A végéhez közeledik az idei Miskolci Nemzetközi Operafesztivál. A eseményt a helyszínről tudósította társportálunk, az operaportal.hu naponta friss interjúkkal, beszámolókkal, képgalériákkal.
A Kékszakállú herceg vára és a Gianni Schicchi a Miskolci Operafesztiválon
Beszámoló és interjúk a főszereplőkkel
A Kékszakállú herceg vára c. előadásban
A cikk folytatása az operaportal.hu-n >>>
Jelenet A Kékszakállú herceg vára c. előadásból
fotók: Bócsi Krisztián
További cikkek az Operafesztiválról >>>
Fesztiváltörténet
A Miskolci Nemzetközi Operafesztivált azzal a céllal alapították az ezredfordulón, hogy Miskolcot és a térséget bekapcsolja a nemzetközi zenei élet vérkeringésébe. Az ötletgazda Müller Péter Sziámi volt (2000-2002 között a fesztivál igazgatója), a rendezvény létrehozásában pedig közreműködött Hegyi Árpád Jutocsa (a Miskolci Nemzeti Színház akkori igazgatója) és Kesselyák Gergely karmester (a Miskolci Nemzeti Színház akkori zeneigazgatója. Az operafesztivál művészeti munkájában a kezdetektől részt vett Bátor Tamás operaénekes (2003-tól a fesztivál ügyvezető igazgatója), illetve Marton Éva operaénekes (2003-2007 között az operafesztivál művészeti vezetője).
A Miskolci Operafesztivál néhány év alatt a kelet- és közép-európai operaélet fellegvárává tette Miskolcot, a rendezvényt a legmeghatározóbb Bartók-fesztiválként tartják számon, amely élvezi a Bartók-örökösök támogatását is.
A „Bartók + ..." operafesztivál egyik kiemelt feladata Bartók Béla életművének ápolása. A világhírű zeneszerző műveinek bemutatása a fesztivál programjának állandó része, színpadi alkotásait - A Kékszakállú herceg vára, A csodálatos mandarin, A fából faragott királyfi - hagyományos és kortárs rendezői elképzelések szerint, világhírű művészek tolmácsolásában adjuk elő.
Bartók Béla mellett az operafesztivál hívószava, a fesztivál címében is megjelenő „plusz" évről évre változik. 2001-ben Verdi, 2002-ben Puccini, 2003-ban Mozart, 2004-ben pedig Csajkovszkij neve jelent meg a „Bartók + ..." mellett. 2005-ben a bel canto zeneszerzői - Bellini, Donizetti és Rossini - következtek, majd 2006-ban a verismo irányzatához tartozó zeneszerzők - többek között Alfano, Cilea, Giordano, Mascagni és Leoncavallo - operái kerültek sorra. 2007-ben a „Bartók + Párizs" rendezvénysorozattal a francia operairodalom kétszáz évéről adtunk átfogó képet, 2008-ban a szláv zenei életet, 2009-ben pedig - a Haydn-évhez is kapcsolódva - a bécsi klasszikusok és az új bécsi iskola szerzőinek műveit mutattuk be. 2010-ben a „Bartók+Európa" programot azzal a céllal hirdettük meg, hogy Európa operajátszásának és zenei életének egészéről adjunk „helyzetjelentést".
A fesztiválon a kezdetektől világjáró magyar művészeket és nemzetközi operasztárokat láttunk vendégül, és Kelet-Közép Európa szinte valamennyi jelentős operatársulata bemutatkozott már Miskolcon. A fesztivállátogatók számos opera magyarországi ősbemutatójának lehettek részesei. A Miskolci Operafesztivál több jótékonysági koncertet adott Miskolc műemléki templomaiért is (zsinagóga, ortodox templom), illetve a kiváló színházi ember, Latabár Endre miskolci síremlékének felújításáért.
A fesztivál fő helyszíne az öt játszóhellyel rendelkező Miskolci Nemzeti Színház, amely mellett a város és Borsod-Abaúj-Zemplén megye más helyszínein, illetve Budapesten is több előadás megrendezése fűződik az operafesztivál nevéhez. A fesztivál programját számtalan kiegészítő rendezvény teszi színesebbé - ezekre az alkalmakra operadíszletbe öltözik Miskolc belvárosa, a főutca, a terek és az udvarok, hirdetve a fesztivál jelmondatát: „A zene várost épít!"
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.