Szophoklész: Oidipusz király

„Senki hát halandó embert, ki e Földön várja még végső napját, ne nevezzen boldognak, míg élete kikötőjét el nem érte bánat nélkül; biztosan." (Szophoklész - ford.: Babits Mihály)

Szophoklész - a szerzőről

Szophoklész görög drámaíró és tragédiaköltő volt. Kolónoszban, Athén városától északra született i. e. 497-ben vagy 492-ben, sophegy előkelő családban. Már korán tehetségesnek bizonyult úgy a gimnasztikában, mint a költészetben: a költői siker élete végéig elkísérte. Közel száz esztendőt élt jómódban, jó egészségben, sikeresen, s nagy népszerűségnek örvendve.
A drámairodalomban Szophoklészt tartják a klasszikus irányzat fő képviselőének. Nevéhez fűződik a drámai előadás megújítása: ő emelte a színészek számát kettőről háromra, a kar tagjainak számát pedig tizenkettőről tizenötre, és Arisztotelész szerint ő alkalmazott először díszleteket.
A legkorábbi életrajzi adatunk róla az, hogy i. e. 480-ban a szalamiszi győzelem örömére rendezett ünnepen a fiúkarban énekelt. Drámaírói pályáján első győzelmét Aiszkhülosszal szemben aratta i.e. 468-ban, Triptolemosz című tragédiájával és az elkövetkező 40 évben még több mint 100 művet alkotott, melyek közül kisebb-nagyobb töredéket leszámítva, teljes terjedelmében mindössze hét maradt ránk.
Ezek közül való a thébai mondakörből vett, a Labdakidák tragikus sorsát feldolgozó tragédiái az Antigoné, az Oidipusz király és az Oidipusz Kolonoszban című művei. A három alkotás azonban a közös témakör és az egyes szereplők azonossága ellenére sem nevezhető trilógiának. Mindhárom tragédiának önálló problémaköre, konfliktusrendszere van, s megírásuk időben is messze esik egymástól.

 

DSC_2356

 

Oidipusz és a szfinx - a darabról

Az „Oidipusz király" egy szörnyűséges bűn tettesének kiderítéséért folytatott nyomozás feszült izgalmú története, a legelső „krimi" a világirodalomban.
Thébában járvány dúl, és ez a kétségbeejtő jelen a múltból fakad. Miért küldték az istenek a városra a halálos vészt? A Kar újra a város egykori megmentőjeként tisztelt királyától, Oidipusztól reméli a megoldást. Kreón, a király sógora azt a jóslatot kapja, hogy a romlást a városra Laiosz király gyilkosának jelenléte hozta.

DSC_2057

Oidipusz átokkal sújtja a gyilkost, és parancsot ad az elfogatására. A meg nem alkuvó, keményen igazságért küzdő király nem hőköl vissza, bármilyen ijesztő lesz az eredmény. És az derül ki, hogy - bár nem tudott róla - ő maga volt annak idején a tettes: ő ölte meg apját, és ő vette feleségül saját anyját. A vérfertőzés büntetése pedig megvakíttatás. Oidipusz itt se hátrál: maga hajtja végre az ítéletet, megvakítja magát és elhagyja királyi székét.[...] Teirésziász, a jós hiába lát mindent előre. Senki se hallgat rá, nem tudja ő se megállítani a saját tragédiája felé siető hőst.

DSC_2173


OIDIPUSZ KIRÁLY
- tragédia -
A szövegkönyvet Jon Fosse átdolgozása alapján fordította Krisár Csilla Mária

Oidipusz: Kocsis Pál
Kreón: Znamenák István
Teiresziasz: Kovács Zsolt
Iokaszté: Csapó Virág
Hírnök: Szula László
Pásztor: Kelemen József
Karvezető: Gyuricza István mv.

Kar:
Csonka Ibolya, Horváth Zita, Sárközi-Nagy Ilona, Tóth Eleonóra
Némedi Árpád, Nyári Oszkár, Sarkadi Kiss János, Serf Egyed

Díszlet: Fodor Viola
Jelmez: Remete Kriszta
Súgó: Csordás Bernadett
Zene: Rozs Tamás
Ügyelő: Bors Gyula
Segédrendező: Hatvani Mónika

Rendező: Rusznyák Gábor

Bemutató: 2009. december 12.
Kaposvári Csiky Gergely Színház -
Stúdiószínpad
További előadások:
2009. 12. 20. 19:30
2010. 01. 07. 19:30
2010. 01. 16. 19:30

DSC_2307

próbafotók: Znamenák István
Forrás: Csiky Gergely Színház - Kaposvár



Múltidéző - az OSZMI-val

Szophoklész: Oidipusz király című trgédiájának színpadi adaptációi

 

  • Körszínház 1958. 07. 20
    r.: Kazimir Károly

szinpadkep
Színpadkép


kep
Básti Lajos és Győrffy György



kep2
Színpadkép





  • Nemzeti Színház 1962. 03. 16
    r.: Marton Endre


kep_3


kep


kep_1



Korabeli írások:
- Szombathelyi Ervin: Oedipus király - Sophokles bemutató a Nemzeti Színházban | Népszava 1962. márc. 24.
- Az évad alakításaiból: Oidipusz - Básti Lajos | Film Színház Muzsika
- A rendező az Oedipus királyról | Esti Hírlap 1962. máj. 5.
- Gottesmann Péter: Oidipusz király | Kazán 1962. ápr. 10.
- Cserés Miklós: Oedipus király | Oszág-Világ 1962. márc. 28.


plakat




  • Madách Színház 1970. 11. 20
    r. : Ádám Ottó


kep
Psota Irén és Gábor Miklós


kep_1
Psota Irén és Gábor Miklós


szinpadkep_2
Színpadkép

 

 

Korabeli írások:
- Antal Gábor: Oidipusz király | Ország-Világ 1971. jan. 6.
- Létay Vera: A legtökéletesebb bumeráng | Élet és Irodalom 1970. dec. 5.
- Lukácsy András: Oidipusz király - Gábor Miklós | Magyar Hírlap 1970. nov. 22.

 

A Múltidéző anyagai az Országos Színháztudományi Múzeum és Intézettel együttműködésben kerültek közlésre.

A közölt archív dokumentumokat szerzői jog védi, bármilyen jellegű újrafelhasználásuk kizárólag az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet írásos engedélyével lehetséges.

További keresés a Színházi Adattárban ITT >>>

oszmi_uj

süti beállítások módosítása