A vágy villamosa

Tennessee Williams: A vágy villamosa darabját Tramway címmel játssza a Párizsi Odéon Színház Warlikowski rendezésében, a főszerepben Isabelle Huppert-rel, aki már sokféle szerepet eljátszott ezen a színpadon.

fotó: Pascal Victor/ArtComArt

Most is az őrület bugyraiba kell alászállnia, hogy életre keltse a folyton kiborulás szélén álló Blanche DuBois-t, egy bukott arisztokratát, aki képtelen megszabadulni a lelki fájdalmaktól. Az előadás már csúcsponton kezdődik: a rendező arra kérte a Blanche-ot alakító színésznőt, hogy a színpad közepén vagy tíz percen keresztül egy támla nélküli széken imbolyogjon, hintázzon. Ez a jelenet mintegy Blanche megérkezése nővére lakásába. Olyan, mint egy viszketéstől rángatózó őrjöngő, mint egy frissen felvett beteg a kórházban. Már a kezdet kezdetén bolond, ami kihívás a színésznő számára : hogyan tudja újra egymásba fűzni, összerakni a részleteket.

Annál is nehezebb a dolga, mivel a díszlet szinte ellene játszik. Az előadás több eleme tipikusan jelemző Warlikowskira és szcenográfusára, Malgorzata Szczesniakra: üvegfalak, amelyekre a színészek időnként úgy kenődnek fel, mint légy a légypapírra, láthatóak a ház mellékhelységei, videóvetítést használnak itt is, és még sorolhatnánk. De a legfőbb díszletelem a tekepálya, ahol Stanley az estéit tölti barátjával, Mitch-csel, és ahonnan részegen tér haza, hogy megverje a várandós Stellát. Tehát minden együtt van jelen Warlikowski színpadán. A játékterem, a wc, a szoba, az utca, a szalon, mindez egy minden intimitást nélkülöző lomtárhoz hasonlít. Ebben a térben bolyong Huppert/Blanche, aki túl hangosan beszél, terrorizált, ijedt, elviselhetetlen, tisztánlátó, szigorú, aki állandóan vakarja a karját, összemorzsolja a cigarettát, hidegen hisztérikus, tele könyörtelen megvetéssel.

Forrás : ITI Magyar Központ