Választási komédia

Súgó, iktató, könyvtáros, tanár, kocsmáros, tanfelügyelő, szerkesztő - a román színházak vezérigazgatója, a Bukaresti Nemzeti Színház igazgatója - 1904-től Berlinben élő menekült. Egyetlen ember életének forgácsai ezek, hihetetlen csúcsok és mélységek. Ion Luca Caragialénak hívták. Mellesleg, a román drámairodalom egyik legérdekesebb figurája. A Jókai színház Színházi Szomszédolás évadának utolsó bemutatójaként Az Elveszett levelet viszi színpadra, amely Caragiale egyik világszerte ismert komédiája.

Ion Luca Caragiale

Az alkotó 1885-ben írta, de ezt meg nem mondaná senki sem. A darab cselekménye, egy elveszett levél körül forgolódik, melyet Tipâtescu helyi prefektus ír a szeretőjének, aki nem más, mint a szép Zoé, a helyi konzervatív pár elnökének a felesége. A levél, melyet egy negyedik senki talál meg, a dolgok szerencsétlen alakulás folytán a helyi liberális ellenzék vezetőjének kezéhez jut. Az ártatlan szerelmi levelecske politikai lavinát indít el. Zsarolások, korrupciók, elvtelen ajánlatok és fenyegetések sorozata indul meg, fölmutatva a jelszavak mögött meghúzódó farkasvicsorgást, ürességet, ostobaságot és veszélyes gonoszságot. Ezt a játszmát járja körül Caragiale szarkasztikus humorral, amely a politika egyetlen olyan ellentéte, amin nem talál fogást. A darabot Laurian Oniga az aradi színház igazgatója rendezi, a bemutatóra a magyarországi választást megelőző napon kerül sor. Felhívjuk rá mindenki figyelmét, hogy a történetben fellelhető minden hasonlóság a magyar politikai mezőnnyel, csak a véletlen műve lehet.

2010. április hava a Román Kultúra Hónapja a Jókai Színházban. Aradról sztár rendezőt hívtunk, az Ioan Slavici Klasszikus Színház igazgatóját, Laurian Leontin Onigát, akit a Tízparancsolat című mozgásszínházi darab rendezőjeként már megismerhettek nézőink.

Ion Luca Caragiale: Az elveszett levél című klasszikus vígjátéka a választásokról szól. A politikáról, a politikusokról, ahogyan azt a szerző 1884-ben látta. Azóta sem a karakterek, sem a választási viszonyok nem változtak sokat. A most bemutatásra kerülő darabunkkal nem a jelenkori országgyűlési választásunk fontosságát, vagy komolyságát kívánjuk kétségbe vonni, inkább a választások körül esetleg kialakuló belső feszültséget oldjuk nevetéssel. A művet a XIX. századból a rendező a mába emelte át, s ahogy azt a filmekben szokás, mi is elmondjuk: a szereplők kitalált személyek, bárminemű hasonlóság kizárólag a véletlen műve.

STEFAN TIPÂTESCU, a megye prefektusa: FÖLDI LÁSZLÓ
DUDU PRISTANDA, a város rendőre: PRESITS TAMÁS

ZAHARIA TRAHANACHE, az állandó bizottság elnöke, a választó bizottság, a tanügyi bizottság,
és más választmányok elnöke: ÁCS TIBOR

ZOE TRAHANACHE, a fent említett Trahanache felesége: TARSOLY KRISZTINA
TACHE FARFURIDI ügyvéd, említett bizottságok és választmányok tagja: CSOMÓS LAJOS
IORDACHE BRÂNZOVENESCU, hasonlóképpen: TEGE ANTAL

NAE CATAVENCU, ügyvéd, a Kárpáti Harsona szerkesztője és kiadója, a Román Gazdasági Ébredés enciklopédikus társas egylet alapító elnöke: BARTUS GYULA

RÉSZEGES POLGÁR: CZITOR ATTILA

AGAMEMNON DANDANACHE, régi 48-as harcos: HODU JÓZSEF
IONESCU, néptanító, a lap munkatársa, tagja a társas egyletnek: SZABÓ LAJOS
POPESCU, hasonlóképpen: VADÁSZ GÁBOR

Súgó: Kiss Katalin
Ügyelő: Csipke Sándor
Díszlet-Jelmeztervező: Howard Lloyd
Díszlettervező-asszisztens: Kelle Jázmin szh.
Jelmeztervező-asszisztens: Kovács Tibor szh.
Rendezőasszisztens: Kocsárdi Levente

Rendező: Laurian Leontin Oniga

Bemutató: 2010. április 9.

forrás: Jókai Színház