetnek fogyatékosságával. Vagy mert az átlag emberek legjobb esetben is csak az átlagembereket tűrik meg. A kimagasló teljesítmény csak irigységet, gyűlöletet szül. És akkor még mindig jobb teljesen tudatlannak lenni... A „Virágot Algernonnak" aktualitása van. Ma az állatokon és embereken végzett tudományos kísérletek idejét éljük... Tehát soha nem tudhatjuk, hogy mikor válunk - így vagy úgy - Charlie Gordonná, vagy egy kísérleti fehér egérré: Algernonná.
Magyar a Holdon
Futuring kvíz-show Székelyudvarhelyen
A Föld nevű bolygó 15-25 éven belül alkalmatlan lesz az emberi életre, ezért a legújabb kutatások a faj megmentésére a világűrt vették célba. Így a Világkormány felparcellázta a Holdat, és minden ország megkapta a maga megfelelő Hold-telkét. Kezdődhet az új honfoglalás. Miért ne lehetnénk mi magyarok az első telepesek a Holdon? Hiszen a honfoglalásban mi vagyunk a legjobbak!
Csupán egy kérdés maradt: Ki legyen az első magyar a Holdon?
Készen áll a kihívásra?
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.