Tamás bátya kunyhója

A Teater No99 a tallinni Óvárosi Stúdió (Vanalinnastuudio) játszóhelyét vette át 2004-ben egy ötletbörzét és tervpályázatot követően. Tiit Ojasoo, a nyertes pályázó munkássága nyomán radikálisan új stílus, izgalmas útkeresés bontakozott ki. A rendezőfenomén Ojasoohoz csatlakozott az egyik legelismertebb észt látványtervező, Ene-Liis Semper. Közös vízióikat valósítják meg klasszikus és kortárs művek, dramatikus és posztdramatikus szövegek egyéni hangvételű színpadi adaptációival, társadalmi problémák szuggesztív tematizálásával. A társulat minden új produkciója egy visszaszámlálás része is, a cím mellett számazonosítót is visel 99-től visszafelé.

Nem véletlen, hogy a csapatot Európa-szerte gyakran rokonítják a Krétakör Színházzal. A Teater No99 ugyanis állandó társulattal dolgozik; relatíve hosszú és intenzív workshopmunkával hozza létre produkcióit; jelentős mértékben épít kiváló színészeinek improvizációira; előadásainak tere nem csupán díszlet, de szerves, nem egyszer aktív része a produkciónak; emellett pedig gyakran állít klasszikus műveket új, kortárs fénytörésbe. Ojasoo és csapata egy ilyen meghökkentő adaptációval-átirattal mutatkozik be hazánkban: a Tamás bátya kunyhója a néger sztereotípiák játékos, drámai erejű felelevenítése, mely a szinte teljes Nyugat-Európát bejáró Teater NO99 egyik legújabb előadásának első külföldi vendégjátéka - és az együttes első magyarországi vendégszereplése.

Az általános irodalomtörténeti vélekedés szerint a Tamás bátya kunyhója az egyetlen műalkotás, amely valóban megváltoztatta a világot. Népszerű elképzelés ugyanis, hogy a regényben vázolt gondolatok nyomán töröltetett el a rabszolgaság az amerikai polgárháborút követően. Bár valóban a 19. század közepén kiadott regény ismertette meg az átlag amerikai polgárokat az azzal az ideával, hogy a rabszolgatartás elítélendő, és érzései a feketéknek is vannak, az általános vélekedés mégsem teljesen helytálló. A regény valóban hozzájárulhatott ugyanis a polgárháború kitöréséhez, ahogyan az Egyesült Államok elnöke elmondta, amikor a szerzővel, egy kis öreg hölggyel találkozott; ám a világ jottányit sem változott: rabszolgaság napjainkban is van. Az egyetlen változás, hogy ma már nemcsak ,,a feketék bőre sötét"; mi magunk is rabszolgák vagyunk - ki ezé, ki azé.

Tiit Ojasso 1977-ben született, 2000-ben diplomázott az észt Zene-, Színház- és Drámaművészeti Akadémián, majd az Észt Drámai Színház társulatának rendezője lett. 2004 óta a tallinni Óvárosi Stúdió (Vanalinnastuudio) művészeti igazgatója, melyenek nevét 2005-ben Teater No99-re változtatta. Rendezései három alkalommal (2005-ben, 2008-ban és 2009-ben) nyerték el az év legjobb előadása címet Észtországban, s többek között Bécsben, Berlinben, Hamburgban, Wiesbadenben, Moszkvában és Szentpéterváron vendégszerepeltek.

Ene-Liis Semper 1969-ben született, s az észt Művészeti Akadémián szerzett diplomát 1995-ben, szcenográfus szakon. Több száz észt színházi és operaelőadás díszletének és jelmezének tervezője, négy alkalommal választották az év tervezőjének hazájában. Rendezőként és szövegíróként is dolgozik, videoinstallációi pedig számos nemzetközi kiállításon - többek között a Velencei Biennálén - vettek részt.

Teater NO99 (EE):
Tamás bátya kunyhója
Írta: Harriett Beecher-Stowe, Tiit Ojasoo, Ene-Liis Semper

Rendezte: Tiit Ojasoo, Ene-Liis Semper

160 perc, egy szünettel, észt nyelven, magyar feliratozással
Trafó - Kortárs Művészetek Háza, 2009. november 27-28. 20 óra (Budapest, IX. Liliom utca 41.)
Jegyvásárlás: +36 1 215 1600 és jegy@trafo.hu
K.O.: A november 28-i előadás után közönségtalálkozó, angol nyelven, magyar szinkrontolmácsolással.

Előadásfotó: Ene-Liis Semper
forrás: Kortárs Drámafesztivál