Szentivánéji álom

2009. október 12. hétfő, 00:23

Június 24-én, Szent Iván napján, azaz a nyári napforduló idején van a Nap a legmagasabban az égen, ilyenkor a legrövidebb az éjszaka. Európa-szerte örömtüzeket gyújtottak évszázadokon át ezen az éjjelen, hogy így segítsék a Napot a sötétséggel vívott harcában. Úgy tartották, ilyenkor virágzik néhány pillanatig a páfrány, és virága mágikus erővel bír. Ekkor jön el a szerelemmel, házassággal, termékenységgel kapcsolatos praktikák ideje. Varázslatos éjszaka ez. Bármi megtörténhet.

szentivnji_6

Még az is, hogy megszökik Athénból egy szerelmes pár, Hermia és Lysander, mert a lányt apja egy másik ifjúhoz, Demetriushoz akarja hozzákényszeríteni. Demetrius pedig szereti Hermiát, holott szerelmével nemrég még Hermia barátnőjét, Helénát ostromolta, aki most, hogy szerelme elfordult tőle, szomorúságában és kétségbeesésében beárulja Demetriusnak, hogy éjjel szökni készül Hermia és Lysander.

A felbőszült Demetrius követi a szerelmespárt, Heléna pedig Demetrius nyomában van. Így bolyong a négy szerelmes éjszaka az erdőben, ahol egy vadvirág cseppnyi varázslatának köszönhetően a hű szerető kiszeret Hermiából, átszeret Helénába. A hűtlen nem különben. Teljes a zűrzavar, az értetlenség és tombol a szenvedély. De a káoszt uralják a tudós tündérek, akiknek azonban ugyancsak megvan a maguk baja: összeveszett egymással a tündérkirály és a tündérkirálynő. Eközben Athén városának uralkodója éppen házasságra készül lépni kedvesével. Tehát lényegében embert és tündért, uralkodót és alattvalót mind ugyanaz foglalkoztatja: a szerelem.

Ahogy Géher István írja, a Szentivánéji álomban „a szerelem: minden. Államügy, magánügy, elemi csapás és természeti csoda".

szentivnji_25

Shakespeare
SZENTIVÁNÉJI ÁLOM
Fordító: Nádasdy Ádám

THESEUS, Athén ura és OBERON, tündérkirály KŐSZEGI ÁKOS
HIPPOLYTA amazonkirálynő, és TITANIA, tündérkirályné KÉNER GABRIELLA
LYSANDER | szerelmesek Hermiába KÁNTOR ZOLTÁN
DEMETRIUS | CSÉMY BALÁZS
HERMIA, Égeus leánya, szerelmes Lysanderbe ZECK JULI
HELÉNA, szerelmes Demetriusba TROKÁN NÓRA
TETŐFI PÉTER, közjátékban BEKÖSZÖNTŐ HEGEDŰS ZOLTÁN
VINKLI BÉLA, közjátékban OROSZLÁN ARADI IMRE
TOMPOR MIKLÓS, közjátékban PYRAMUS FAZAKAS GÉZA
SIPÁK FERENC, közjátékban THISBE FERENCZ BÁLINT
LAVÓR TAMÁS, közjátékban FAL SZÉPLAKY GÉZA
KÓRÁSZ RÓBERT, közjátékban HOLDFÉNY P. GYÖRFFY ANDRÁS
ÉGEUS, Hermia atyja KÖRTVÉLYESSY ZSOLT
PUKK, és PHILOSTRAT HAJDÚ MELINDA
BORSÓVIRÁG | MÜLLER ZSÓFIA
PÓKHÁLÓ | tündérek, TITÁNIA szolgálatában MIHÁLY DÓRA
PORSZEM | SZAKÁCS BRIGITTA MUSTÁRMAG | JANI ETELKA
FIÚ AZ INDIAI TÓTH MIHÁLY

ZENEKAR:
LÁTÓ RICHÁRD, BOGNÁR BRIGITTA, KOVÁCS MIHÁLY, BASA ISTVÁN, MÁTRAI ZOLTÁN

Díszlettervező: Khell Zsolt
Jelmeztervező: Fodor Viola
Dramaturg: Hárs Anna
Ügyelő: Báhner Péter
Súgó: Sirkó Anna
Rendezőasszisztens: Borsos Andrea

RENDEZŐ: RUSZNYÁK GÁBOR

Bemutató: 2010. március 19.

Fényjátékból díszlet
Beszélgetés Khell Zsolttal

Különleges díszlet készült a Szentivánéji álom című darabhoz, melynek bemutatóját március 19-én, pénteken tartják a Nagyszínházban. A terveket Khell Zsolt készítette, aki nem először tervez a kecskeméti teátrum számára. Több mint tíz évvel ezelőtt szintén egy Shakespeare-darabhoz, a Novák Eszter rendezte Ahogy tetszikhez, majd még ugyanabban az évadban a Lendvai Zoltán által színpadra állított Én és a kisöcsémehz is ő álmodta meg a színpadképet.

- Egy picit talán szokatlan díszletelemek: neoncsövek teszik érdekessé a hamarosan bemutatásra kerülő Szentivánéji álom játékterét. Honnan jött az ötlet, hogy ezekkel a világítóeszközökkel teremtsék meg a teret?

- Azt a formát kerestük, ami az álomvilággal a legjobban összehozható, ami a leginkább képes érzékeltetni, hogy a történet egy része egy meghatározhatatlan közegben játszódik. Ugyanakkor arra is törekedtünk, hogy ez a közvetítő „médium" olyasmi legyen, ami nem idegen az emberektől, azaz a valóságban is előforduló, létező elem - mondta Khell Zsolt díszlettervező. - Így született meg az ötlet, hogy neonfényt használjunk. A neon többféle jelentést is hordozhat magában, több mindre reflektálhatunk vele. Az első és az ötödik jelenetben látható öltözőhelységnek is része a neonvilágítás, míg az erdőt teljes egészében neoncsövek jelenítik majd meg. Ilyen értelemben egységes lesz az előadás formavilága. A neonnak ezen kívül nagy előnye, hogy nem egy statikus képet ad, hanem a pulzáló fényerők használatával és a mozgatásokkal látványos változásokra képes, ezáltal a realitástól elszakadó, költői eszköz válhat belőle.

- Ha jól értelmezem, akkor az erdő és az öltöző lesz a két legfontosabb helyszín?

- Igen. Az eredeti műben több helyszín is szerepel: többek között a palota, az athéni polgári lakás - ahol a mesteremberek próbálnak -, illetve az erdőnek is több szegletét említi a szerző. Mi két helyszínre, az erdőre és az öltözőre csupaszítottuk le a történetet. Az öltöző-díszletek esetében a színháznak egy olyan közegét jelenítjük meg, amely valamennyire a nézők által is ismert és egyúttal az átalakulást is szimbolizálja. Itt félkészen állnak a szerepek és a magánéletek, egy furcsa előszobája ez az előadásoknak.

- A neonfény nem csak a díszletelemekben, de a jelmezeken is visszaköszön. Erről az egységességről már a tervezés kezdeti szakaszában döntöttek?

- Igen, meglehetősen sok konzultációval egyeztettük, hogy a látványvilág ebben a tekintetben egységes legyen. Legalább egy hónapot eltöltöttünk ezzel. A konzultációk érdekességét pedig az adta, hogy mivel Fodor Viola jelmeztervező Budapesten, Rusznyák Gábor rendező és jómagam pedig Erdélyben voltunk abban az időben, az internet segítségével tartottuk a kapcsolatot. Emailen elküldtük egymásnak az ötleteket, rajzokat, így a személyes konzultációra már majdnem kész tervekkel érkeztünk.

- Mennyire számít speciálisnak vagy anyagigényesnek az Ön által tervezet díszlet?

- Bár az ilyen érzékenységű és szabályozható neon drága műfaj, elképzelhető, hogy ez lesz az évad egyik legolcsóbb kecskeméti előadása. A neoncsövekre, mint beruházásra is tekinthet a színház vezetése, hiszen ezek a csövek és a hozzájuk tartozó vezérlő berendezések az évad végeztével nem kerülnek a MÉH-telepre. A következő színházi szezonokban még számtalan módon felhasználhatják őket. Sajnos körülbelül a fele mennyiségű neoncső lesz majd látható a színpadon, mint amennyit én eredetileg elképzeltem - jó lett volna, ha egy kicsit gazdagabban helyezhetjük el ezeket a térben. De így is érdekes élményben lesz része a nézőknek. A főpróbahét vízválasztó és izgalmas lesz számunkra: most derül ki ugyanis, hogy a látványvilágból, effektekből mit tudunk megvalósítani - tette hozzá a díszlettervező.

Bera Linda

fotók: Walter Péter
forrás: Kecskeméti Katona József Színház

A bejegyzés trackback címe:

https://szinhaz.hu/api/trackback/id/tr2311861805

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Szentivánéji álom

Ajánlott bejegyzések:

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek: