Egy hétköznapi család hétköznapi története egy hétköznapi kibeszélő show-ban két reklám között. Egy hétköznapi fejlövés egy átlagos délutánon. A szombathelyi Savaria moziban debütált a napokban a Czukor Show című film - amely Dömötör Tamás azonos című színdarabja alapján készült.
Dömötör Tamás
Egy fiktív országos televízió délutáni „kibeszélő" show-jába érkezik egy fiatal nő - aki rég látott bátyját keresi-, a nyomdász fivér, annak labilis élettársa, a hiszékeny szerető és az élettársba szerelmes ingatlanos. A téma: „Ma rendbe hozom a családomat!" Czukor Milán műsorvezető és az egész stáb azt hiszi, ez a felvétel is pont olyan lesz, mint a többi. Hiszen ők mind nagyon profik. De nem számolnak azzal, hogy (a vendégek mind boldogtalanok és kiszámíthatatlanok. És hogy) egy ajándék rosszul sülhet el...
A szokásos dolgos, nyári reggelek egyike - csak egy kicsit nehezebben indul. Árpád, a televíziós menedzser telefonhívást kap, hogy a svéd befektetők a vártnál előbb megérkeztek, és kíváncsiak az általa gyártott, három éve futó délutáni kibeszélő-show felvételére. Czukor Milán műsorvezető és Alex közönségrendező - a közvetlen munkatársak - rugalmasak: készek a tudásuk legjavát nyújtani a váratlan külföldi vendégek előtt. A műsor felvételére a látszólag legkevésbé kockázatos alanyokat terelik a stúdióba, egy fiatal nőt, aki hat éve keresi bátyját, a megtalált vidéki nyomdászt, annak feleségét és szeretőjét, a feleségbe szerelmes ingatlanost s máris kezdődhet a „Ma rendbe hozom a családomat!". Rutinmunkának tűnik: negyvennyolc perc hasznos kereskedelmi adásidő rögzítése. Szakemberek a vezérlőben, Czukor Milán a stúdióban, leendő svéd befektetők és lelkes statiszták a nézőtéren, az áldozatok pedig a kamerák kereszttüzében. Azonban egyikük kezében feltűnik egy kis doboz...
Jelenet a szombathelyi Weöres Sándor Színház
Czukor Show című előadásából
Az ötlettől a színdarabig, színdarabtól a filmig
A Czukor Show film - illetve az azonos című színdarab is - Füst Milán „Boldogtalanok" című drámájának adaptációja, még akkor is, ha az eredeti műből csupán egy mondatot tartottak meg az alkotók. A „sztorit" Füst Milán is „Az Est" egyik 1913-ban megjelent számában találta, a bulvárhírek közt. A hatsoros hír egy szerelmi háromszögről szólt, amelyben két nő és egy férfi él egy fedél alatt mindaddig, amíg az egyik nő - V. Vilma, 17 éves - végez magával egy lőfegyver segítségével. Füst Milán ezt a tragédiát bontotta ki, így született a ma is gyakran játszott dráma, a Boldogtalanok.
A dráma egy időn kívüli, állandóan jelenlevő témát dolgoz fel: két nő szeret egy dönteni képtelen férfit. Ráadásul az író jelenetei és figurái tökéletesek, két-három-négy szereplős, zárt jeleneteken át jut el a tragikus végkifejletig, a jelenetek külön-külön is feszesek, néha őrjítően is azok. A szereplők érzelmi hullámzásai, a ritmus, a nyomorúság humora, amit nem a szöveg, hanem a jellemek változásai és az érzelmi történések váltanak ki, mind filmre kívánkozik a filmrendező szerint.
Mozgóképes interjú Dömötör Tamással a Cukor Show c. előadás kapcsán
A rendező megkereste a jelen magyar valóságban ennek a sztorinak a helyét, ahol ez a dráma megtörténhet, ahol igazzá válhat. Bulvárból jött sztori - vissza vele a bulvárvilágba, ez volt az alapgondolat, így találkozott a történet, a forma és a szándék. Nem kellett sokáig várni a konkrét „hely" megtalálására: néhány évvel ezelőtt az egyik kereskedelmi tévé által gyártott napi kibeszélő-show adásában látott meg Dömötör Tamás egy fiatal házaspárt, akik szakítani mentek a műsorba. A férfi sokáig szidta a fiatalasszonyt, az tűrte. A műsorvezető addig faggatta a nőt, amíg bevallotta, hogy két évvel azelőtt újszülött csecsemőjét belefojtotta az udvari pottyantós vécébe. Látszott mindenkin, hogy a történet igaz. A műsorvezető (nem jogász, nem ügyvéd) többször megerősíttette az elmondottakat mindkét fiatal szülővel, majd lezárta a műsort, és levonta a „tanulságot". A műsor adásba került, hiszen így látta meg Dömötör. Nem hagyta nyugodni a történet, utána járt, vajon mi történt az adáson kívül. A fiatalasszonyt bilincsben vitték el a stúdióból. Természetesen a rendőri akció már nem volt része a műsornak.
Ezután egyértelművé vált, hogy a szerelmi háromszög XX. századi megvalósítása a kibeszélős televíziós showműsor keretében találja meg a helyét. A Czukor Show író-rendezője már az ötlet megszületésekor filmes megvalósításban gondolkodott, de amikor kiderült, hogy valószínűleg nem tudja rövid időn belül leforgatni, úgy érezte, a színház alkalmas lesz ennek az ötletnek a kibontására, s így született meg a színdarab.
Az előadás 2007 novemberében került színre szombathelyi Weöres Sándor Színház előadásában, a helyi Kamara Savaria-ban. A darab számtalan pozitív kritikát kapott, az Országos Színháztalálkozón legjobb férfi és női epizódszereplő díjat nyert és a VOLT-on a leghatásosabb előadásrért szóló elismerést is megkapta.
„Úgy gondoltam, a film belseje, a dráma része kipróbálható, sőt, jobban is járunk, ha kipróbáljuk, mert színházban anyagilag nem akkora a tét, mint a filmben. A színházi előadás szerencsére jól sikerült, ez talán segített abban, hogy utána kaptunk támogatást a filmhez. „ Dömötör Tamás
Jelenet a szombathelyi Weöres Sándor Színház
Czukor Show című előadásából
Kibeszélő show műsor
A Czukor Show a valódi kibeszélő show-val szemben marad a „képernyőn" a tragédia után is, a tragédia hatása (hatástalansága) egyben a mai magyar (tévés)társadalom-kritikája is. Szeretne a kulisszák mögé menni, bemutatni azt a „vágóhidat", ahol két étkezés között emberéleteket visznek terítékre.
A rendező és alkotótársai arra voltak kíváncsiak, hogy azokat a reflexeket, amelyek a tévénézés - értelemszerűen ez esetben a kibeszélő show-k nézése - során alakulnak ki bennünk, mennyire vagyunk képesek az előadással mesterségesen előidézni úgy, hogy egy klasszikus drámát egy talkshow televíziós felvételének, a színészeket pedig vendégeknek álcázzuk.
„A színdarab „érzelmi térképe" állt a rendelkezésünkre tehát - ki mit csinál, és hogyan csinálja. A dialógusokat azonban a színészek találhatták ki maguknak, szándékaikat, akcióikat tisztáztuk, és az általuk megformált - karakterüknek megfelelő érzelmi töltetű és értelmi színvonalú - mondatokat lejegyeztük. A dialógusok ettől hitelesek, a figurák pedig ettől élnek. „ Dömötör Tamás
A filmhez - hiszen ugyanazok a színészek játsszák - a már kipróbált párbeszédeket szó szerint vették fel, a hiányzó dialógok „megszületése" a már említett technikával történt.
A film két tragédiát mutat be egyszerre - egy szerelmi háromszög tragikus történetét és a „dráma" drámáját, vagyis azt, hogy az átélt tragédia miként lesz árucikk és médiaesemény, ha a kényelmetlen „utóhatásoktól" megszabadítják a befogadót.
A filmben formailag leválasztották a „csinált" világot az igazitól: a televíziós műsor felvételei ugyanúgy készültek, mint az igazié, négy tévékamera vette a beszélgetést, és kívülről - filmkamera segítségével - közvetítették a közvetítést is, megmutatva a dolgozó televíziós stábot is. Ez utóbbit mindvégig kézi kamerás felvétellel.
„A film abban az esetben működik jól számomra, ha a néző délutánonként, amikor átkapcsol, mert vége van a műsornak, akkor az is eszébe jut, hogy ott egyáltalán nincs vége, mert ott megfizet valaki, ha ezután nem lesz olyan könnyű délutánonként kiröhögni ezeket az embereket." Dömötör Tamás
A Czukor Show filmben többen is saját magukat játsszák: Simicz Sándor stage manager, Doszpot Péter rendőr, Zombori Róbert adásrendező, Sipos Zita sminkes, Makány Márta ruhatervező, Endresz Sándor statisztaszervező, Mészáros Mézga János mikrofonos.
fotók: Weöres Sándor Színház, port.hu