Hegedű utca 3. A Terézvárosi plébániatemplom mögött. Itt van a Tűzraktér. „Független kulturális központ + alkotóház'. Romház. Romudvar. Romszínház. A háború után a koalíciós időkben a Teréz városi bérházak udvarán úgynevezett tömbmulatságokat tartottak. Ha nem csalódom: a Szociáldemokrata Párt kultúrának álcázott propagandakampányaként.
Komikusok, énekesnők könnyű kabarét vittek a gangok alá. Az emeletekről és a szomszéd házakból lehoztak a lakók könnyű székeket, hokedliket, sámlikat. És műélveztek. A Hegedű utcai udvaron ilyen-olyan használt székek halmaza. Összetákolt emelvények. Aki hátra ül: tornászmutatványra van szüksége fölkúszni a helyére.
Most fehér angin fedi a bérház udvarát esetleges eső ellen. A kapualj felőli bejáratot fekete klott-függöny takarja. Az angol nyelven játszó New York-i Zsidó Színház művészeti vezetőjének a Tel Avivban született Tuvia Tenenbom (53) Az utolsó zsidó Európában című színdarabját a szerző rendezésében (Formanek Csaba társrendezésével) a Radikális Szabadidő Színház és a Salto Mor(t)ale társulattal összeállva itt mutatták be.
A legjobb, legkihívóbb a színdarab címe: Az utolsó zsidó Európában. Vészt hirdető cím, burkolt iróniával. Egyenes vonalú. Tömör. Szemben a darabbal, ahol sokasodnak a fölös ismétlések, s egyre kevesebb a dráma cselekmény. A játszók a földszinti ablakokból beszélnek ki. Lakások ajtaja színpadi járásként szolgál. Fent, a magosban, az emeleti gangokon is ordibálják az előadást. Sőt: a nézőtér mögötti föltáruló ablakokból két kopasz ifjú (Pokorny Szilárd, Szitás Balázs) hars hangon barátságtalan szóhasználattal zsidózik és Trianonról értekezik.
Tenenboim cselekménye Lódz-ban történik.
Ingerlő darabokat játszanak New Yorkban: Adolf Eichman naplója, Szerelmes levelek Hitlerhez, Az öngyilkos merénylő, Az utolsó szűz, ahol egy muszlim nő magát feláldozó merényletre készül, annak reményében, hogy odafenn hetvenhét szeretője lesz. Sorra kiderül, hogy az izraeli ügynökök arabok és viszont. Komor bohózatok ezek az egymást gyűlölés ésszerűtlenségeiről. Az utolsó zsidó Európában cselekményében a mormon család lelepleződik: eredetileg zsidók, a leányukat megkérő zsidó ifjúról viszont bebizonyosodik, hogy dr. Josef Mengele unokája.
Tenenboim magyar szövegét Kepes János készítette. A biztonság kedvéért mindvégig kivetítik az angol eredetit is. Tenenboim rendezése nyugtalanító munka. A színészek ordítanak, mintha nyúznák őket. Pálos Zsuzsa (Zbrozka, az eladósorban lévő leány anyja) kiválik az óbégató kórusból.
Intelligens humorral, kacéran és lesújtó véleményét a többiekről rejtegetve pazarul poentíroz, korát meghazudtolóan remekül fest. Nagyon jól tudja a dolgát. Úgy néz ki: gyakorlottan túljárt rendezője kívánságain. Emberszerűen ábrázol embert. Férjét az egykor nagy komikus tehetséggel pályakezdő Csák György játssza nagyon nyugtalanul. Szabó Emese a menyasszony, s mivel táncosnőnek készül, végtagjait nyavalyatörősen tekergeti előadás közben. A Mengele-fiú boncorvost Gábor Péter Yeti önmérsékelten adja. A harsány kórusban Jávor Bence és Ilyés Lénárd buzgón zajonganak hangban, arcjátékban, taglejtéssel.
Katasztrófa-színháznak nevezte a sajtó-összeállítás szerint a Die Zeit Tenenboim színházát. Egy fényképen összeölelkezve ül a jól táplált szerző a csontra fogyott Tábori Györggyel, aki (valószínűleg egy előadást követően) már csak az infúzióhoz szeretne hozzájutni.
MGP