A Zöld Kígyó és a Szép Liliom

Nagy-Kálózy Eszter az És Rómeó és Júlia után új darabban látható Debrecenben. Az 1795-ben írt Mese a Zöld Kígyóról és a Szép Liliomról képeiben Johann Wolfgang Goethe az ember belső fejlődését vizsgálja, attól az állapottól kezdődően, amikor még idegenül áll az érzékfelettivel szemben, addig a tudati fokig, amikor a szellemi világ úgy áthatja fizikai életét, hogy a kettő eggyé válik.Könnyedszövésű fantázia-alakok formájában ezt az átváltozási folyamatot állítja elénk művében a német irodalom máig ható óriása.

Johann Wolfgang Goethe

A Csokonai Színház fiataloknak és idősebbeknek egyaránt szóló színpadi feldolgozása a kortárs tánc, a vetített mozgókép, a műhöz írt eredeti zene, a folyton átalakulóban lévő tér, a pontos fénydramaturgia, a varázsos jelmezek és a koncentrált színészi jelenlét segítségével teszi érzékileg átélhetővé és bejárhatóvá a belső utat. Az előadás egy önmagát meghaladni kívánó, a szabadságot kereső fiatal ember bolyongása a lélek útvesztőiben. Ily módon mutatkozik meg a tiszta ember vágyódása, hogy lelkének erőit egyesítve elérje a szabad életet. Az előző évad egyik legkülönlegesebb élményét nyújtó Liszt Ferenc: Krisztus-oratórium című előadás koreográfusa e munkával mutatkozik be rendezőként is a debreceni közönségnek.

Egy nap látta,
amint mozdulatlanul egy fára mered.
A madarak énekét hallgatta,
szeméből könnyek patakzottak...

Johann Wolfgang Goethe
A ZÖLD KÍGYÓ ÉS SZÉP LILIOM
mesejáték narrációval, zenével, vetített képpel és koreografált mozgásokkal

Szereplők:
Nagy-Kálózy Eszter
Újhelyi Kinga
Mészáros Tibor
Tóth László
Vranyecz Artúr
Kiss Gergely Máté
Nagy László

Zeneszerző: Mezei Szilárd
Díszlettervező: Sárkány Sándor
Jelmeztervező: Földi Kinga
Dramaturg: Kozma András, Rideg Zsófia
Mozgókép-tervező és a rendező munkatársa: Mispál Attila

Koreográfus és rendező: Gemza Péter

Bemutató: 2010. január 29.

Forrás: Csokonai Színház, Debrecen