A nyári szünet előtti utolsó PORT.hu Premier Partyt tartják május 27-én, csütörtökön a Menta Teraszon. Ezúttal a Tetőteraszon lesz a mozizás és a perfomansz. Valódi nyári feeling, és sörözés, lacipecsenyézés filmekkel, bakiparádéval, Yes, Yes Matzaa koncerttel, kiállítással.
PROGRAM
20:00 Vámpírok képben, hangban, divatban - werkes stylistok performansza egy ma reneszánszát élő életérzésről és filozófiáról.
rendező: Lang Szonja
Mindenkiben ott a vámpír - önismereti teszt
21:00 A film szakma - Te is megtanulhatod. Filmek és bakik à la Werk.
Vezeti: Réz András
22:30 Yes, yes Matzaa koncert
Balaton és Eric Truffaz szerű zene
Wahorn Matzaa: ének (női dj, Iparművészeti egyetemista, vagány, bemondós, nagyon jó csaj.
Lang András: zongora (a Pesti Est alapítója, a Drums együttes billentyűse, Waldorf iskola alapítój)
Mákó Miklós: trombita (világ összes zenekarában ő a veterán trombitás)
Endrei Dávid: basszus gitár ( a szerecsenkirály)
Bartha Krisztián: dob ( a kérlelhetetlen)
KIÁLLÍTÁS
Meztelen fotósorozat a Rasszizmus ellen.
Akik meztelen testükkel vállalták a kampányt:
Balanyi Szilárd (Quimby), Budapest Bár zenekara, Falusi Mariann (Pa-Dö-Dö), FRENK, Galambos Dorina, Kiss Tibor (Quimby), Kistehén Tánczenekar, Németh Juci (Nemjuci), Pély Barna, Péterfy Bori, Pityinger László (Dopeman), Soma Mamagésa, Tóth Kristóf (PASO), Trócsányi Gergely (Hollywoodo), Varga Livius (Quimby), Vécsi Tibor (Korai Öröm), Vranik Krisztián (Realystic Crew)
A fotókat készítette: Kabarcz Zsófi, Meggyes Lilla, Szabó Ramóna
23:30 Dj. Papas (80as, 90es évek és napjaink slágerei)
-------------
Emelkedettség és emelt díjas SMS
Réz András interjúja Káel Csabával, a Doktor Faustus rendezőjével
A Tivoliban május 15-én mutatták be Christopher Marlowe Szabó Stein Imre fordította Doktor Faustusát Káel Csaba rendezésében. A filmrendező ezúttal színházat rendez, de kivételes vizualitással, melyet önálló filmbetétek és kiváló fotók (Marjai Judit munkái) erősítenek. Kemény, kihívó előadás, amelyben egy majd' fél évezredes legenda és az ennek nyomán született négy évszázados dráma valóságshow formájában mutatkozik meg a nézők előtt. (Tekintettel arra, hogy Káel Csaba a Werk Film Akadémia tanára, találkozhatnak vele az Akadémia Menta Teraszon rendezett partiján is május 27-én este. Ahogy Marjai Judit fotói is láthatóak lesznek ezen az estén.)
- A darab végén Faustus doktor halála fájdalmas, megrendítő. Visszafordíthatatlan. Nem lehetne valamit tenni? Esetleg, ha küldenénk százezer emelt díjas SMS-t?
Káel Csaba: Ha minden elküldött sms Faustus lelkének megmentésére is szavazna, Sátán őfelsége jóvoltából (illetve rosszvoltából) vég-eredményül az elkárhozást hoznák ki. Százezer emeltdíjas sms plussz még jó bevétel is, de Faustus sorsáról nem dönthet, mert a show lényege az, hogy Faustus dönt, és aláírja a szerződést. A szerződés lényege az, ha döntöttél, nincs hová menekülni. Faustus kétségbeesésében Krisztushoz könyörög, Lucifer válaszol pontosan, és kíméletlenül:
"Krisztus nem; tudod, ő az igazság, denálam van jogszerű birtoklapod."
- Ez a rendezés sajátos módon dacol a mai magyar színházi kánonnal. Nem finomkodik, nem igazgatja állandóan a sminkjét. Egyfelől tehát hű Marlowe - vagy Shakespeare - korának színházához, amely tisztában van azzal, hogy a néző figyelme és pénze nélkül nem érdemes és nem lehet játszani. Másfelől pedig kötődik a közéleti kabaréhoz, a valóság provokatív felmutatásához. Megjósolható, hogy a kánon nem fog rajongani érte.
Káel Csaba: Egyrészt ez a Marlowe darab már eredetileg sem a színházi kánonnak akart megfelelni. Az értelem nevében provokál, nem öncélúan, hanem végletekig következetesen. Marlowe bele sűritette élete és kora legfontosabb kérdéseit, saját maga portréját megformálva. Maga a mű nem tökéletes színpadi értelemben, de az emberi lét kétségeinek egyik legőszintébb eszmefuttatása, hol egy-egy pontos szituációban, vagy ahol ez nem sikerül, epikus, filozofikus vagy költői módon.
- Másrészt engem sem érdekelnek különösebben a színházi, filmes trendek, hanem sokkal inkább az élet rezzenéseire reagáló kommunikáció. Hogyan kezdhetek párbeszédet a nézőkkel?
Káel Csaba: A párbeszéd nagyon lényeges. Én felvetem a problémáimat, próbálom megosztani a befogadásra hajlamosakkal és a drámai folyamatban addig kísérni őket, míg végül a nézés közben feltett kérdéseik és válaszaim olyan eredményre jutnak, mint egy felszabadító jó beszélgetés. Vagyis ha nem merev kánonok kereteiben vergődve vitázunk, akkor valami plusszal, valami energia többlettel távozunk. Ezt nagyon lényegesnek tartom, mert a kánonok kizárják a vitát, és dogmákká sekélyesítik a gondolatot.
Amíg a középkorban a Krisztus ábrázolása kanonizálva volt a képzőművészetben, az ikonok azt sugallták, hogy az ember nem vitaképes. Ez akkor változott gyökeresen, amikor a reneszánsz művészek elszakadtak a kanonizált ábrázolástól és emberként kezdték megformálni Isten fiát. Nem véletlen, hogy ez a kor fedezi fel Amerikát, és nekilódul, hogy újraértelmezze maga számára az istenhitet, próbálván megválaszolni a heliocentrikus világképben rejlő nagyon súlyos kérdéseket.
- Az előadás nem titkolja, hogy egyfajta huszonegyedik századi moralitás. Kik vagyunk mi? Benne vagyunk a valóságshow-ban? Szeretnénk bekerülni? Vagy csupán a szavazatainkkal vagyunk jelen? Summa summárum: felelősek vagyunk-e azért, ami a szemünk előtt történik?
Káel Csaba: Ezt a morális kérdést már a XX. század kegyetlen történelme feltette, csak mindeddig nem sikerült jó válaszokat találni rá, vagyis áthoztuk magunkkal a XXI. századba. A választ hadd kezdjem a darab Szabó Stein Imre által gyönyörűen fordított részével, amit Mephistophilis a bukott angyal mond:
„Hiszed, hogy oly nagyszerű hely az ég?
Megsúghatom, félannyira sem szép,
Mint a léghez kötött földi emberlét."
Én a magam számára valahol ezen a tájékon keresem a választ. Újra kellene tanulnunk szeretni és becsülni az életünket, mert a legnagyobb élményünk a saját életünk. Tehát nem azért vagyunk felelősek, ami szemünk előtt, hanem ami velünk történik, hiszen ami a szemünk előtt történik, az velünk is történik. Vagyis ha szereplünk, ha szavazunk, vagy csak ha nézzük, akkor is benne vagyunk a valóságshowban.
- A Marlowe-darab eredetileg is töredezett, néha a vásári képmutogatók előadásait idézi. És vannak olyan részletei, amelyek a mai néző számára nem egyértelműek. Például az „antipápista" jelenet. Ki gondolna arra, hogy az anglikanizmus Marlowe idején még meglehetősen friss volt Angliában?
Káel Csaba: Pontosan nem tudjuk milyen volt Marlowe eredeti műve. 1604-ben adták ki először nyomtatva, tehát a szerző halála után 11 évvel, és az akkori színpadra állítási szokások szerint sokszor beleírtak a darabokba, főleg ha a közönség kegyét keresték, akkor vásári jeleneteket is. A szakértők meg tudják állapítani stilisztikailag melyek lehetnek Marlowe eredeti sorai. Szabó Stein Imre a fordítás alapjául a rövidebb 1604-es, úgynevezett "A" Quartot találta hitelesebbnek, de ahol úgy érezte hogy kifejezőbb, ott használta a második 1616-es "B" Quarto részleteit is.
Magyar Fruzsina dramaturggal az volt a célunk, hogy tartalmilag aktualizáljuk a darabot, tehát Marlowe korának szereplőire, karaktereire találjunk mai analógiát, hogy pontosabban értse őket a néző. Ezért kihagytunk pár olyan jelenetet, amit nem gondoltunk működőképesnek, vagy elsorvasztottunk olyan szerepeket, amelyek csak akkor voltak aktuálisak, ilyen az ellenpápa személye. Az akkori Angliában természetes, és sikeres volt, a friss anglikán vallás pedig jó néven vette, hogy Marlowe pellengérre állítja a korabeli ellenséges hatalmakat. Mi viszont transzformáltuk ezeket, mai, a médián át minket befolyásoló erőkön keresztül, ellentétben az íróval nem konkrétan valakit, valamit, hanem a jelenségeket parodizálva.
- Az eladott/megvett életek drámája. Érdekes módon ez csupán Faustus doktort gyötri.
Káel Csaba: Ez gyötörte Marlowe-t magát is - ezt életrajzának töredékei is alátámasztják -, és talán azért tudta olyan pontosan megfogalmazni Faustus kétségeit. Számomra ez a darab egyik fő erőssége, ez a többi Faustus feldolgozásban nem ilyen erős. Talán ez teszi a legemberközelibbé ezt az európai mitoszt. Marlowe felruházza Faustust az akkori világ szinte teljes tudásával, bájos, ahogy ezzel maga az író is az egész darabon keresztül hogyan kérkedik. De ez még sem elég, a tudás hatalma nagyobbra tör:
"Faustus kihívta az örök halált,
Vad kétségbe vonva az istenit;"
- Több közíró, tudós véli úgy, hogy a televíziós sorozatok, reality-show-k, tehetségkutatást imitáló műsorok, kibeszélő műsorok mutatják fel az emberi drámákat. Még többen gondolják úgy, hogy a mediatizált látszatvalóságok lehetetlenné teszik a drámát. Hát akkor hol vannak a drámák mostanában?
Káel Csaba: A drámák most is ott vannak, ahol mindig is voltak, a létünkben, az életünkben és a sorsunkban. A médián keresztül próbálnak azonosulási lehetőségeket adni a számunkra, ezért óriási a felelősség, hogy milyeneket. Mivel Faustus a metafizikát hívja segítségül, itt található egy válasz is. A klasszikus metafizika a feladatát két alapvető kérdés kutatásában jelöli meg: Mi az, ami létezik? Mi a dolgok valódi természete? Ugye összecseng a mediatizált látszatvalóság kérdésével.
Az emberek nagy részére olyan hatalmas befolyással van a média, hogy gyakorlatilag abból tanulnak meg élni, elvesztve identitásukat, saját, valódi közösségeikből eredő értékrendjüket. Ebben rejlik a rossz, hiteltelen média ördögi hatalma, ha nem figyelsz magadra, valódi életedre, saját élményeidre, családodra, barátaidra, szeretteidre, hanem üres mintákat követsz, életed is kiürül, nézőként is elkárhozol, és érvényessé válik Mephistophilis mondata:
„Bennünk van a pokol, ahol vagyunk,
S hol a pokol van, mi ott maradunk;"
Forrás: Menta Terasz