Cigánykerék Egerben

Ki lehet-e törni a nyomorból, bűnből, elszigeteltségből? Miért pazarolják el a cigányok a tehetségüket? Miért nem tudnak beilleszkedni a magyar társadalomba? Ezeket a kérdéseket Csemer Géza 1984-ben tette fel. Szomorú, hogy a téma 25 év elteltével talán aktuálisabb, mint valaha - kezdte a próbákat Szegvári Menyhért, rendező az egri Gárdonyi Géza Színházban.

Ötvös András, Schruff Milán

Az előadás nem akar igazságot tenni, ítélkezni vagy politizálni, csak felmutatja a problémát. A darab végén elhangzik: „úgy várjuk, hogy jön majd egy új világ, amikor befogadnak az emberek..."

Nádasy Erika, Ötvös András

Csemer Géza a Cigánykerékben a romák legégetőbb problémáival foglalkozik őszintén, néha kegyetlenül, önkritikával, váddal, sok humorral és lírával. Szakcsi Lakatos Béla világzenét írt hozzá, így született meg a Cigánykerék című musical, melyet az egri társulat április 16-án mutat be.

Járó Zsuzsa, Bozó Andrea

Szakcsi Lakatos Béla - Csemer Géza
Cigánykerék
- musical -

Miréna Lock, színésznő: Nádasy Erika
Zakariás, festő: Hüse Csaba
Kanta, bokszoló: Ötvös András
Judit, tanítónő: Szabó Emília
Lönci, csöves, prostituált: Schruff Milán
Arany, prostituált: Bozó Andrea
Ezüst, prostituált: Járó Zsuzsa
Hidegvágó: Szívós Győző
Spenót: Rácz János
Rogers, a Lord: Horváth Ferenc
Sámli, a Lord: Tóth Levente
Bert, rendező: Nagy András
Trallala Géza, bárzongorista: Tunyogi Péter
Rácz Jozsó, cigányprímás: Balogh András
Czinder Mókus, parkőr, a Kanonok: Pálfi Zoltán
Ruzsikám, Czinder Mókus felesége: Dér Gabriella
Szekeres, Judit apja: Kelemen Csaba
Répás, nyomozó őrnagy: Safranek Károly
Tax, nyomozó hadnagy: Várhelyi Dénes
Matild, Miréna nagynénje: Saárossy Kinga
Babus, Matild gondozója: Fekete Györgyi
Agócsiné, házmester: Ivády Erika
Rácz Jozsóné: Ludányi Andrea
Prostituált: Horváth Zita, Kulcsár Noémi, Nagy Eszter Kata, Zombori Dorottya
Skayos: Csere Zoltán, Feledi János, Kiss Róbert, Túri Lajos

Díszlettervező: Szegvári Menyhért, Gróf Gyula
Jelmeztervező: Húros Annamária
Zenei vezető: Nagy Zoltán
Koreográfus: Túri Lajos
ügyelő: Ludányi Andrea
Súgó: Horváth Éva
Rendezőasszisztens: Horváth Éva

Rendező: Szegvári Menyhért

Hüse Csaba

Bozó Andrea

Ludányi Andrea, Balogh András, Pálfi Zoltán, Dér Gabi

Tunyogi Péter
fotók: Gál Gábor

A Cigánykerék bemutatójához kapcsolódóan Horváth János, festőművész munkáiból nyílik kiállítás a Gárdonyi Géza Színház emeleti galériájában április 16-án, péntek este 18,30 órakor. A kiállítást megnyitja: Tóth Tibor, az Eszterházy Károly Főiskola mestertanára.

Horváth János, festőművész

1963-ban születtem Szikszón. Apám bányász, édesanyám otthon nevelte a 8 gyereket. Általános iskolámat Alsóvadászon végeztem, itt találtam rá első mesteremre, aki az általános iskolai rajzszakkört vezette, Szentirmai László tanár úrra. Középiskolai tanulmányaimat Miskolcon folytattam. Perecesen szakmunkás-bizonyítványt, a Földes Ferenc Gimnáziumban érettségit szereztem. Olyan nagyszerű tanárok hatottak rám, mint Fekésházi Attiláné matematikatanár és Kocsis Mária magyartanár, akiknek a humanizmusa a mai napig példa számomra. 1982-től dolgozom villanyszerelőként. 1987-ben alapítottam családot, János fiam fotóművészettel, Éva Elvira és Boglárka Ibolya zeneművészettel foglalkoznak. 2007-ben a Wesley János Lelkészképző Főiskolán diplomáztam, és ha nem villanyszerelőként dolgozom, gyerekeknek segítek. Feleségem nagyszerű háttér minden kezdeményezésemhez, biztos támaszom. Mestereim: Zsignár István festőművész, Pethő János grafikusművész. 1990-től alakult ki önálló stílusom.

Horváth János művészetéről

Látomásos világba lép a szemlélő Horváth János képeiben. Szemünk előtt megelevenednek a cigány népmesék motívumai és mögötte a sejthető, a szemmel nem, de szívvel, lélekkel érezhető valóság. Maguk a képek egy érdekes színes világra engednek bepillantást. A többet-mást látó művész érzékenységével képre vitt jelenetekben mintha egy álomba kerülnénk és az álom szárnyán utaznánk. Kozmikus testek, a Nap, Hold, csillagok kísérik a hősöket, kísérnek minket hivnak, kérnek lépjünk be ezekbe a látomásokba, meséljük, álmodjuk őket együtt tovább. Ezekben az "álmokban" a színek telítettsége, melegsége ragadja meg a szemlélőt. Az alakok, figurák úgy hatnak, mint mesefigurák. ugyanakkor feltűnő, milyen szeretettel, empátiával közelít tárgya, alakjai témái felé. Sok képről végtelen derű, békés nyugalom árad. Mások nyugtalan impulzusokat közvetítenek, érezzük valami történt, történik, de végül minden jóra fordul, feloldódik a mesék, az álmok végtelenségében. A népmesék, legendák mellett másik állandó forrása az egyszerű emberek élete, küzdelmei, mindennapi harca a létért. Ezeket a képeket is egyéni látásmód, sokszor szokatlan perspektíva jellemzi. A művész sok olyan részletet fedeztet fel velünk, amelyekre a mindennapi életben nem figyelünk fel. Sok humorral, derűvel szemléli embertársait, groteszk mivoltukban is szeretetteljesen, bensőségesen jeleníti meg őket. Szerethető világ Horváth János képi világa, mégis elgondolkodtató,továbbgondolásra késztető. Ajánlom mindenkinek, akit érdekel a felszín alatti valóság, az álmok világa, a művészet többet láttató és mutató varázstükre.

Zakariás János
művészettörténész

forrás: Egri Gárdonyi Géza Színház