Szorokin: 23000

Ezoterikus akció scifit tett le az asztalra Szorokin a 23000 című könyvével, aminek a napokban jelent meg a magyar kiadása. Az ezotéria ismerős lehet mindenki számára, aki látta a Krétakör vagy a Nemzeti Színház produkciójában a Jég című előadást - a mostani kötet a Bro útjával kezdődő és a Jéggel folytatódó vonalat zárja le, a jégkalapácsot órásmesteri precizitással kezelő és világmegváltásra törekvő szektatagok történetével. A sztori a Jég történései után a jelenben tart, amikor is a már jól ismert testvériség összegyűjtötte valamennyi tagját és utolsó dobására, vagyis az univerzum leolvasztására készül.

A könyv túlnyomó részében az akció dominál, s ez furcsa volt a Bro útja szibériai transzcendenciája és a Jég szürkés szociográfiája után. Kőkemény, hosszasan leírt autós üldözések, menekülési jelenetek, tűzharc - alap akcióelemeket kapunk sorban. Emellett itt vannak a már ismert belső monológok, kicsit talán túl sok is; Hram vezér gondolatainak gyakori plasztikus ecsetelését vissza lehetett volna venni.



Összességében soknak, utánlövésnek érzem már ezt a könyvet, a Fény Testvériségének alapötlete egyszerűen nem bír el három kötetet, hiszen a koncepció és az üzenet változatlan, és az egész struktúra - ami leginkább akkor jön ki, ha rövid idő alatt olvasod el a hármat - repetitív. Ennek ellenére ajánlom azoknak, akiknek bejött az első kettő, érdekes látni, milyen világméretű konszernné fejlődik a tundrából kimászó bagázs 70 év alatt, s hogy hová vezet a 23000 szerencsétlen útja. Zárójelben jegyzem meg, hogy Szorokin jön minimum eggyel Mundruczónak, mivel a Jég krétakörös feldolgozása finoman szólva is piacteremtő volt a magyar kiadások számára.   

A 23000 egyébként ízléses kötet, barátságos méretű, a Gondolat pedig korrekt, egységes designt talált a Szorokin-trilógia könyveinek (plusz Az opricsnyik egy napja című kötet) kiadásához.