37 kép, 37 történet

Egy kép, egy történet a 37-ből. Így látunk mi címmel látott napvilágot pár hete Eszéki Erzsébet képzőművészethez  kedvcsináló képes-beszédes kötete, melyben művészeket, közismert embereket meséltet egy-egy műalkotásról. A Bábel tornya című Brueghel festmény kapcsán Mácsai Pál képélményét ismerhetjük meg.

 

400_borito1

 

Mácsai Pál a magyar művészeti élet egyik legsokoldalúbb előadó- és alkotó művésze, akiről az utóbbi években kiderült, hogy csapatot is tud irányítani. A volt Madách Kamarából ő hozta létre igazgatóként az egyik legszínvonalasabb fővárosi teátrumot, az Örkény István Színházat. Képek között nőtt fel, hiszen édesapja, Mácsai István festő volt. Mácsai Pál klasszikus festményt választott: Brueghel Bábel tornya című remekéről beszélgetett Eszéki Erzsébettel, akitől az Ünnepi Könyvhétre jelent meg az Így látunk mi - 37 kép, 37 történet című kötet a Corvina kiadó gondozásában, Dobó László fotóival. Ebből a könyvből, Mácsai Pál élvezetes, személyes képleírásából olvasható itt rövid részlet, ízelítőként.

 

részlet a az Így látunk mi - 37 kép, 37 történet című könyvből:

(...) „Gyerekkoromból, sőt csecsemőkoromból ismerős kép ez. Apám reprodukciókat ragasztott a műtermében a falra. Dürer-rézkarc, egy Picasso-fej darabokban, a Bábel tornya is: őskép ez nekem. Amikor tízéves koromban először láttam a Kunsthistorisches Museumban az eredetit, idegen volt: túl nagy, meg más a színe. Persze a reprodukció volt hitvány, de mégis.
Mindenkinek nyitott, mégis rejtőzködő, csak beavatottaknak megszólaló kép ez egyszerre. Brueghel Antwerpenben élt, a reneszánsz egyik legélénkebb városában, amely nemzetközi hely volt akkor is. Ő maga az Antwerpeni humanisták elnevezésű, filozofáló szellemi társaság tagja, nem csoda, hogy miközben történeteket mesél el, ahol minden részlet tisztán tapintható, művét magasabb szempontok rendezik. Aprólékosság (és ennek a mámora) és nagy ívű szellemi vallomás (és ennek is az öröme) együtt. Mint, mondjuk, Fellini a filmen.

A kép bal oldalán jól látni Babilon falait. A város a mai Irakban található. Rettentő széles falak, állítólag négy szekér fért el rajtuk egymás mellett. Talán az óriási zikkurat romjai is ott vannak - ha le nem bombázták, szét nem hordták.

Az építkezés szellemi atyja Nimród király. Parancsot adott: fel az istenekhez. Gigászi spirál kúszik fölfelé. Úgy tartják számon, hogy ez a torony a gőg jelképe, emiatt zavarja össze a jóisten az emberek nyelvét. Pedig talán az is kérdés, hogy a király meglátni vagy meghívni vágyott-e az Istent. Mindenesetre nem sikerült neki. (...)

babel

Brueghel (kb. 1525-1569): Bábel tornya (1563)
114 x 155 cm
a kép a bécsi Kunsthistorisches Museumban található

 

 

Így látunk mi - 37 kép, 37 történet
Eszéki Erzsébet beszélgetései művészekkel, közismert emberekkel, Corvina kiadó, Budapest, 2010, 152 oldal, 2500 Ft


2004-től készítettem interjúkat ismert, érdekes emberekkel egy-egy festményről, mindenkitől azt kértem, hogy a személyes élményeit mondja el a választott festményről. Hat év alatt hat évszázad műalkotásait „jártuk be" főként írókkal, színészekkel, rendezőkkel, néhány festővel és múzeumigazgatóval. A kérésem mindig ugyanaz volt: a képélményükről beszélgessünk!
dijatadas_dobo_laszlo_fotoja_kEzek a történetek tehát nem elvont esszék, nem művészettörténeti elemzések, hanem „képesmesék" arról, kiben milyen érzelmeket, gondolatokat ébreszt a választott festmény vagy fotó.
A célom az volt, hogy megmutassam, mennyire érdekes kaland belemerülni egy képbe - és ennek kapcsán természetesen a mesélő világába.
A 2004 óta készült interjúkból állítottam össze a kötet anyagát, több interjút pedig már kimondottan könyvben gondolkozva készítettem el. Ez a 37 interjú természetesen nem adhat művészettörténeti áttekintést - nem is lehet ez a feladata. De mert az itt olvasható beszélgetések sorrendjét végül, a könyv szerkesztésekor nem az interjúk, hanem a képek keletkezési ideje adta, ennek megfelelően kirajzolódik egy történeti ív is az egymás után következő történetekből.
Ahogy az interjúalanyok kiválasztása az én szubjektív döntésem, érdeklődésem eredménye, úgy az ő képválasztásuk szintén az. Arra törekedtem, hogy a személyes hangú történetek fölkeltsék az érdeklődést a képzőművészet iránt, s képet kaphassunk közben egy-egy érdekes emberről is a könyvből, amely a 2010-es Ünnepi Könyvhétre jelent meg a Corvina kiadó gondozásában, Dobó László fotóival.
Eszéki Erzsébet

süti beállítások módosítása