Tollfosztás

Hat roma fiatal szokatlan vállalkozásba fogott a közelmúltban, amikor Balogh Rodrigó rendező, oktató vezetésével az általa írt "Tollfosztás" című darabot kezdték próbálni, azzal a céllal, hogy április 2-án a Budapesti Tavaszi Fesztiválon profi felnőtt társulatok mellett mutatkozzanak be.

Magyarországon jelenleg még a gyermekszínházi fesztiválokon is csupán felnőtt társulatok szoktak fellépni, az pedig végképp példátlan, hogy 10-22 éves fiatalok felnőtteknek játszanak. A cigányság jelenét kendőzetlenül ábrázoló színházi produkció nem csupán kulturális szempontból jelent áttörést, hanem az oktatás terén is, hiszen a próbafolyamat alatt azok a fiatalok is bizonyíthatták rátermettségüket, akik az iskolában eddig csupán kudarcokkal szembesültek, és akikről tanáraik már-már lemondtak. Balogh Rodrigó ENSZ-díjas színházrendező, Junior Prima díjas oktató közelmúltbeli jogesetekből valamint személyes történetekből írt színdarabja a roma integráció számos olyan visszásságát felszínre hozza, amelyek a közbeszédben is alig jelennek meg, nem beszélve az irodalomról.
Bár az elmúlt években a roma művészet nagyobb figyelmet kapott, főként az autentikus illetve romanticizáló művek kerültek reflektorfénybe, miközben a jelenkor cigányságának problémáival alig foglalkozott a hazai kultúra. A "Tollfosztás" napjaink társadalmát mutatja meg és a roma integráció valóságát, annak minden abszurditásával, képmutatásával és borzalmával.
A téma komolyságát a feldolgozás humora, a tiszta gyermeki világlátás és elbeszélésmód oldja, ugyanakkor teszi egyszerre még keményebbé. A gyerekek szemén keresztül egy olyan világ bugyrait ismerhetjük meg, amiről kevés és jobbára ferdített információ jut csupán el legtöbbünkhöz. A színdarab öt fiatal egy napját követi végig, akik cigány gyerekeknek rendezett nyári táborból szöknek, és haza akarnak jutni. Számos viszontagságon keresztül megismerik egymást és a felnőttek világának sötét oldalait. Döntéseket kell hozniuk, megoldaniuk olyan problémákat, melyekkel gyerekek csak ritkán szoktak találkozni. Mindeközben múltjuk történetei is megelevenednek, amelyeket - más fiatalokéhoz hasonlóan - szülő-gyerek viszonyok, iskola, szerelem, vágyak, nehézségek és gyermeki játékosság határoznak meg. Ugyanakkor olyan bölcsességeket is megfogalmaznak, mintha már nem is gyerekek volnának, mintha már túl lennének az életen.
A reális jeleneteket egyre álomszerűbb helyzetek követik, és fokozatosan szertefoszlik a remény, hogy még valaha hazatérhetnek. Bár a történet - mint végül kiderül - egy álmot jelenít meg, mégis a valóságról fest szigorú képet.

BALOGH RODRIGÓ PRODUKCIÓ előadása
Tollfosztás
"tolerancia-színház"

Szotyi - Oláh Edmond
Babrinka - Lovas Emília
Index - Szkiba József
Mónika - Németh Angelika
Rambó - Német Alfréd Roberto

Jelmez: Sinkovics Judit
Dramaturg: Illés Márton
Zene: Oláh Edmond
Fény: Csornai Levente
Rendezőasszisztens: Szegedi Tamás András

Rendező: Balogh Rodrigó

Bemutató időpontja: 2010. április 2.,(péntek) 20:00
Helyszín: THÁLIA SZÍNHÁZ - Budapest

Balogh Rodrigó

Színész, rendező, drámapedagógus, aki a művészeten keresztül próbál utat mutatni azoknak, akiknek az élet nehezebb sorsot rendelt. Oktat, tanít, nálánál jobbakat szeretne nevelni. 1978-ban született, gyerekkorát főként Pamukon töltötte. Leginkább a cimboráival elkövetett csoportos „garázdálkodásokra" emlékszik, és a hétfőnkénti színházi közvetítésre a rádióban. Tanulmányait a kaposvári drámapedagógiai gimnáziumban, majd a Shakespeare Színiiskolában folytatta Csiszár Imrénél és Tímár Évánál. Öt évig a Budapesti Kamaraszínházban, majd a Maladype társulatában játszott, de amikor úgy érezte, energiáit nem használják ki kellőképpen, saját produkciót hozott létre. Így született meg 2004-ben egy igazi örömmunka, De jaj...! címmel. Egy évvel későbbi - az otthonát elhagyni kényszerülő, s menekültként, idegen kultúrában, idegen nyelven boldogulni próbáló főhősről szóló - délszláv háborús drámája, a Mirad - Egy fiú Boszniából című előadás Menedék-díjat kapott az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságától. Balogh Rodrigót egyre inkább az élet szociális, társadalmi kérdései, problémás területei - mint a roma-ügy, a homoszexualitás vagy a hajléktalanság - foglalkoztatják, az, hogy hogyan lehet egy kirekesztő társadalomban mégis tisztességgel, becsülettel működni. Célja a magyar társadalom aktuális problémáinak bemutatása, és lehetőleg azon fiatal generáció elérése, amelyben még nem merevedtek meg az előítéletek. A színházi munka mellett Nyári Oszkár színészkollégájával hátrányos helyzetű fiatalokkal foglalkozik a Karaván Művészeti Alapítvány tandíjmentes színészképző stúdiójában, Budapest IX. kerületében, ahol a színházi képzés mellett felzárkóztató órákat, egyetemi felkészítőket is tartanak. Munkájáért 2007-ben a magyar oktatás és köznevelés kategóriában neki ítélték a Junior Prima Díjat.