A Közép-Európai Színházi Szomszédolás keretében most Szlovákia mutathatta meg magát közelebbről a Békés Megyei Jókai Színház épületében. A bemutatón a tomboló gyereksereg igazolta, Czajlik József rendező, sikeresen beindította a történetet gyerekszempárok fókuszában.
Ivan Holub szlovák kortárs író, humoros, sokrétű mesét írt. A darab színpadra állítása ugyanakkor a sok szereplő - démonok, szörnyek, vadlányok, sőt erdei pucók(!) - miatt cseppet sem ígérkezett könnyű feladatnak. Őry Kati jelmeztervező a színészek jelmezén kívül még óriásbábokat is tervezhetett, amelyek mozgatása - több szerep mellett - a Színitanház diákjaira hárult. Javor vitéz egy kortalan mesehős, aki - hogy elnyerje Milena a szép leány szívét - elindul, hogy a világból kiűzze a gonoszságot. A pokol fejedelme, Átokházi Laci bácsi ezért szörnyen dühös lesz a derék vitézre és elküldi Kospert a démont, hogy Javor vitézt valamiképpen vegye rá valami gonoszságra.
A történet fonalát vágjuk most itt el, elég legyen, hogy a főhősnek a halálon is túlról kell visszajönnie és pokolra szállnia a boldog végkifejletért. A rendező a színészek játékára helyezte a hangsúlyt így a színpadot szinte üresen hagyta, míg a háttereket Lonovics László festményei és az ebből készített animációk biztosítják. A színészek nagy kedvvel vetették magukat a játékba. A mesélő szerepében Mészáros Mihály tért vissza a színpadra, míg a negatív pólust a színen egy másik nagy öreg, Szőke Pál testesítette meg. A fiatal generáció a címszerepet játszó Vadász Gáborral, szerelmével Liszi Melindával és a voltaképpeni főszereplő Szabó Lajossal mutatta magát a deszkákon. Az utóbbi szerep megformálása a komikusi adottságokkal bíró Szabó Lajosnak igazán testhezálló feladat volt, élt is vele bátran. A gyerekek leginkább az ő gesztusain-, logikáján-, kikacsintásain szórakoztak jól. A Halál szerepében Nagy Erika gurult színpadra. A művésznő vonalai kifogástalanok, ám Fekete Péter egy olyan megoldást alkalmazott a halál nagyságának bemutatására, ami az alakot jelentősen felnagyította. A gépesített halál hangtalan suhan a színpadon miközben nagyon is emberi dilemmáival, sokkal közelebb érezzük magunkhoz semmint előzetesen gondoltuk volna.
A Színitanház végzős diákjai számtalan apró szerepben kaptak lehetőséget a bizonyításra és nagyon fegyelmezett csapatmunka mellett a karakterek egyéni formálásában is bizonyítottak. Soroljuk fel tehát őket: Cseh Adrienn, Németh Annamária, Vígh Zsuzsanna, Üveges Réka, Nagy Róbert és Szabó Gábor táncosként, különböző szörnyekként, démonként, garabonciásként, földművesként is szépen teljesítettek. A Javor vitéz, látványos érdekes mulatságos mese. A rendező Czajlik József - akit inkább a Bárka színházból ismerhetnek többen - életében először rendezett mesét, de amint elmondta egy életre megszerette a műfajt. Nem is csoda, hiszen a fináléban még a Halál is élőzenére táncol a színpadon, miközben ötszáz gyerektorok harsogja, hogy: vissza-vissza. A Javor vitéz, avagy mese a régmúlt időkből című mesejáték december közepéig látható Békéscsabán.
A SZLOVÁK KULTÚRA HÓNAPJA
2009. NOVEMBER
MAGYARORSZÁGI BEMUTATÓ
Ivan Holub: Javor vitéz, avagy mese a régmúlt időkből
- szlovák énekes mese -
Mesélő: Mészáros Mihály
Javor, vitéz: Vadász Gábor
Kosper ,kis démon: Szabó Lajos
Átokházi Laci bácsi, a gonosz Démonok Fejedelme: Szőke Pál
Halál: Nagy Erika
Milena: Liszi Melinda szh.
Garabonciás: Cseh Adrienn szh./Németh Anna szh.
Belzebütykös: Szabó Gábor szh.
Lütyő: Nagy Róbert szh.
Monyók, démonok: Németh Anna szh.
Vakarcs: Cseh Adrienn szh.
Borzas: Üveges Réka szh.
Puko: Vígh Zsuzsanna szh.
Valamint, Vadleányok, Erdei pucók és Parasztok
Súgó: Németh Anna szh., Liszi Melinda szh.
Ügyelő: Csipke Sándor
Díszlettervező: Lonovics László festő- és grafikusművész
Jelmeztervező: Őry Kati
Díszlettervező-asszisztens: Kovács Tibor
Jelmeztervező-asszisztens: Molnár Ágnes
Színpadtechnikus asszisztens: Orbán Péter
Korrepetítor: Rázga Áron
Zeneszerző: Lakatos Róbert
Zene: Lakatos Róbert és a RÉV
Zenészek: Nagy Gábor, Téglás Ferenc, Friedrich Endre
Koreográfus: Born Gergely
Rendezőasszisztens: Czitor Attila
Rendező: Czajlik József
