MGP: Börcsök

Színházba mégsem hospitálni járunk. Jóllehet, akad néző, aki meghatott önmaga érzékenységétől. Mégsem érdekel, hiteles-e a színész autizmus tárgykörben (gyanítom, mindegyikük autista). Az egészségügyi drámatörténetből a romantikusan tbc-s kaméliás hölgyet nem fertőzött tüdeje miatt siratják a nézők, hanem, mert elveszti egyetlen igaz szerelmesét.
Börcsök Enikő monológdrámája a Trafóban a halandzsát az ál költőiességgel vegyítő Nemsenkilény címmel az autizmust tűzte becsali célul. Börcsök mélyebb művész annál, semhogy beérte volna nyers meghatással. És a korlátozott emberi lény drámájának középpontjába nem egészségügyi problémát állított, hanem az embernek önmaga keresését. Vívódva tesz-vesz. Visszariad. Kirobban. Tévútra téved. Mond okosat, mond mélyet, de inkább a szemén látni, hogy kisdedileg tévúton csámpázik, vagy élesednek gondolatai és mindenen áthatolón fúródik a jelenségek mögé látása.
Magánestjének szövegidézetei több helyről összeollóztattak. Nem sorolom ide a felhasznált irodalmat. Többen segédkeztek neki játékalkalmainak összeszerelésében. Ha kíváncsiak a segéderők nevére: forduljanak a színlaphoz. Börcsök az alany és az állítmány. Ő az alkotó és a megalkotott. Önmagából merített, nem a szakirodalomból. Bár isten óvjon a mostanában feltartóztathatatlanul áradó, kártékonyság-szakot végzett dramaturgoktól. Most Gyulai Eszter a neve annak, akinek keresztbetett Börcsöknek, mivel önmegvalósítása előbbre való a színpadismeretnél és a színész szolgálatánál. A szöveg locska. Legkevesebb, tíz perccel megrövidítendő volna. Ha udvarias akarok lenni.
Gyöngéd tapintattal közelítendő a látszólag szelíd, elégikus anyag. Ha pénzt akarsz fejni belőle, ha tapsos szériát tervezel: megbosszulja magát, mérget ereszt ki, kígyókenőcs veszedelmességét. Könnyen magával ránt az ipari feldolgozású iszamós giccs gödrébe. Kígyócsapdába esel és épp bőrrel nem menekülsz, ha megtapsolnak is a szivornyázásra áhítozók. Lefizetett obulusukért vastag szenvedéseket igényelnek. Fegyelmezett körörömmel élvezik, hogy nekik nincs szenvedendőjük, de szívesen élveznek néhány könnyűt a mások baján.

Börcsök kemény asszony. Kemény színész. Ábrázolja, nem panaszolja a tényeket. Ábrázolja. Nem eljátssza. Előadásának 70 perce alatt alig kapható rajta színészi műfogáson. Kapucniját - az elején rejtőzködő gátlással, önvédelemből, fejére húzza -, az előadás végén azonban kitárt tekintettel fordul szembe nézőivel. Nem teszi le mimikailag a pontot. Nem befejezi a színpadi történést. Szembenéz a nézőkkel: látszik, nem az ábrázolt figura, hanem magántekintetét vette elő. Ennyi volt. A tapsokat megköszönő mosolya nem színésziesen édelgő. Börcsök valóban örül, hogy figyelmesen végighallgatták, vele voltak színpadi kalandjában. Kedvére van, hogy elfogadták. Ez több mint mutatványos színészet. Egy művész tárta közönsége elé mindazt, ami foglalkoztatta, amit érdemesnek tartott közölni azokkal, aki érte jegyet váltottak, vagy időt szakítottak, hogy nem kedves és kellemes estében részesítse őket, hanem belevonja egy fékezett (másfelől: felfokozott) képességű ember belső működésébe.

Csak létezik a színpadon. Vagyis nem külső eszközöket használ. Belülről jelenít meg. Következésképpen Börcsök akkor is jó a színpadon, amikor nem jó. Kísérletet sem tesz ugyanis a tettetésre. Másként szólva: művészi álnokságra, hazugságra. Arról beszél testével, tekintetével, belsejére összpontosítással, amit tud. Amit fölhalmozott élete folyamán. Ha idegen az anyag: nem fordul mesterséges segédeszközökhöz, az úgynevezett színészi mesterség műfogásaihoz, ez nem jelenti egyszersmind, hogy ösztönös nótagép, és játszik bele a színházi vakvilágba, ahogy a kis szíve súgja. Arány-érzékeny, jó ízlésű színész. Mester fokon műveli szakmáját. Annyira jól tudja a színészmesterséget, hogy képes elrejteni a trükköket. Úgy játszik, mintha csak egyszerűen létezne a színpadon. Ez az egyszerűség és magától értetődőség a legnehezebb. Körülményesnek és természetellenesnek lenni egyszerűbb színpadon, mint igazat mondani.
Nyakába akasztva flitter-pikkelyes estélyi táska. A falról letépett soros napi feladatának táblácskáját ebbe helyezi el a jó munka elvégzésétől rátartian. Majd dolga végeztével rakja el doboz-rendszerébe.
A színpadkép: balra játszótéri hinta, jobbra Rubik-kocka halom. Tóth József szerkesztette az egyszerre díszlet- kellék-partnert színpadi mobilt. Összeáll, amikorra Börcsök elkészül önmagával.

Börcsök egyetlen nevet mond ki a tudósok közül. Benedek Istvánét, aki Intapusztán munkaterápiás szanatóriumot vezetett. Díszbetegét hazalopta apja, Benedek Marcell házához, ott járt falnak fordulva szabadon déltájban is pizsama felsőben az elátkozott nagy költő, a „fájdalomherceg" Karinthy Gábor. István Szondi Lipót-tanítvány volt, ameddig lehetett, egy börzsönyi faház padlásán rótta remekét, az Aranyketrecet. Majd szellemes művelődés-historikus könyveket. Amikor Lamarck és korával elkészült: fülön csípett, minősíthetetlen csúnya szavakkal megfenyegetett, mit mível velem, ha azt merem címül adni: Öcsike nadselű gondolatai, mivel hogy ezen összefoglaló címkével tette közzé kisfiú kora aranypökéseit próféta nagyapja, Benedek Elek.