Színházi marketing a közönség szemével

Írásomban a színházi marketing cél és eszközrendszerét próbáltam a közönség észlelésének szemszögéből bemutatni a szolgáltatásmarketing 7P koncepcióját követve. A leírt összefüggések saját megfigyeléseim és tapasztalataim alapján, azaz nem empirikus adatok felhasználásával kerülnek bemutatásra, irodalmi forrásként az egyes témakörökhöz legpraktikusabban felhasználható marketing szakirodalom szolgált. Mindezeket figyelembe véve, a szolgáltatásmarketing és a színházi marketing kapcsolódási pontjait a termék (Product), az ár (Price), a csatorna (Place), a kommunikáció (Promotion), az emberi tényező (People), a tárgyi elemek (Physical evidence) és a folyamat (Process) különböző dimenzióit elemezve igyekeztem feltárni. Ezen tényezők bemutatásával azt próbáltam szemléltetni, mit érthetünk egy színház esetén a termék fogalma alatt, ehhez milyen ár jellegű tényezőket kapcsolhatunk, min keresztül és hogyan történhet a termék nézőkhöz történő eljuttatása, mindez milyen környezetben és kiknek a segítségével zajlik, s mindeközben melyek lehetnek azok a tevékenységek, amik a nézőben az elégedettség érzetét válthatják ki a színházlátogatás előtt, alatt és után.

Legfőbb célom, a marketingkoncepció színházon belüli sokszínűségének, lényegében mindent átfogó jellegének és hatékonyságának bizonyítása volt, hangsúlyozva, hogy a színházi marketing az összes többi szolgáltatáshoz hasonlóan az általános marketing eszközrendszert birtokolja, a nyújtott szolgáltatástermék egyediségéből, összetettségéből következően azonban teljesen egyedi hatást képes kiváltani. A színházi marketing és az általa képviselt termék kapcsán többszörösen megpróbáltam alátámasztani, hogy az előadás és az azt létrehozó művészek személyes hozzáadott értéke nélkül a marketing önmagában semmire nem képes, csupán öncélú lehet, értékteremtő funkcióval nem bír. Ha pedig ezen tevékenység elsődleges feladatát kellene kiemelni, az az értékek közvetítése, bizonyos helyzetekben (a szakmai jó ízlés határain belül) azok felerősítése, lényegében a figyelemösszpontosítás lehet.

A dolgozat eredményeinek összegzése kapcsán, fontosnak tartottam azon hatások sorozatának elméleti modellezését, mely a színházi előadás nézők általi kiválasztásában szerepet játszó tényezőket és azok egymással való kapcsolatát mutatja be. A modell vizsgálatakor nem szabad azonban figyelmen kívül hagyni, miszerint ugyan úgy, ahogyan a szolgáltatásmarketing 7P rendszere is csak egyfajta megközelítés a marketing színházon belüli szerepének értelmezésekor, a néző előadás választási magatartásának modellezése is csupán elméleti koncepció, jelen állapotában nem támaszkodik primer adatfelvételre, minek következtében ebben a formájában elsősorban saját szakmai véleményemet, meglátásaimat tükrözi, az alapösszefüggéseket azonban ennek ellenére talán jól szemlélteti.