A Németországban élő olasz rendező, Paolo Magelli nem először rendez Miskolcon. Idén a 2005-ös Agyő Európa, Európa agyő című munkájához hasonlóan két előadásban dolgoz fel egy témát, amely jelen esetben Barta Lajos novellája alapján a szerelem. A párhuzamosan készülő két előadás egymást követő napokon debülál Szerelem címmel a Nagyszínházban, szerelem.hu címmel pedig a Csarnokban.
Az álmos kisvárosban élő Szalay-lányok csupán normális, hétköznapi polgári élet után vágyakoznak, de mindhiába, a nyugdíjas negyedben esélyük sincs férjhez menni. Lujza szerelme, a költő a pesti karriert választja, Böske szívének választottját, a katonát áthelyezik, Nelli pedig vénleányként már nemigen találhat magának társat.
Fabók Mariann, Pataki Szilvia
Ekkor költözik a szomszédba Komoróczy, az adótisztviselő, aki hipochonder, és nyáron is retteg a huzattól. Ő az egyetlen potenciális férj-jelölt, akire rögtön szemet vet Nelli, a legidősebb Szalay-lány... Álmok, remények, csábítás, csalódások és az örök emberi tapasztalat, hogy mire észbe kapunk, már el is múlt a fiatalság.
Bodor Németi Gyöngyi, Takács Katalin
„A Vígszínház egyik legforróbb és legszebb estéje volt a mai - írta Kosztolányi Dezső az ősbemutatóról. - Barta Lajos darabja ünneplő tapsok közepette érkezett. A közönség minden felvonás után nagyon sokszor a rivaldára szólította az írót, sikere oly rendkívül forró és egyöntetű volt. Lelkesen feléje tartott, magasra emelt tenyerekkel tapsoltak neki, mint annak szokás, aki magasba megy."
Fabók Mariann, Fandl Ferenc
Barta Lajos: SZERELEM
színmű két részben
„In memoriam Harag György"
SZALAY, nyugalmazott mérnök: BŐSZE GYÖRGY
SZALAYNÉ, a felesége: TAKÁCS KATALIN Érdemes művész
NELLI, a leányuk: BODOR NÉMETI GYÖNGYI
LUJZA, a leányuk: FABÓK MARIANN
BÖSKE, a leányuk: PATAKI SZILVIA
BIKY, fűszeres: HUNYADKÜRTI ISTVÁN Jászai-díjas
IFJ. BIKY, a fia, költő: FANDL FERENC
KATONATISZT: CHAJNÓCZKI BALÁZS
KOMORÓCZY, adótiszt: HARSÁNYI ATTILA
FUCHSNÉ, háziasszonya: KEREKES VALÉRIA
JULI, cseléd a Szalayéknál: CSIZMADIA MÓNIKA
Díszlettervező: MENCZEL RÓBERT Jászai-díjas
Jelmeztervező: LACZÓ HENRIETT
Dramaturg: ŽELJKA UDOVIČIČ
Zene: ARTURO ANNECCHINO
Zenei munkatárs: SZAKÁCS SÁRA
Színpadmester: FARKAS GÁBOR
Ügyelő: OREHOVSZKY ZSÓFIA
Súgó: BÍRÓ KLÁRA
Rendezőasszisztens: GRIBOVSZKY PÁL
A rendező munkatársa: TÓTH LOON
Rendező: PAOLO MAGELLI
Bemutató: 2010. március 12. 19 óra
Miskolci Nemzeti Színház - Nagyszínház
Bodor Németi Gyöngyi, Harsányi Attila
Száz év szerelem
Paolo Magelli rendező
Egy régi terv
Paolo Magelli
(fotó: Bócsi Krisztián)
Zseniális
A szerelem
Négy évszak, száz év
szerelem.hu
zenés színházi fantázia egy részben
Barta Lajos novellája alapján Željka Udovičić és Paolo Magelli: LUJZA · Munkatárs: Tóth Loon
Vargha Márk Péter: NELLI NÉNI Kardos Tünde: BÖSKE MENYASSZONY
című írásaiból
BODOR NÉMETI GYÖNGYI
CSIZMADIA MÓNIKA
FABÓK MARIANN Polgár Ösztöndíjas
KEREKES VALÉRIA
PATAKI SZILVIA
BŐSZE GYÖRGY
CHAJNÓCZKI BALÁZS
FANDL FERENC
HARSÁNYI ATTILA
HUNYADKÜRTI ISTVÁN Jászai-díjas
Közreműködik:
Szakács Sára elektromos brácsa
Székely Balázs nagybőgő, basszusgitár
Regős Ádám ütős hangszerek
Díszlet: LORENZO BANCI
Jelmez: LACZÓ HENRIETT
Zene: ARTURO ANNECCHINO
Zenei munkatárs: SZAKÁCS SÁRA
A rendező munkatársa: TÓTH LOON
Vizuális effektek: TEMESVÁRI JÁNOS
Videotechnika: HABLY HENRIK, KOVÁCS ZSOLT
Színpadmester: FARKAS GÁBOR
Ügyelő: OREHOVSZKY ZSÓFIA
Súgó: BÍRÓ KLÁRA
Rendezőasszisztens: GRIBOVSZKY PÁL
Dramaturg: Željka Udovičić
Rendező: PAOLO MAGELLI
Bemutató: 2010. március 13. 19 óra • Csarnok
Ez az előadás nemcsak a miskolci társulat, de a rendező és valamennyi közreműködő számára is merőben szokatlan kísérlet lesz, akárcsak 2005-ben az Agyő Európa, Európa agyő. Az új projekt témája örök: a szerelem. Erről mesél három szerző: Barta Lajos, Vargha Márk Péter, Kardos Tünde, a Németországban élő olasz rendező, Paolo Magelli, az olasz Arturo Annecchino zeneszerző, Željka Udovičič horvát dramaturg és a miskolci társulat.
szerelem.hu
Paolo Magelli rendező
Azt kértem magyar barátaimról: ajánljanak nekem fiatal magyar szerzőket. Azt szerettem volna, ha ezek a nagyon fiatal emberek elmondhatják: mit jelent számukra a szerelem.
Amikor először találkoztunk Zágrábban, csak beszélgettünk. Nem adtam nekik különösebb instrukciókat, nem kötöttem meg a fantáziájukat. Nem akartam, hogy írás közben meg akarjanak felelni valamilyen elvárásnak. Nem akartam, hogy azonnal kész színpadi szöveget készítsenek. Szabadságot akartam nekik adni ahhoz, hogy arról írjanak, ami számukra fontos. Tudtam, hogy mire számíthatok. Sejtettem, hogy miről fognak írni. A szerelem utáni vágyról és a hiányáról. Hiszen szerzők hosszú-hosszú sora erről írt már, erről szól Barta Lajos száz évvel ezelőtti vígjátéka, Szerelem is. Én inkább arra voltam kíváncsi, hogy a mai fiatalok ezt hogyan írják meg.
Ez a „hogyan" így fogalmazható meg: keserű jókedvvel, kiábrándultsággal és ötletességgel.
A cím nem hagy kétséget afelől, hogy a mában járunk. A megszületett három jelenet közül az egyikben központi szerepet is kap az internet. Az internetes cím egy generáció életérzésére is utal, amelynek olyan furcsa jellemzői vannak, mint a virtualitás, az anonimitás.
Munka közben, amikor a fiatalok szövegei már elkészültek, arra gondoltam, Barta Lajost sem volna szabad kihagyni ebből a történetből. A Szerelem című vígjáték, amelyet a Nagyszínház színpadán rendezek, rímel a szerelem.hu-ra. A próbák is párhuzamosan zajlanak, a szövegekkel is párhuzamosan foglalkoztam még az előkészítés fázisában. Ráadásul Barta színdarabjának egy remek Barta-novella volt az alapja, kiindulópontja. A Macska-zugban a címe. Olyan inspirálóan hatott rám ez a nagyszerű írás, hogy nem tudtam lemondani róla.
Az írás fázisában mindenki külön dolgozott. Mindazok a motívumok, jellegzetességek, amelyek közösek a munkáikban, a huszonévesek generációját általában jellemezik. De megtartották a maguk világából hozott ízeket, hangulatokat, szófordulatokat. A munkafolyamat során előbb a szövegek készültek el. A mai jelenetek rejtélyes módon rímelnek a Barta Szerelmének történeteire. Kitágítják azt. A Macska-zugban novella alapján készült rész Lujza (és a másik két Barta-lány, Böske és Nelli) története, az Ármin és Alina Nellijé is, a Menyasszony Böskéjé is. Ez éppolyan igaz, amennyire nem. Nem követtük ugyanis Barta hőseit, csak megidéztük őket a 21. századi világunkban. Talán nem is őket idéztük meg, csak a szerelemről írtunk, és a mai történetek óhatatlanul megidézik Barta egykori alakjait. Aki megnézi mind a két darabot, ráismerhet erre. De a szerelem.hu mindhárom története önmagában is érvényes mű.
A kész szövegekkel - amelyeket szinte az utolsó pillanatig gyúrunk-alakítunk - a munka a színpadi próbák során folytatódik. Keressük a szerepek, a figurák, a hangulatok lényegét, mélyét, értelmét. Ezek az egymást folytonosan inspiráló közegek - a szerzőkkel folytatott kommunikáció, a szövegekkel való folyamatos munka és a próbákon megjelenő kreativitás - jelentik számomra a legnagyobb izgalmat a színházban. Ezért szeretem ezt csinálni.
Lejegyezte: Kornya István
Megjelent a Színházi Esték 80. számában
forrás: Miskolci Nemzeti Színház