2010. évi Aegon-díjazott

Megszületett a döntés arról, hogy ki kapja az idei AEGON Művészeti Díjat. A zsűrizés utolsó körében tíz, 2009-ben napvilágot látott szépirodalmi mű közül került ki az idei díjazott.

0806k

 

A következő zsűritagok döntöttek:

* Gács Anna: kritikus, fordító, egyetemi oktató. 1999-2000-ig a londoni School of Slavonic and East European Studies magyar lektora volt. 2001 óta az ELTE Média Tanszékén tanít. Kutatási területe a kortárs irodalom és művészet, irodalomelmélet és médiaelmélet.
* Lévai Balázs: a Magyar Televízió szerkesztője, rendező-műsorvezetője, aki Bestseller című sorozatában közel 30 világhírű kortárs írót mutatott be a magyar nézőknek. Az újabb beszélgetések szerkesztett változata 2008-ban jelent meg kötetben (A világ nyitott könyv).
* Margócsy István: irodalomtörténész, kritikus, több kötet szerzője, az ELTE BTK XVIII-XIX. századi magyar irodalomtörténeti tanszékén tanszékvezető egyetemi docens, aki 2009. március 15-én Széchenyi-díjat vehetett át munkássága elismeréseként.
* Széchenyi Ágnes: irodalomtörténész, kritikus, több irodalomtörténeti kötet Pulitzer-díjas szerzője.
* Vojnich Erzsébet: Munkácsy-díjas festőművész, aki 2008-ban vett részt először a zsűri munkájában.

 

0814k

A 2009-ben napvilágot látott szépirodalmi művek, amelyek a zsűrizés utolsó körében szerepeltek:

1. Csaplár Vilmos: Hitler lánya (Kalligram)
2. Darvasi László: Virágzabálók (Magvető)
3. Kemény István: Kedves ismeretlen (Magvető)
4. Kovács András Ferenc: Sötét tus, néma tinta (Magvető)
5. Kukorelly Endre: Ezer és 3 (Kalligram)
6. Podmaniczky Szilárd: Szép Magyar Szótár (Podmaniczky Művészeti Alapítvány)
7. Schein Gábor: Egy angyal önéletrajzai (Jelenkor)
8. Tóth Krisztina: Magas labda (Magvető)
9. Vajda Miklós: Anyakép, amerikai keretben (Magvető)
10. Varga Mátyás: Hallásgyakorlatok (Magvető)

 

0880k

A 2010-es AEGON Művészeti Díj kitüntetettje: Csaplár Vilmos a Hitler lánya című regényéért

 

A zsűri nevében Gács Anna rövid indoklása:

A Hitler lánya merészen eredeti vállalkozás: anekdotákat, vicceket, történelmi apokrifeket és valóságos forrásokat dolgoz össze szövevényes, de biztos kézzel szerkesztett történelmi regénnyé. Hősei között találkozunk a történelem valódi szereplőivel és az írói fantázia teremtményeivel is - például Adolf Hitlerrel és Kucor Fannival, Kasztner Rezsővel és Kujeda Éliással -, akik mind háromdimenziós, hihető figurákként futják be hihetetlen sorsukat. A szerteágazó elbeszélés jó fél évszázadot ölel fel, s bejárja Magyarországot dél-kelettől észak-nyugatig, miközben egyre komorabb képet fest a mindenkori hatalom gépezete és az egyéni sors kapcsolatáról. Csaplár Vilmos regényét nem utolsó sorban az teszi rendkívül izgalmassá és rendhagyóvá, hogy képes összebékíteni két látszólag összebékíthetetlen dolgot: elbeszélője egyfelől jóízűen sztorizó kisembernek hat, másfelől a végzet szenvtelen végrehajtójának. Ebből a kettősségből következik az is, hogy a Hitler lánya egyszerre végtelenül olvasmányos, fordulatokban gazdag, magával ragadóan fanyar humorú regény, ugyanakkor hátborzongató, groteszk vízió a 20. századi magyar történelemről.

 

Csaplár Vilmos életrajza:

1947-ben született Újpesten
1966-67: az ELTE JTK hallgatója
1967-72: az ELTE BTK hallgatója, magyar szakon
1971-72: a Jelenlét című egyetemi irodalmi folyóirat alapító főszerkesztője
1976-83: az Új Tükör szerkesztője
1975: az Add tovább! című antológia szerkesztője
1988-90: A lap főszerkesztője
1993-94: a Demokratikus Charta szóvivője
2003-tól a Szépírók Társasága elnöke


Művek:

Lovagkor (novellák, 1971)
Két nap, amikor összevesztünk, vagyis a történetírás nehézségei (kisregény, 1972)
A királylány szivacskabátja (meseregény, 1974)
Vásárlóink figyelmébe ajánljuk a Zaporozsec ‘968-as típusú gépkocsit (novellák, 1975)
A kék szem és a rózsaszínú mellbimbó históriája (1980)
Elõtanulmány a szép epikus korszakunk című regényhez (szövegek, 1981)
A kételkedés útjai (válogatott novellák, 1982)
Egy látkép története (regény, 1986)
Pénzt, de sokat! (tényregény, 1987)
Kurva vagyok (tényregény, 1989)
Zsidó vagyok Magyarországon (tényregény, 1990)
Magyarország, te dög! (esszék, 1991)
A demokrácia álarc az ördög ábrázatán (esszék, 1992)
Momi lába (regény, 1993)
Gyermekkor, földi körülmények között (1994)
Az isten (esszé, 1995)
Én (szövegek, 1996)
Vassal a testben (novellák, 1997)
Semmit, örökké (szövegek, 2000)
Igazságos Kádár János (regény, 2001)
Vadregény (regény, 2003)
Hídregény (fotóalbum-szöveg, fotó: Szebeni András, 2007)
Hitler lánya (regény, 2009)

Dráma:
Tüzes Angyal (Szikora János, Pécsi Nemzeti Színház, 1994)


Megvalósult forgatókönyvek:
1980: Nárcisz és Psyché (Bódy Gábor)
1983: Kutya éji dala (Bódy Gábor)
1990: Pénzt, de sokat! (TV-film, Málnay Levente)
1996: Asszony (Erdélyi János, Zsigmond Dezső)
2001: Kísértések (Kamondy Zoltán)
2004: A Szent Lőrinc folyó lazacai (András Ferenc)
2006: Vadászat angolokra (Bagó Bertalan)


Ösztöndíjak:
1975-76: International Writing Program, Iowa City, Egyesült Államok
1987-88: Soros Alapítvány, Budapest
1995: Soros Alapítvány, Budapest
2000-2001: Internationales Künstlerhaus, Villa Concordia, Bamberg, Németország
2005: a Nemzeti Kulturális Alap alkotói ösztöndíja


Díjak:
1991: IRAT-díj
1998: József Attila-díj
2003: Füst Milán-díj
2005: Magyar Köztársaság Babérkoszorús Írója
2006: Balázs Béla-díj
2007: Csernus Ákos-díj
2009: Budapestért-díj
és most már: 2010: AEGON Művészeti Díj

Az AEGON Művészeti Díj és Társdíj kiemelt médiapartnere: Élet és Irodalom
A Képzett társítások - AEGON-estek kiemelt médiapartnere: Élet és Irodalom, FidelioEst és fidelio.hu, Magyar Színházi Portál
További médiatámogatók: Duna TV, Litera, Papiruszportál, Pesti Műsor

0887k


forrás: Aegon-díj