A szabadkai Kosztolányi Dezső Színház 2009 novemberében először rendezte meg Desiré Central Station nevű nemzetközi színházi fesztiválját. A rendezvény természetes folyománya a színházban immár három éve futó Desiré villamosa címet viselő - nevében Kosztolányit és az ő Szabadkáját idéző - befogadószínházi programsorozatnak. A nyolc napig tartó, nem verseny jellegű fesztiválra hét országból tizenöt előadás kapott meghívást. A szervezők a környék legújabb és legígéretesebb színházi törekvéseit igyekeztek felkutatni és vendégül látni. Kortárs, modern, szabad és jó értelemben vett kísérleti színházi nyelvet beszélő produkciók érkeztek Szabadkára, melyek befogadásához a Kosztolányi Színház előadásai biztos alapot építettek fel az elmúlt néhány évben.
A Kosztolányi Dezső Színház tehát megpecsételte Szabadkát egy nagyszerű színházi fesztivállal. Ilyen még nem volt. 2009 november 22-én este hét órakor Urbán András vörös Desiré-feliratot nyomott a mosolygós KDSZ-színésznők popsijára, ezzel kezdetét vette az első Desiré Central Station.
Az alábbiakban egy személyes képes beszámoló következik (a teljesség igénye nélkül) arról, amit a szerző fesztiválozás közben látott, hallott, érzett, gondolt...
East West Theatre Company (Szarajevó) Henrik Ibsen: NÓRA - rendezte: Haris Pašović
A Szabadkán otthonosan mozgó szarajevói Haris Pašović 2005-ben alapította meg az East West Theatre Company-t. Csokorba szedett néhány ügyes pályakezdő színészt, és azóta bejárta velük a világ legjelentősebb színházi fesztiváljait Edinburghtól Színgapúrig.
Weöres Sándor Színház (Szombathely) A NEVETŐ EMBER - Victor Hugo regénye alapján írta és rendezte Jeles András
A fesztiválos rohanásban nem könnyű felvenni egy ilyen előadás ritmusát, de a sikeres ráhangolódás csodákat rejt.
A Nevető Ember olyan, mint egy kristálytiszta hegyi patak. Égszínkék csobogás. Csilingelő képeskönyv, mely néha szürcsög is.
Szeretem, amikor valaki a színpadon nem fél attól, hogy lassú, halk, nyugodt és pontos legyen.
Nem tudom, jelentkezett-e már valaki a rendező Színházban megjelentetett álláskereső hirdetésére, de az biztos, hogy sokmindenre ráférne egy Jeles András-féle gatyábarázás.
Frenák Pál Társulat (Budapest/Párizs) InTimE - koreográfus: Frenák Pál
A tizedik születésnapját ünneplő Frenák Pál Társulat őszintén beszél az emberi kapcsolatokról.
Tünet Együttes (Budapest) KARC - rendezte: Szabó Réka
Szabó Réka társulata jól ismert vendég a Kosztolányiban. A Karc a negyedik előadás (az Alibi, a Véletlen és a Szeánsz után), amit a szabadkai rajongótábor előtt játszottak. Ők a fesztivál ügyeletes antiglobalistái és a fenntartható fejlődéssel foglalkozó szakemberei. Összegyűjtik modern világunk aggasztó tüneteit, fejtetőreállítják őket, és jót nevetnek rajtuk. A közönség velük nevet, a végén tapsol, de azt nem tudom, hogy ezek után otthon majd jobban figyel-e a másikra, szelektívebben szemetel-e, takarékoskodik-e a vízzel, kikapcsolja-e a kereskedelmi tévét, kevésbé halmozza-e a műanyagot...
Ladányi Andrea - Borlai Gergő (Budapest) BL
A BL igazi 2in1 előadás, mely nem hasonlítható másik fesztiválelőadáshoz. Egyet fizet, két zsenit kap! - ahogy Molnár Gál Péter mondja.
A styling remek, ami pedig a színpadon történik, zseniális. Az ember csak ül és néz. Beleégnek a lelkébe azok a megismételhetetlen pillanatok, amelyek a dobok és a balettcipő, a zene és a mozgás, valamint a két emberi test tökéletesen harmonikus összefonódásával, energiáik összeadódásával varázsolódnak.
Jutott tökéletes színházi pillanat a fesztivál minden napjára, de a BL-ben több ilyen is volt.
Bitef Teatar (Belgrád) WOYZECK - HINKEMANN ÜGY - rendezte: Ana Tomović
A belgrádi Bitef Teatar Woyzeck - Hinkemann ügy c. előadása Georg Büchner és Erns Toller klasszikusai és szerb katonák háborús beszámolói alapján készült érdekes dramaturgiai-rendezői kísérlet.
Valószínűleg több van a délszláv háborúsdiban, mint amit a rendező a Woyzeck és a Hinkemann segítségével kihozott belőle, de az is lehet, hogy ami bennemaradt, azt most már benne kellene hagyni örökre.
Szputnyik Hajózási Társaság - Modern Színház és Viselkedéskutató Intézet-Labor (Budapest) BÉRHÁZTÖRTÉNETEK 0.1 - rendezte: Bodó Viktor
Végignevettük, pedig tudtuk, hogy ebből semmi sem vicc.
Szeretem azokat a színészeket, akik nem színészkednek.
Szputnyikék remekül érezték magukat Szabadkán, írtak is róla egy kedves beszámolót.
Naroden Teatar Štip (Macedónia) BEGALKA - rendzte: Dejan Projkovski
Sosem láttam még macedón színházat. A Begalka (Szökevény) volt az első.
Az előadás kedvesen dalolva elmesélt tragikus végű love story, melyben a színészi játék folyamatosan a hagyományos kőszínházi előadásmóddal viccel.
Ivo Dimchev (Bulgária) SOM FAVES
A 2005-ös szegedi Thealter legnagyobb meglepetése, és egyben életem legnagyszerűbb színházi élménye Ivo Dimchev Lili Handel című elődása volt. Azóta elfogult vagyok vele kapcsolatban. Számomra Ivo Dimchev maga a színház.
Ivo nem a levegőbe beszél, és amit mond az legtöbbször szomorú és fájdalmas.
Hozta a kedvenc festményét és a kerámiacicáját. Elképesztő volt minden, amit csinált.
Via Negativa (Ljibljana) OUT - rendezte: Bojan Jablanovec
Azok voltak a Desiré Central Station legjobb percei, amikor az OUT egyik szereplője időnként rászólt a közönségre, hogy: Opustite se! (Engedjék el magukat!)...
mert mai színházat valóban csak ellazulva, hátradőlve, előítéletek nélkül lehet nézni. Morcizva nem nagyon.
fotók: Molnár Edvárd