Csínom Palkó újratöltve

A Jókai Porondszínház idei második bemutatója nemes egyszerűségével, egyedi képi világával és fantasztikus zenéjével indult harcba a Békés megyei közönség kegyeiért. Az etno-operett új műfajként megvetette lábát a gigantikus sátorponyva alatt.

A Békés Megyei Jókai Színház Porondszínháza unikum a maga nemében. Tere megengedi azt, hogy a közönség a színpadinál mozgalmasabb előadásokat hozzon létre, a negyedik fal teljes hiánya nem csak a színészek, de a nézők számára is plusz inspirációt nyújt az előadások élvezetéhez. A Csínom Palkó esetében a hófehér látványvilág mellett a szinte filmszerűen pörgő változások is meglepik a nézőket, akik egy szép, kedves operett előadásra készültek. A Jókai színház azonban csavart egyet a műfajon és etno-operett megjelöléssel egy olyan műfajt hozott létre, amelynek zenei alapjait a magyar népzenében kell keresnünk, megszólalása azonban határozottan modern. Ferenczi György és a Rackajam mellett a Békés megyében hazai pályán focizó Szokolay Dongó Balázs, valamint Bolya Mátyás vállalkoztak rá, hogy a kuruc kor hangulatához méltóan dinamikus muzsikát komponáljanak a Zalán Tibor és Greifenstein János által megírt szövegkönyvhöz.

A nézőknek már a nyitóképben szembesülnek azzal, a karizmatikus énekstílussal, ahogyan Ferenczi György a történet meséléséhez kezd egy durva vonalakkal felskiccelt korrajzzal. „Hej, Rákóczi! Hej, Bercsényi! Így kell a hazáért harcolni / Nem a hatalmat hajszolni! Az utókornak példát mutatni" A folytatásban kigömbölyödik a nem túl bonyolult, viszont minden felesleges heroizmust és pátoszt nélkülöző cselekmény, amely a kuruc kort inkább csak segédletként felhasználva mesél néhány jellegzetes figuráról, egészen a végkifejletig. Akkor a szerelmesek egymásra találnak, Béri Balogh Ádám pedig visszafoglalja a labanc Fürjesi bárótól korábban elkobozott kastélyát. Az előadást kitartóan ünnepli a közönség és már most minden jegy elkelt a Békés megyei előadásokra. Magyarázat a miértre, hogy Greifenstein János rendező, nagyon színészközpontúan és a közönségre is odafigyelve építette fel a térben a játékot.

Az előadás minden irányba áramlik, a szereplők antréi rafináltak, a helyzetkomikumok szépen pontosan kidolgozottak, a zene pedig mindent felülír, amit magyar népzeneként valaha is elgondoltunk. Természetesen ez írott zene, de a nép, az istenáldotta nép mégis olyan érzéssel távozik a Jókai Porondszínházból, hogy amit látott az meseszerű, amit hallott az pedig nagyon mélyről, nagyon ismerős. Ennek feltétele természetesen, hogy színház művészei Gulyás Attila, Vadász Gábor, vagy Katkó Ferenc éppen olyan jól énekelnek, mint a társulatba illeszkedő Szomor György vagy Gubik Petra, hogy a német halandzsa áriát kitűnően prezentáló Cseh Adriennt se feledjük. A magyar táncokat pedig a koreográfus Mlinár Pál és tanítványai a Balassi táncegyüttes tagjai, a folklór elemeiből fantáziadúsan csipegetve állítják színpadra. Magyar ősbemutatót hoztak létre a Jókai Színház művészei, és a közönség pedig népzenét dúdolgatva, csillogó szemmel, büszke magyarként távozik a sátorból. A leginkább büszkék persze azok a nézők lehetnek, akik az interaktív sátorban ekkortáj a jelmezeiket adják le, hiszen a színház két jelenetben most is lehetőséget ad néhány vállalkozó kedvű nézőnek, hogy színpadra lépjenek. A budapesti közönség június 6-tól találkozhat az előadással a Hősök tere mellett a Városligeti Műjégpályán, kortól és nemtől függetlenül élvezetes este elé nézhet, aki már most megvásárolja jegyét.

Junior

Fagyal az énekmondó FERENCZI GYÖRGY
Tárogatós SZOKOLAY DONGÓ BALÁZS
Kobzos BOLYA MÁTYÁS
Balogh Ádám SZOMOR GYÖRGY
Csínom Palkó GULYÁS ATTILA
Csínom Jankó VADÁSZ GÁBOR
Bíró Gyöngyvér GUBIK PETRA szh.
Bíró György KATKÓ FERENC
Tyukodi pajtás TEGE ANTAL
Teréz NAGY ERIKA
Anna BÁNYAI ÁGOTA
Börötvás SZŐKE PÁL
Fürjessy báró CZITOR ATTILA
Amélia, a császár másodunokahúga CSEH ADRIENN
Kuczug Balázs CSOMÓS LAJOS
Árnyék BURÁNY ÁRPÁD szh.
Akó Gyuri SZABÓ LAJOS
Fürge HODU PÉTER szh.
Kondoros NAGY RÓBERT
Kis Jani BIRÓ GYULA szh.
Csóri SZŐKE NORBERT szh.
Sándor labanc TERJÉK ATTILA szh.

Közreműködnek:
Üveges Réka, Urbancsok Balázs szh., a Színitanház III. évfolyamos színész,
I. évfolyam színész és táncos férfi hallgatói

Súgó: Magyar Flóra
Ügyelő: Halász Péter
Díszlet: Greifenstein János
Játéktér: Fekete Péter
Jelmeztervező: Olga Gonobolin
Díszletszobrok: Hatvany Csaba
Interaktív jelmezek: Petrovszki Árpád
Játéktér asszisztens: Ekler Zsófia, Litauszki Ágnes szh.
Jelmeztervező asszisztens: Molnár Ágnes szh.

Előadás időpontok Budapesten: 2010. június 6, 7, 8,  július 24.
Helyszín: Városligeti Műjégpálya

/Bemutató a Porondszínházban: 2010. május 12.
Díszbemutató a Porondszínházban: 2010. május 14./

Forrás: Békés Megyei Jókai Színház